MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-10 / 10. szám

1906. január 12. 3 Budapesti színpadok. Budapest, január 10. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes műsora lapunk operaházi szinlapja alatt talalható — Oberstetter Edgar lesz az Operához legközelebbi vendége. A külföldön jó névvel biró basszista legutóbb a wiesbadeni királyi szinházban működött állandóan, ez idén hazaién kivül művészi körutat tesz. Az Operaházban holnap, csütörtökön kezdi meg vendégszereplését a Faust Mefisztó szerepében. * A Nemzeti Szinház legsikeresebb darabjaiból állította össze e heti élvezetes műsorát. Via este Lebonnard apó, csütörtökön Cyrano ie Bergerac, pénteken Flirt, szombaton A titok, is jövő vasárnap este A boszorkány kerül szinre. övő vasárnap délután Rosenkranz és Güldenitern-1 adják. — A Várszínházban szombaton 4 párbaj kerül szinre. A Flirt pénteki előadáián lép fel hosszú betegsége után először Rákosi Szidi, a ki másnap A titok-ban is játszik. * A Vígszínház legközelebbi újdonságának, 1 veréb-nek szerzője, Artus Louis, eddig csak :gy darabjával szerepelt a Vígszínház játékendjében, de ehhez a darabhoz is — A végrelajtóhoz — a legzajosabb siker és a legvidánabb esték emléke fűződik. Artus uj darabja, nely pénteken kerül bemutatóra, kevésbbé Irasztikus eszközökkel dolgozik és nem a helyetkomikumra fekteti a fősúlyt, de annál elméebb dialógussal és ötletesebben kigondolt cseíkménynyel érte el azt a Párisban is ritka ikert, hogy egész esztendőn át adhatták az \thenée-szinház-ban. Claudeot, a darab hősét, párisi kritika Cherubinnal hasonlította össze, ki megférfiasodott, de megőrizte szivének atalságát és lobbanékonyságát. Ezt a szerepet iegedüs Gyula kreálja. A szereposztás különien is elsőrendű, amint ezt a színlap mutatja: A veréb. igjáték 4 felvonásban. Irta': Artus Louis. Foiditotta Martos Ferencz. Személyek.: atournelle Claude luguette emercier lartinac largot ophie ladia _ . 'ontivon ahn . riefte laud ... Hegedűs Varsányi 1. Balassa Tapolczai P. Gazsi M. V. Haraszti H. G. Kertész E. Vendrey Papp Murányi J. Varga A. >z első felvonás Párisban történik, a második és harJmadik^a Riviérán, a negyedik pedig Montreuxben. * A Magyar Szinház-ban A legvitézebb huszár :lőadásaira szombalon és vasárnap négyszer elt meg teljesen a szinház nézőtere. Tiz napjai a bemutató után az uj énekes játék zenéje nár is általános népszerüségüvé lett. A polgári :s katonai zenekarok mindenütt játszák már 4 legvitézebb huszár keringőjét, gavottját és izép magyar dalait, ugy hogy a szövegíró Martos Ferencz sikeréhez méltón szegődik 'ocobi Viktornak zeneszerzői diadala is. A legntézebb huszár e héten még hatszor kerül szinre, rasárnap délután és este is. * A Királyszinház-ban Huszka Jenő és Maros Ferencz nagy operettje, a Gül-Baba, a mely :sufolt házak során halad második jubileuma, iz ötvenedik előadás felé, oly állandó, nagy »ikernek bizonyult, hogy estéről-estére ismétödő előadásai közben a Királyszinház három i\ darabot készíthet elő nyugodt munkálkodással. Az első ezek közül Rikosi Viktor Rákóczy fia czimü történelmi színjátéka már annyira készen van, hogy az előadási főpróbákig lekerült a szinház próbarendjéről. A második újdonságból Kada Elek Helyre asszony czimü kecskeméti történetéből, a melyben Blaha Lujza föllépése lesz nevezetes, ma tartották meg a