MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)
1906-01-11 / 11. szám
• 1906. január 11. M. KIR. OPERAHAZ. »Faust« szövege. Első felvonás. Faust dolgozó szobája. Faust meg akarja magát mérgezni a fölött való kétségbeesésben, mert a tiidás mélyeit nem lehet kikutatni. Mikor már ajkához emeli a méregpoharat, boldog karének üti meg a füleit, melyben leányok és legények üdvözlik húsvét, a feltámadás ünnepének reggelét. Eldobja a mérget és elhatározza, hogy élni fog, de segítségül hivja a Sátánt, a ki ifjúságot s a legszebb leányt igéri neki — elő is varázsolja neki Margit képét, — ha cserébe ezért aláírja lelkét a pokolnak. Faust rááll az alkura, aláirja a szerződést s megifjodik. Második felvonás. A város kapuja előtt. Polgárok, leányok, katonák sétálnak fel és alá. Valentin, Margit fivére, szomorkodik, mert harezba kell vonulnia és nem tudja, kire bizza nővérét, miután anyjuk meghalt. Siebel, a ki szereti Margitot, vállalkozik reá. Mephisto odatolakodik közéjük. Bordal. Mephisto a kocsma czégért megszúrja s abból bor folyik. Iszik a szép Margit egészségére. Valentin kardot ránt, de az a levegőben eltörik. Most látja, hogy az ördöggel van dolga s törött kardjának keresztformájú markolatát tartja elébe, mitől az tényleg meghátrál. — Margit jő a templomból. Faust eléje kerül és megszólítja, hogy szabad-e elkísérnie. A kérdésre tagadó választ kap. Margit egyedül indul hazafelé. Harmadik felvonás. Margit kertje. Siebel gyöngéd figyelemmel virágokat hoz Margitnak. Mindjárt utánaj Mephisto és Faust jönnek és látják Siebel érzelgését. Mephisto eltávozik, hogy ékszereket hozzon, „melyek legyőzik Siebel ajándékát a versenyben«. Cavatina. Faust dicsőiti Margit szűzies hajlékát. Mephisto elhelyezi az ékszereket s gyorsan elhijja Faustot, mert Margit jő. Kíváncsi, ki lehet az az ifjú ember, a ki megszólította. »Dalathulei királyról«. Kincsária. Margit észreveszi az ékszereket, felpróbálja s szive repes az örömtől. Márta, a szomszédasszony, benéz egy szóra s mindjárt kitalálja, hogy »valamely szerelmes úrfi adá«. Mephisto Mártával foglalkozik. Faust az igaz szerelem meleg hangján beszél Margithoz s a bűbájos éj, az illatos kert s a deli ifjú hizelgö szavai megteszik hatásukat Margit tapasztalatlan szivére. Margit szerelmes lesz — és elbukik. Negyedik felvonás. Egy várospiacza. A katonák visszatérnek, köztük Valentin is, visszatérnek a hadból. Siebel előakarja késziteni egy rossz hirre, ő türelmetlenül siet be házukba. Éppen most érkezik Faust, ki ismét Margittal akarna lenni. Mephisto nyomában van s elakarja magával vonni. Faust csak Margitot akarja látni, Mephisto gúnyos szerenáddal akarja kicsalni, de helyette Valentin jö, ki rögtön reájuk támad. Faust kardot ránt s bár kelletlenül, vivni kezd Valentinnal, a kit Mephisto leszúr. Valentin meghal. Változás. Templom belseje. Margit imádkozni akar, de a gonosz szellem megjelenik s neki szemrehányásokat tesz. tiszta, szűzies múltját elébe állítván. Margit hiába könyörög Istenhez, a szellem csak poklot' jósol neki és elátkozza. Margit följajdul és összerogy. Ötödik felvonás. Valpurgis-éj Faust látogatása Mephisto otthonában. Ballet. Lidérczek kara. Kéjencznők kara. Faustot mindez nem szórakoztatja. Megjelenik előtte Margit, ki a börtön fenekén szenved, halálitéletére várva, mert gyermekét megölte. Őt akarja még egyszer látni. Változás. Margit börtöne. Faust és Mefisto előtt megnyílik a börtönajtó s meg akarják szabadítani Margitot, a ki eszelős lett. Margit felismeri a megmentésére jött Faustot s még egyszer átéli lelkében a szerelmi üdvöt, de — felismeri a Gonoszt s borzadva menekül előle. Hajnalodik Faustnak és Mefistonak távozni kell, Margit meghal s angyalok emelik az égbe. 75 krajezár heti részletfizetésre mindennemű kárpitozott a egyes fabútorok s lámpák igen olcsón kárpitos mesternél NEMZETI SZÍNHÁZ. »Cyrano de Bergerac« szövege. I. felvonás. Színielőadás a Burgund palotár ban. A Richelieu bibornok jelenlétében mef tartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poén* lovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja éi támadja őt, élczelvén Cyrano nagy orra fölött Miután Cyrano előbb szellemesen kioktatja, hogy hogyan kellett volna ötletesen csipkednie, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megvív vele, vivás közben egy balladát rögtönöz és szaval el, melynek végén le fogja őt szúrni. Ugy is történik. A párbaj után ünneplik Cyranot. Majd ő barátjának bevallja, hogy szerelmes, még pedig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgyt és úrnője nevében találkozásra hivja Cyranot. Cyrano tulboldogan jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvívni, kiket a Roxán kezéért esengő Guiche gróf lé lt fel. II. felvonás. