MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)
1906-01-09 / 9. szám
M. R1R. OPERAHÁZ. A »Manon« szövege. I. felvonás. Egy amiecsi vendégfogadó udvarán ta'álkozik először a kis Manon Lescaut Des Grieux lovaggal. Manont, a ki kissé könnyüvérii leányka, a szülei zárdába küldik és Amiensben megpihen, a hol találkozik bátyjával: Lescaut val. Ugyanebben a fogadóban mulatnak Cuillot és Bretigny barátnőikkel. Mind a ketten szemet vetnek a szép és ártatlan Manonra, a ki azonban első látásra belészeret Des Grieuxbe. Az ifjú lovag lemond arról, hogy hazatérjen atyjához és szökést ajánl Manonnak. Manon beleegyezik, a postakocsi előáll és Des Grieux Manonnai elindul Páris felé. II. felvonás. Manon együtt él Párisban Des Grieux vei, a ki éppen levelet ir atyjának és kéri, hogy adja beleegyezését Manonnai kötendő házasságához. Manon azonban kaczérkodik Bretignyvel, a kit szerelmi czéljaiban a leány bátyja: Lescaut is segit. Lescaut hozza Bretignyt katonának öltözve Manon lakására és Bretigny csáhitó ajánlatokkal elfordítja Manont Des Grieuxtől. Manon elbúcsúzik s szerelmes fészektől és elhatározza, hogy követi Bretignyt. Ezt annál könnyebben megteheti, mert az öreg Des Grieux emberei elfogják az ifjú lovagot és elhurczolják a kedvesétől atyjához. III. felvonás. A Cours la Reine sétánya. A vásáron a gazdag és előkelő Manon — a ki már Bretigny kedvese — találkozik az öreg Des Grieuxvel, szerelmese atyjával. Tőle megtudja, hogy az ifjú lovag bánatában a St.-Sulpice-kolostorba vonult és abbénak készül. Manonban feltámad a régi, olthatatlan szerelem és elhatározza, hogy felkeresi a kolostorban Des Grieuxt és visszahódítja öt. Guillotnak, a ki tiszteletére balletet rendez, udvarlását visszautasítva, indul a kolostorba. IV. felvonás. A St.-Sulpice kolostor. Des Grieuxt felkeresi atyja alelkére beszél, hogy nősüljön meg, alapítson családot és hagyja el a kolostort. De az ifjú hajthatatlan. Atyja távozik, azzal az Ígérettel, hogy sorsa könnyítésére elküldi neki a nap folyamán anyai örökségét : harminczezer frankot. Az öreg Des Grieux után belép Manon és találkozik az ifjú Des Grieuxvel, a ki eleinte hallani sem akar hűtlen szerelmeséről, de mikor Manon a régi szép időkre emlékezteti: ellágyul és enged Manon kérésének. Vele együtt távozik a kolostorból. V. felvonás. Des Grieux és Manon egy hotel játékbarlangjában találkoznak régi ismerőseikkel. Guillot — a ki bosszút akar állani azért, mert Manon visszautasította öt és ismét Des Grieux-höz pártolt — játékra invitálja a lovagot. Manonban feltámad ismét a pénzvágy és ösztökéli szerelmesét a játékra- Des Grieux nyer, de a játék végén Guillot megvádolja azzal, hogy hamisan játszott. Nagy botrány tör ki, jönnek a katonák és az egész társaságot letartóztatják. Változás. A Havreba vezető országúton találkozik a fogoly Des Grieux Manonnai, a kit eltolonczolnak. Manon testileg-lelkileg bevallja, hogy ő, a lovag minden szerencsétlenségének okozója, magát vádolja minden bánatért és gyászért, mely mindkettőjüket érte. Azután meghal boldogtalan szerelmese karjaiban. Pártoljuk a honi ipart * ké r^ ndeni m Mocznik-féle franczia mustárt, Mocznik-féle boreczetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eczetes ugor kát, mert^obb és olcsóbb mint a külföldi. Kapható minden fűszer és csemegekereskedésben. VÁRSZÍNHÁZ. UAJö. január 9. NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Ifjuságunk* szövege. I. felvonás. Chartier úrhoz ós nővéréhez, troruville-i villájukba, néhány heti tartózkodásra érkezik régi jó barátja