MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-11 / 11. szám

1906. január 12. 3 Budapesti színpadok. Budapest, január 11. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes műsora lapunk operaházi szinlapja alatt talalható — Oberstetter Edgar, a külföldön jó névvel biró basszista, a ki legutóbb a wiesbadeni királyi szinházban működött állandóan, az Operaház-ban ma, csütörtökön kezdi meg vendégszereplését a Faust Mefisztó szerepében. A Nemzeti Szinház legsikeresebb darabjaiból állította össze e heti élvezetes műsorát. Ma este Cyrano de Bergerac, pénteken Flirt, szombaton A titok, és vasárnap este A párbaj kerül szinre. Vasárnap délután Rosenkranz és Güldenstern-t adják. — A Várszínházban szombaton A vasgyáros kerül szinre. A Flirt pénteki előadásán lép fel hosszú betegsége után először Rákosi Szidi, a ki másnap A titok-ban is játszik. A Vígszínház-ban holnap, pénteken, lesz A veréb bemutató-előadása. Artus Louis darabjából ma délelőtt tartották meg a házi főpróbát. A vetéb előkelő milieujének megfelelően igen szép uj diszletek és bútorok készültek az újdonsághoz, valamint fényes öltözékek is. A szereposztás elsőrendű, amint ezt a szinlap mutatja: A veréb. Vígjáték 4 felvonásban. Irta: Artus Louis. Foiditotta Martos Ferencz. Személyek: Latournelle Claude ... ... — '— Hegedűs Huguette Varsányi I. Lemercier Balassa Martinac - Tapolczai Margot P. Gazsi M. Sophie V. Haraszti H. Nadia _ G. Kertész E. Pontivon Vendrey John Papp Ariette ... Murányi J. Maud Varga A Az első felvonás Párisban történik, a második és harmadik a Riviérán, a negyedik pedig Montreuxben. * A Magyar Szinház-ban A legvitézebb huszár előadásaira minden este megtelik a szinház nézőtere. Tiz nappal a bemutató után az uj énekes játék zenéje már is általános népszerüségüvé lett. A polgári és katonai zenekarok mindenütt játszák már A legvitézebb huszár keringőjét, gavottját és szép magyar dalait, ugy hogy a szövegíró Martos Ferencz sikeréhez méltón szegődik Jacobi Viktornak zeneszerzői diadala is. A legvitézebb húszát minden este szinrekerül, vasárnap délután és este is. A legvitézebb huszár sikere bőven ad alkalmat a szinház művész-személyzetének, hogy uj darabokra készülhessen. Ezek egyikéhez több széphangu, ügyes és jó megjelenésű gyermekszereplőre van szükség. Jelentkezni mindennap délelőtt 11 óra és 1 óra közt lehet a Magyar Szinház titkári hivatalában. A Királyszinház-ban Huszka Jenő és Martos Ferencz nagy operettje, a Gül-Baba, a mely zsúfolt házak során halad második jubileuma, az ötvenedik előadás felé, oly állandó, nagy sikernek bizonyult, hogy estéről-estére ismétlődő előadásai közben a Királyszinház három uj darabot készithet elő nyugodt munkálkodással. Az első ezek közül Ríkosi Viktor Rákóczy fia czimü történelmi színjátéka. A második újdonságból Kada Elek Helyre asszony czimü kecskeméti történetéből, a melyben Blaha Lujza föllépése lesz nevezetes. A harmadik, a melynek énekrészeivel a zongorateremben már elkészült a szinház, az Eldorádó, Színi, Balla és Vincze Zsigmond uj operettje. Ez a három darab a Királyszinház legközelebbi programmja, hogy azonban előadásukra mikor kerül a sor, azt a Gül-Baba rendkivüli sikere miatt egyelőre megközelitőleg sem állapithatja meg az igazgatóság. * A Népszínház-ban a Leányka január 17-iki bemutatója elsőrangú szinházi esemény lesz, melynek főérdekessége, Fedák Sárinak diadalmas visszatérése a Népszínház-ba már egymagában is teljes mértékben felkeltette a népszínházi közönség általános érdeklődését. A siker minél teljesebb biztosítása érdekében Vidor Pál igazgató oly kiállítást készíttetett a daljáték három felvonása részére, a mely a magyar színpadi viszonyok szerint szenzácziónak mondható. Az összes festői jelmezek Baruch Hugó londoni hires kosztüm-telepén készültek, Fedák Sári pedig mostani külföldi útjáról ritka diszes jelmezeket hozott Feleki Margit szerepéhez, melyet kreálni fog. Az elsőrangú szereposztást Verő György darabjában az itt következő teljes szinlap mutatja: Le ínyka. Énekes szinjáték 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerezte: Verő Görgy. Személyek: Apafy Mihály, Erdély fejedelme ... Vidor Bornemisza Anna, fejedelemasszony T. Harmath I. Teleki Mihály, kanczellár... Lubinszky Margit, leánya Fedák Sári m. v. Thököly Imre, magyar levente Raskó Daczó Böske ) — Abelofszky M. Bojtos Zsuzsa (fiatal özvegy- Brádi M. Dersi Kata í asszonyok ... Báthory E. Piros Ágnes ' Rosti A. Vicomte