rendelkező első próbát. Próba előtt a szinház egész személyzete összegyűlt a színpadon Blaháné üdvözlésére, a kinek lelkes éljenzugás között az (gazgató köszönte meg azt a tisztességet, a mely a Királyszinházat az ő vendégszereplésével éri. A harmadik a melynek énekrészeivel a zongorateremben már elkészült a szinház, az Eldorádó, Szini, Balta és Vincze Zsigmond uj operettje. Ez a három darab a Királyszinház legközelebbi programmja, hogy azonban előadásukra mikor kerül a sor, azt a Gül-Baba rendkívüli sikere miatt egyelőre megközelítőleg sem állapithatja meg az igazgatóság. * A Népszinház-ban telt házak előtt folynak le az Üdvöske előadásai. Audran gyönyörű zenéje, a közönséget a legkellemesebben kötötte le. Az előadás iránt változatlanul nagy az érdeklődés még azoknál is, kik a darabot már látták. Komlóssy Emma, Ledofsky Gizella, Kovács, Raskó énekszámaikat a közönség számtalanszor megismételteti. Az Üdvöske minden este szinrekerül, csütörtökön délután a Mátyás diák czimü ifjúsági darabban mutatkozik be Bátori Elza, a Népszínház talentumos ifjú tagja. Vasárnap délután A betyár kendőjé-t adják Blaha Lujzá-xal. — A Népszínház legközelebbi szenzácziós újdonságának: Verő György: Leányka czimü daljatékának főszerepében Fedák Sári január 17-én, szerdán lép föl. Az igazgatóság a Leányka első három előadására rendelkezésére álló összes jegyeket, tegnap óta árusítja az elővételi áron, a Népszinház-utcza felöli pénztárnál, naponta 10—l-ig és 3—6-ig. A kulisszák mögül. Budapest, anuár 10. „A veréb". — A Vígszínház pénteki újdonsága. — A párisi Athenée-szinház arról hires, hogy csak nagy sikerei vannak. Ez persze első tekintetre képtelenségnek látszik, mert hiszen jó elve az minden direkcziónak, hogy csak olyan darabot adhasson, a melynek bizonyos a sikere, de ezt bajos megvalósítani. Deval, az Athenéeszinház igazgatójának azonban van egy igen jó módszere. Egyszerre több darabra készül és a mire bemutatóra kerül a sor, egy-egy darab bukása nem ejtheti kétségbe. Hirtelen reáhozza a másik darabot. Hogy pedig több darabra készülhessen, arra mindig van módja. Hiszen a Csodagyermek több száz előadást ért és azalatt a Chiffon-ra készültek, a mely ugy beütött, hogy nagyszerűen túlélte a száizadik előadás jubileumát és elvégre ez is valami. A Chiffon után a Nellie Morray következett, a mely azonban egy szomorú viccre adott alkalmat: — Nellie Morray—Nellie Mort-née, vagyis a halva született. De oly nyomtalanul tünt el ez a darab egy hét lefolyása után, hogy éppen csak ez a szójáték maradt meg belőle. Szépen kirukkolt utána a Coeur de moineau, A veréb — május 5-én volt a bemutatója — és el fogja érni a Csodagyermek előadásainak számát. A Vígszínház a Nellie Morray-t persze nem vette meg, de a Chiffon bizony várja a maga sorját, A veréb pedig pénteken már csiripelni fog. Ugy kell érteni ezt a csiripelést, hogy épen a veréb hangjába bolondulnak bele a nők és hogy Hegedűs Gyula ezen a hangon olyan dialógust folytat, kiváltképen partnerjével, Varsányi Irénnel, a minő dialógust csak az Erény utjai-ban, annak is legszebb részleteiben hallott közönségünk. Elmés ez a dialógus, nem egy helyen merész, de legalább ugyanannyi helyen poétikus. A cselekményre pedig ugyanezek állanak. Hol merész, hol poétikus, de mindig vidám, derűs, párisiasan bolondos, szóval magában hordozza mindazokat az