és iskolatársa: Lucien Briant a feleségével: Helénnel és édes atyjával, az öreg Brianttal Besanconból, a hol a két Briantuak vasgyára és hutái vannak. Az ifjabbik Briant derék, dolgos ember, jó férj, de roppant gyönge lélek, a ki mindig és mindenkor atyja befolyása alatt áll. Az öreg Briant akarata a döntő és Briantné sokat is szenved ez apai zsarnokság miatt Mialatt a Briantesalád Trouvilleban szórakozik, egy ifjú, bájos, 17 éves kis leány jelentkezik Chartier urnái, a kinek elmondja, hogy ő Lucien Briant törvénytelen leánya, egy régi, busz év előtti viszonyból származik. Edes anyja három évvel ezelőtt meghalt, egyedül áll a világban atyját sohasem látta és mivel sohasem akar neki terhére lenni és sohasem akar tőle semmit sem kérni, most eljött atyja régi barátjához, hogy tőle kérjen tanácsot, vagy valamelyes protekcziót, ajánló levelet, hogy egy néki megfelelő állást nyerhessen. Chartrier jóságosan fogadja és kilátásba helyezi neki támogatását. A mikor a kis Lucienne — ez a leány neve — megtudja, hogy atyja éppen Trouvilleban van, nagyon kéri Chaitriert, hogy róla ne is tegyen említést atyja előtt. Chartrier ezt meg is igéri és a titokba csak nővérét avatja be. II. felvonás. Chartrier nővére elárulja a titkot Briantnak. Az apa kétségbeesik a hír hallatára, fél a feleségétől, az atyjától és Chartrier utján évjáradékot ajánl fel Luciennek, azzal a feltétellel, hogy ezentúl egy távoli kis faluban kell élnie. De Lucienne ezt az ajánlatot — büszkeségből nem akarja egy idegen támogatását igénybe venni — visszautasítja és szivesebben vállalja ezt a társalkodónői állást, melyet Chartrier és nővére szereznek neki egy délamerikai ismerősüknél. III. felvonás. Chartrier nővére, a ki Lucienne dolgát és sorsát jobban és nemesebben kivánja elintézni, beavatja a titokba Briant nejét is. Helén, a kinek legnagyobb fájdalmára, nincs gyermeke, nemcsak meglepetéssel, de őszinte örömmel értesül a kis Lucienne létezéséről és minden áron meg akar vele ismerkedni. Chartrier ur nővére be is mutatja Luciennet Briantnénak és már az első találkozásnál annyira megszeretik egymást, hogy Helén elhatározza, hogy ferie törvénytelen leányát magához veszi és leányának fogadja. Ámde Briant — atyja befolyására — hallani sem akar „társadalmi" és „morális" okokból. Helén hajthatatlan és a mikor férje utolsó érvül kivágja: — Az a leány talán nom is az én leányom 1 Akkor Helén határozottan jelenti ki: — ... de az bizonyos, hogy ezentúl az én leányom lesz. IV. felvonás. Az öreg Briant hallani sem akar Helén tervéről, bejelenti, hogy még aznap elutazik és ha fia nem akar végleg szakítani, ugy ő is vele jön nejével, de Lucienne nélkül, Helén ragaszkodik elhatározásához ós egy találkozást inszczenál férje és leánya között. Briant visszaemlékezik múltjára, kezébe kerül régi fényképe és eszébe jut ifjúsága, mely ime Lucienne-el hozzá — a ki husz év óta kemény és sivár munkában töltötte napjait — visszatér : keblére öleli leányát és beleegyezik Helén tervébe. Az öreg Briant haraggal elutazik Briant pedig elhatározza, hogy eladja gyárát, Párisba költözik, a hol nyugalomban és szeretetben fognak élni mindhárman : ő, felesége és leánya. Színházi vacsora 1 kor. az „Emke Kávéház"-ban, a hol Farkas Pali zenekara hangversenyez. „ryilliecrankie herczeg" szövege. I. felvonás. A herczeg immár két éve szerelmes Lady Henriettába, már háromszor kérte meg a kezét, de — bár a leány anyja szívből helyesli és előmozdítja ezt a házasságot — Henrietta mindig nemet mond. A herczeg végre is merész tettre