du Lormier,

Chevalierd'Honneur Szirmai Habakuk mester, udvari prédikátor Kovács 1-ső i Izsóné 2-ik / , - - Bera P. . 3_

j

k udvarloasszony __ B

a,

ázs Q 4-ik ) Delliné Hoppmester ... Kiss M. Ludmilla, Margit udvarlóasszonya Csatai J. Bütykös, a fejedelem gyaloginasa ... Vágó Főa'jtónálló ... ... ... Hegedűs Gáspár, majoros ... ... Szabó Borka, felesége Siposné Pöti fiuk ... ... ... Bálint Szüreti vőtély Huszár B. A kulisszák mögül. Budapest, január 11. Siker előtt — „A veréb" holnapi bemutatójáról — Nincs benne kétség, a legnehezebb annak megjóslása, hogy mi lesz valami színpadi újdonság sorsa. Nem csalhatatlan a legravaszabb dramaturg sem, tévednek a szinészek is, sőt azok a regeszerü zsinórmesterek és súgók is elvétik a dolgot, a kik minden szinháznál megtalálhatók, és a kik a színészetnél azt a szerepet játszszák, mint az életben a csodadoktorok, a kik nem tanultak az egyetemen és mégis többet tudnak az igazi orvosoknál. Vannak azonban esetek, a mikor a laikusok és a nagyfejüek egyaránt tisztában vannak a helyzettel és tudják, hogy biztos a siker. Mi több, a közönség is megérzi, hogy nagy est lesz a bemutató és azon jelen kell lenni. És érdekes tanulmányt lelietne irni a publikum csodás szimatáról, a mely a legerősebben titkolt darabokról is megtud bizonyos részleteket. Kiszivárog, talán épen a zsinórmesterek és diszitők révén, vagy ég tudja mi módon, hogy baj van, nem lesz a darab hosszú életű e földön ; és kiszivárog talán az asztalos vagy a kárpitos révén, hogy olyan darab még nem volt, a milyen most lesz. Talán a szinészek arczárói is leolvasnak egyet-mást, vagy a szerző magatartásából, avagy a fordító tesz egy-egy megjegyzést. A tény azonban az, hogy a mire bekövetkezik a premier, már nagy számban vannak benfentesek és beavatottak, a kik jósolni tudnak és hívőkre találnak. Hát a mi A vetéb sorsát illeti, ahány illetékes és illetéktelen tényező van, az mind tudja, hogy nem lesz közönséges est A vetéb bemutatójának estéje. Zajos, forró, izgalmas lesz maga az előadás és nem kevésbé mozgalmasak lesznek a felvonásközök, a mikor a nagy megbeszélések indulnak meg azokról, a mik a színpadon történtek, a darab részleteiről, az alakításokról, az ötletekről. Hegedűs Gyula, a ki a darab hősét adja, olyan szerephez jut, a minőt az Etény utjai-bó\ emlékezetes Chaumette óta nem játszott. Tizenhárom próbás gavallér, igazi hóditó világfi, erős és bátor, a kinek a szive azonban a vajnál is puhább, a mikor nőről van szó. Lángragyujtja őt a női báj minden formájában, akár érett őszibaraczk ingerlően csábitó édessége kínálkozik, akár a fakadó bimbó szerény szépsége hajlik feléje. Csupa szellemes, csupa könynyedség ez a Claude, de egyszerre csak ügyefogyott, szótlan reszketeg kezdővé lesz, a mikor a saját feleségét kell meghódítani. Erre aztán az asszony vállalja a fér i szerepét és ő hóditja meg párját. Ez meg a Varsányi Irén alakításának lesz a kicsucsosodása, olyan alakításának, a mely szintén egyik eseménye lesz a szezónnak és a Varsányi Irén művészi pályafutásának. A kiállítás természetesen fényes lesz. Valami külön szenzácziót várnak azonban egy uj találmányú tarka szökőkuttól, a melynek csodás szinhatásai meg fogják lepni a közönséget, és a melyet egy budapesti gépgyárnak geniális, fiatal vezetője, a ki a fontainet tervezte, a Vígszínház színpadán bocsát holnap este először a közönség elé. To

