MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)
1906-01-09 / 9. szám
1906. január 12. 3 Elmondták az esetet Újházi-nak, a ki erre az ő megszokott modorával válaszolt: — Ah! Az egészen más valami. Az csak ' — kerületi népszerűség. II. A kibékítő erő. A legvitézebb huszár minapi előadása közben egy igen mulatságos jelenetnek voltunk ä tanúi, B. Szabó a baritonista, egy rendkívül jó kedélyű fiu, a kit éppen ezért, a kollégák ugyancsak megszoktak tréfálni. A napokban azonban Ferenczi már annyira vitte a dolgot, hogy a békés természetű baritonista elvesztette türelmét és vérben forgó szemekkel fenyegette meg a mindig vig Ferenczi-1: — Látod ezeket a kezeket? Ezekkel foglak az előadás után összemorzsolni! Ferenczi egy szót sem szólt, hanem mintha misem történt volna, a színfalak közé ment, a hol egy ottan heverő hatalmas vasdarabot kezdett emelgetni — egyszer, kétszer, tizszer, sokszor-sokszor. . . Mindenki látta és csodálta Ferenczi nagy erejét. A felvonás is csakhamar véget ért, Szabó odasompolyog a vasdarabhoz és megpróbálja emelni, de csak kilenczszer képes azt kitolni. Mikor aztán az előadásnak vége lett, a meggyötört Szabó odarohan kínzójához és a következő szavakkal szorítja Ferenczi-1 keblére: — Legyünk, édes Károlykám, ismét a régi jó barátok ! Biberach. Színházi élet. Budapest, január 9. Szerzők a premieren. Egy franczia folyóirat megkérdezte a nevesebb franczia színpadi irókat, hogy mit éreznek darabjaik bemutatóján ? Az irók kedélyüknek megfelelően, különfélekép éreznek isimé egy pár válasz: Jean Richepin annyira csalhatatlannak tartja magát a színpadi hatás kiszámításában, hogy darabjainak bemutatójára mindig azzal a biztos tudattal és örömmel megy el, hogy sikerben lesz része. Ugyanígy gondolkodik és érez Henri Lavedan. Gaudillot még sohase volt jelen darabjainak bemutatóján, hanem félelmében, a premiére napján elutazik a vidékre, csak következő napon tér vissza Párisba és az újságokból ismeri meg az est történetét. Alfred Capus egyike a legelégedetlenebb színpadi szerzőknek, a ki mindig a felett kesereg, hogy a publikum nem akarja benne észrevenni a szocziális irót, hanem csak egy szellemes embert lát benne, a kinek darabja feltétlenül megérdemli azt a pár órát, a melyet a közönség a színházban eltölt. Capus a La Veine czimü darabjának óriási sikere után például igy panaszkodott: — Csodálatos, a közönség nem ugy értelmezi darabomat, a hogy én azt felfogtam és megírtam. A darab felületes részét, a külsőleg hatásos jeleneteit nagy tapsvibar kisérte, a mély érzésű drámai, sőt tragikai részletek felett pedig könnyedén elsiklott. Az én sikereim onnan erednek, hogy a közönség egyáltalában nem érti meg a darabjaimat. — Les maris de Leontine czimü darabomat a Theatre Francais színpadának szántam és ime a Vaudeville-ben játsszák, pedig ez egy nagyon komolj kérdést válást tárgyalja! Edmond Rosiand nyugodtan viseli magát a bemutató alatt, sohasem idegeskedik, nagyon bizik darabjainak sikerében. Rostand neje, a ki különben szintén jónevü irónő és mellesleg nagy színpadi talentum, férjével közösen, személyesen vezetik a darab próbáit és talán nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy a Cyrano első előadását Rostand neje mentette meg, a ki az utolsó napon megbetegedett főszereplő színésznő hetyett „beugrott" és igy meg lehetett tartani a premiért. E bemutató alkalmával különben maga Rostand is ott forgolódott a színpadon : egy XVII. századbeli nemesi viseletet öltve magára, az első felvonás statisztái közé vegyült. —n.