határozza el magát. Elhatározza, hogy megszökteti Henriettát, még pedig oly módon, hogy egy hamis távirattal Skócziába szólítja állítólag megbetegedett nagynénjéhez, azután megvesztegetvén a vasút kalauzát, rossz útirányú vonatba ülteti szerelmesét és ilyenformán Henrietta kénytelen lesz elfogadni meghívását skócziai várkastélyába, a hol mindaddig fogva tartja, a mig kimondja a boldogító igent. Barátját: Wellbyt kéri fel segítségül, a ki vállalkozik is a csíny végrehajtását előmozdítani, ha bevonják a kirándulásba Mulhollande asszonyt, egy szép és gazdag özvegyet, a kinek kezét viszont az elszegényedett Welby szeretné elnyerni. II. felvonás. Minden ugy történik, a hogy Killiecrankie herczege tervezte. Négyen megérkeznek a herczeg skót várkastélyába: Henrietta s Mulhollande asszony — a kik eleinte nem égen rokonszenveznek egymással — nem is sejtik, hogy ők voltaképen foglyok és azt hiszik, hogy másnap reggel folytathatják utjokat, melyet a kellemetlen „vasúti kaland" megakasztott. A négyesben eltöltött, feszes hangulatu vacsora után a herczeg bevall mindent Henriettának, Welby pedig leleplezi a csinyt a szép özvegy előtt. Persze, módfelett fel vannak a hölgyek háborodva és most már — megbékélve és a lágyszívű Welbyt is szövetségükbe vonva — azon tanakodnak, miképen lehetne megszabadulni a herczeg kastélyából. Sok kalandos és romantikus terv után végre is abban állapodnak meg, hogy Henrietta színleg beleegyezését adja a herczeggel való házasságába. Ezen a réven aztán megszabadulnak és az ilyen kicsikart házassági igéret, a törvény értelmében, nem kötelező. Henrietta csakugyan tudtára adja a herczegnek, hogy szereti és hogy a felesége lesz. A herczegen van most a meglepetés sora, de ő mindjárt gyanút is fog. Mikor annak rendje és módja szerint — skócziai szokás szerint — határozott formában is kivánja Henrietta igéretét, a leány kijelenti az újból elképpedt társaság előtt: „fogadom, hogy Killiecrankie herczegének nem leszek a felesége". III. felvonás. A herczeg fordit egyet a szerelmi taktikán. Tudomására hozza a hölgyeknek, hogy szabadok, a kastély kapuja nyitva áll: bántalom nélkül elmehetnek, nem köti magát többé Henrietta házassági ígéretéhez. Ez a lovagiasság meghatja Henriettát, a ki különben is eleitől fogva vonzódik a herczeghez és most már önkényt, kényszer nélkül, határozza el magát, hogy marad és kezét nyújtja a herczegnek. Mulhollande asszony pedig szintén igent mond régi imádójának: Welbynek. Fogak szájpadlás és a gyökér eltávolítása nélkül 3 koronától feljebb. Az általunk elkészített és a párisi fogorvosi akadémia kiállításán aranyéremmel és a diszkereszttel kitüntetett fogak nagyon könnyen megszokhatók és beszédnél semmiféle nehézséget nem okoznak. Vidéki megrendelések 12 óra alatt elkészíttetnek csakis a fogorvosi intézetben. Biiaptst, Erzsébet-körut 50. a Royal-szállóval szemben. Fogorvos: LOFFLER EMIL rendelés: 9—12-ig, 3—7-ig. — Fogtechnikai főnők: GROSSMANN S. Fogad egész nap. Fájdalomnélküli fogmütétek 2 korona. — Tartós tömések 3 korona. Rossz és fájós fogak aranykoronával lesznek ellátva, továbbá uj amerikai eltávolíthatatlan aranyhidak 10 évi jótállás mellett készíttetnek. Mérsékelt árak, részletfizetés mellett is. Berketz István utóda Gyűjtő ülepek: IV., Yaczl-utcsa 61. ?>., 1 abella-ntca t>6. Vidéki megbiiatások jutányosán és pontosan eszközöltetnek. Postaküldemények cziraiendók: IX., Kinizsi-utcia 14. Árjegyzék ingyen. Telefon 63 36. j ^Sníí. IL kelme-, selyemfestő és vegytisztitó gyára, Budapest, Kinizsi utcza 14. sz.