go. Szinházi pletykák. Budapest, január 11 „Helyettem kis virág . . — Pikáns történet — Az Operaház-ban ma este a Faust kerül előadásra, mégpedig egy vendégművész: Oberstetter Edgár tellépésével és igy bizonyos, hogy a mai előadást Operaház-ank sok tagja fogja végighallgatni. Az is bizonyos, hogy abban a pillanatban, a mikor Siebel ajkán fel fog csendülni a melódia: „Helyettem kis virág ..." a szinészpáholyban egymásra fognak nézni az Operaház művészei és — kaczagni fognak. Mert ez a világhíres verssor egy roppant mulatságos esetet fog eszükbe juttatni, a melyen a közelmúlt napokban nem győzött eléggé mulatni az Operaház és vidéke . . . Hogy a pikáns és következményeiben kiszámithatatlan esetet megérthessék olvasóink, be kell önöknek mutatnunk Blecheisen urat, az Operaház „leibhordár"-ját, a ki tizenöt esztendeje posztol a Hajós-utcza és Andrássy-ut sarkán és az Operaház tagjainak mindenféle ügyes-bajos dolgait ritka szakértelemmel szokta elvégezni. Ritka szakértelmét különösen dicséri egy körülmény és ez az, hogy ő — a rossz nyelvek szerint — se irni, se olvasni nem tud. Mégis minden megbízatásnak pnntosan eleget tesz. Lehet különben, hogy a közhit Blecheisen analfabétaságáról tévedésen alapul, de az bizonyos, hogy az öreg operaházi hordár, ha egy levelet kap egy operaházi tagtól, hogy azt juttassa a czimzetthez, mindig megvár egy — másik operaházi tagot és attól kérdi meg, hogy milyen czim van a levélre irva. Lehet, hogy az öreg rövidlátó, az is lehet, hogy a rossz írásokat nem tudja elolvasni: elég az hozzá, hogy a reábízott küldeményeket mindig ezúton kézbesiti. Történt a minap, hogy az Opeiaház egyik tagja egy virágbokrétát adott át az öreg Blecheisen-nek és mellé egy névjegyet, egy czimmel. — Vigye el ezt a virágot és ezt a levelet a czimzettnek! — mondotta a művész, kifizette a hordárt és távozott. Egy perez múlva közeledett Blecheisen posztja felé az Operaház egy másik tagja. Rendes szokása szerint az öreg feléje fordult: — Kérem szépen, — szólt hozzá — legyen szives olvassa el nekem ezt a czimet. Én nem látom jól Nincs nálam a pápaszemem ! X ur a kezébe veszi a levelet, ránéz a borítékra és elsápad. Aztán dühtől remegő hangon kérdi: — Ki adta magának ezt a virágot és ezt a levelet? — Y. ur! — feleli a hordár, mit sem sejtve X. ur erre — se szó, se beszéd! — feltépi a borítékot és villámló szemekkel olvassa ezt az egy sort a névjegyről: „Helyettem, kis virág, tégy vallomást!" — De uram, az istenért — kiált a hofdár rémülten — milyen jogon bontotta ön fel az Y. ur levelét! Ez mégse járja! Majd adok én magának, — kiáltja X. ur — de neki is! Adja ide azt a virágotI Rögtön adja ide! Majd én kézbesítem, a kinek szól: a feleségemnek!.. . Mime.