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót. Itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Neuvilette Christiant szereti, Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzásokat tesz az orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi s» agát. Majd barátságát ajánlja fel Christiannak és igéri, hogy segítségére lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja irni, az ő nevében,' Roxánnak a szerelmes leveleket és verseket és mindig kioktatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. félvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segiti a szerelmes Christiant. Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerelmes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerelmi vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harezba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az okot Sőt e'gv szerzetest küld Roxanhoz, hogy őrizze őt, mig ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzetesnek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskes e össze Christiant Roxánnal. Mig a szertartás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harezba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Chris- tian nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Christiannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonkópen Cyranot szerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harc». Christian kétségboesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt a halott Christi anhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zárdában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli vigasztalója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü barátja és minden újságot a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hirül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenség érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett és mély sebet ütött rajta. Most már végét Járja. Roxán türelmetlenül várja Cyranot. Egyszcrra aztán a hős poéta meg is jelenik, halálos betegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxannal, a M megmutatja neki Christian utolsó levelét. Az éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban, kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg Roxan, hogy a kinek a lelkét szerette, nem volt más, mint Cyrano. De már késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal a halálig szerető nő és barátja karjaiban. Ha könzvényben, reum ban szenved, ne kísérletezzen semmiféle szerrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle kösz vény-szeszt mely csiizt, köszvényt, reumát, kéz, láb, hát és derékfájást kezek és lábak gyengeségét, ütés, .rőltetés, rándulás, ficzamodásböl szármázd fájdalmakat és daganatokat biztosabban gyógyít mint bármely más külső vagy belső gyógyszer. Itatása a legrövidebb idő alatt észlelhető, még a legrégibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem gyógyszer nem használt Kapható 'a feltalálónál és egyedüli készítőnél DP . Flesoh Emil Magyar Korona gyógyszertárában ííyör, It:iroMH-ut. 2i. s/.ám Budapesti főraktár Török József f-vógyszertárában Budapest, Kirdly-u. 12 és „Opera" gyógytár, Andrássy-ut 36. í'[2 decziliteres üveg ára 2 korona Huzamosabb használatra való »családi* üveg ára 5 korona, 3 kis, vagy 2 »Családi* üveg rendelésnél bermentve utánvéttel küldjük. I PUTZER-étterem ¥., Váczi-körut 14. ÍA z tzÄ u,ta l ma és minden este ifj. Horváth Ernő és Török Pista czimbalom művész és zenekara hangversenyez. Szinház után friss vacsora. Couvept á 75 kp. X E HM VENDÉGLŐ @ (a Nemzeti Szinház bérházában. ) 6) Esténkint Sovánka Nándor és Tóni ki a népszínházi versenyen I-9Ő dijjal lett kitüntetve, hangversenyez. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a városligeti miiesarnokbar 1905. november 15-től — 1906. január 15-ig. Nyitva délelőtt 9-től délután 4-ig. Csütörtökön este 11-ig zeneestély. Buffet. Belépődíj 1 korona. Vasár- és ünnepnapo- > x kon d. u. 1 órától 40 fillér. Pártoljuk a honi ipart é8 kerjt iS„den f itt Mocznik-féle franczia mustárt, Mocznik-féle boreczetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eczetes ngorkat, mert jobb é« olcsóbb mint a külföldi. Kapható minden fűszer és csemegekereskedésben. Akar SZÉP, Oos arczlúrt? Ugy használja Watterich A. droguista Gézsa Cremét 1 tégely 90 (tklér. iipMtó minim mnmt siartártii ti inntnlku. SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintézetében A havi tandíj: 12 korona, A tanításban [teljesen volt [mesterem : Allaga J Oéia, kitűnő módszerét követem.