elemeket, a melyek arravalók, hogy a Vígszínház közönsége a legélvezetesebb estékhez jusson. Hogy a közönség ezt mennyire érzi és előre tudja, arra nézve legjobb felvilágosítást adhat a pénztáros, a ki alig győzi a jegyeket eladni és előjegyezni. Brulé. „Ez a viczcz elsőrangú I" — kiáltott fel kaczagva a czenzor és — törülte a kéziratbóL Színházi pletykák. i. Budapest, január 10. Az óvatos baritonista. Az Operaház-naV. van egy ismertnevfl, kitűnő és szorgalmas baritonistája. Sokoldalú hasznosságával valódi oszlopa az opera-repertoárnak, énekli Wotant, énekli Eskamillót és mindig jeles, elismerésreméltó. Csak egy a baj. Felekezetét csak 1848-ba« egyenjogositották. Ezért merengő kissé élete s óvatosan kerül erre vonatkozóan minden czélzást. Nagy megdöbbenésére a Manón egyik felvonásában a következő szöveget kell énekelnie : — E zaj! E zaj! E zaj! S miután énekközben az „e" betű után megállani nem lehet, kénytelen lett volna a következőképpen énekelni, miközben élénken, keleti éberséggel gesztikulál: — Ezaj? Ezaj? Ezaj ? Hogy elkerülje a kinos pillanatokat, egyszerűen megváltoztatta a szöveget és igy énekli: — Lárma, lárma, lárma! Igen ám, csakhogy igy az első hosszú szótag nagy nehézségeket okoz neki és ezért három szót ilyenformán kénytelen énekelni: — Lár—maaa, lár—maaa, lár—maaa Egy jókedvű tenorista-kollegája a Manón legutóbbi előadásán aztán ezzel a tanácscsal fordult hozzája: — Ugyan, mit bajlódsz ezzel a szöveggel ? Ha nem akarod ugy elénekelni, hogy keleti hangzása legyen a szövegnek: „Ezaj? Ezaj? Ezaj?", hát akkor énekeld jó németséggel „E so, e sg, e so!" II. A rózsa hatása. A Gül-Baba legutolsó előadásán hasztalan tapsolta a közönség Sziklai Koméit: Mujkó czigány vidám személyesitője az első felvonás végeztével csak nem jelent meg a függöny előtt. A rendező kereste mindenfelé Sziklait, de nem találta. Végre a második felvonás elején, a mikor a jelenésére kerül a sor, előkerült sápadtan és összegörnyedve állt a kulisszák mögé, a jelenését várva Közben egyre azt hajtogatta: — No megállj Rátkay, no megállj Rátkay! — Mi az, mi történt ?! — interpellálta a rendező. — Miért nem ment ki a függöny elé az első felvonás után ? — Ne is kérdezze rendező ur — felelte Sziklai. — Kérdezze csak Rátkayt, majd az elmondja! De adok én neki! Csakhamar kisült, hogy mi volt az oka Sziklai „udvariatlanságának". Az eunoch pompás személyesitője: Rátkay Márton, kaczagva és diadalittas ábrázattal magyarázta meg az egészet. — Fogadtam Sziklaival, hogy ma este nem jelenik meg a függöny előtt és nem fogja megköszönni a tapsokat. És megnyertem a fogadást. — De hogyan? — Azt tudják, hogy mikor Mujkót rajtakapják a rózsalopáson, — megeszi a rózsát. A direktor minden este azzal kedveskedik Sziklainak, hogy a rózsa szirmai közé Kugler-bonbont rejt el. Nos, én kicseréltem a Kugler-czukrot másfajta czukortal . .. Hogy milyennel, azt könnyen kitalálhatjátok . . . Sziklai nem jelenhetett meg a tapsokra és én megnyertem a fogadást Miae. Színházi élet. Pud«pest, január 10. A lámpaláz. Az a bizonyos félelemérzés, a mely a dilletáns irót, színészt épp ugy elfogja, mint a routiniert és a legnagyobb művészt, a legkülönfélébb formákban és változatokban jelentkezik és bizony nagyon kevés azoknak a száma, a kik a lámpaláztól mentesek, sőt vannak olyan nagynevű irók és művészek, a kik egész életű-