— Felvonásközben. Budapest, január 9. I. Atilla lova Gárdonyi Géza Zétá-jának premierjén Atilla személyesitőjével: Bakó Lászlóval, megesett az a kalamitás, hogy a lova ugy elkezdett a színpad közepén makranczoskodni, hogy az „isten ostorá"-nak le kellett szállnia a paripáról és a közönség csöndes derültsége közben kivezetni a színpadról. Somló igazgató, a kinek már a próbákon nem tetszett a ló szereplése, felvonásközben felkereste Gárdonyi Gézát: — Látod, látod — szólt hozzá szemrehányó hangon — ugy-e mondtam mindig, hogy ezzel a lóval baj lesz 1 — Miért? Milyen baj történ? — kérdi ártatlan arczczal Gárdonyi. — Semmi baj nem történt! Hiszen ez, Attilával is megeshetett volna . . . II. A török vendégek. A Gül-Baba egyik minapi előadásának volt egy kedves inczidense. Nyolcz turbános, kaftános török ember volt a Király színház- ban és igaz gyönyörűséggel nézte a Gül-Baba pompás rózsakertjét és szépséges háremét. Felvonás után Lázát Ödön titkár fölvezette a törököket a színpadra, a hol sorra megölelték Németh Jóskát, dicsérték, magasztalták és mindenáron el akarták hitetni vele, hogy beválik igazi, hamisittatlan, tizenhárom próbás töröknek is. A mikor pedig megszólalt az ügyelő csengője, jelezvén, hogy megkezdik a harmadik felvonást és a törökök búcsúzkodni kezdtek; egyikük, — a legöregebb! — diszkréten félre vonta Németh Józsefet és igy szólt hozzá: — Kedves Gül-Baba, ha majd ráuntál a háremedre, — egynéhányat a feleségeid közül szívesen elcserélek az én feleségeimmel! . . . M. Vidéki színpadok. Budapest, január 9. Rakodczay Pál, volt vidéki színigazgató, az ismertnevü Shakespeare-szinész, egy kis helyreigazítást küldött hozzánk. A minap egy kis történetet irtunk Újházi-ról és Ferenczi-ről, a mely évekkel ezelőtt állítólag az ő színtársulatánál történt meg. Rakodczay Pál arról értesít bennünket, hogy az a história nem az ő igazgatása alatt álló színtársulatnál történt. * A kolozsvári szinügyi választmány az uj színház megnyitását szeptember 15-re tervezi nagy ünnepségekkel, a melyekkel kapcsolatosan fog megtörténni a százados régi szinház bezárása is. Dr. Janovits Jenő igazgató most dolgozik a rendezendő ünnepségek tervezetén. * Parlagi Kornéliát, a ki a temesvári szinház szubrett-primadonnája volt, Bihari Ákos kecskeméti színházigazgató társulatához szerződtette. Itt emiitjük meg, hogy a kecskeméti színházban legközelebb szinrekerül Madách-nak egy sehol nem adott nagyszabású tragédiája: Csák végnapjai. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-téle valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Bala.sa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és minden yógyszertárban és droguériában. Külföldi szinpadok. Budapest, január 9. Heyermans Hermann, az ismertnevü hollandus iró, Mindszentek czimmel uj drámát irt, melynek első németnyelvű előadása a bécsi Volkstheater- ben lesz. D'Albert Jenő befejezett egy uj háromfelvonásos vig operát, melynek Az erénydij a czime. Szövegét dr. Batka Richárd irta. * A kölni uj városi színházban a mult héten igen nagy Sikerrel mutatták be Weinberger Károly: Schlaraffenland czimü vig operáját. * Bárkány Mária, a magyar születésü német drámai művésznő, saját társulatával májusban vendégszerepelni fog a párisi Gymnase-szinházban: Német klasszikusok színdarabjait fogja bemutatni. * A párisi Opera Comique most készül Camille Erlanger: Aphrodite czimü operájára, melynek szövegét Pierre Louys hires könyvéből Louis de Gramont irta. * A londoni New-Royalty- Theatre-ben nagy sikerrel kezdődött meg a franczia színházi szezon. Az első estén Réjane lépett fel Az egér- ben. = A férjek panaszkodnak, hogy nejeik daczára, az előzékeny jó bánásmódnak, elégedetlenek Hát persze. De pró álják csak meg a férjurak, vigyentk néha 1—1 üveg Kecskeméten készült Első Alföldi Cognacgydr rt. „Menyecske-likőr"-t, oly szent s boldog napokra virradnak, a melyekért mindig hálás lesz a gyárvezetőségnek. = En állandóan a Czettler-féle manumoilin kézfinomitót használom, mert ez a legjobb I Kapható Töröknél. A szépség ápolására Ti legjobb szer a Miranda"Creme 11 eltávolít minden bórtisztátalamágot és az arcnak szép, Qde kinézést ad. Nem tartalmaz semmiféle ártalmas v. mérges szert és nappal is használható. 1 tégely Miranda Creme 1 k. 1 drb Miranda-szappan 70 f, 1 doboz Miranda-puder 1 k. — három színben. — Budapesten kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, vagy a készítőnél: DIENES J. C. . utódainál, Eszéken, felsővárosban, ahol postai ^megrendelések utánvétel mellett eszközöltetnek^ Báli uri és női! Glassé keztyük párja 50, 69 és 85 kr. Női áttörött könyök-keztyük 25., 30., 45 kr. Elegáns Valausé könyök-keztyük 67 kr. Báli uri frakk-ing 120, 160, 180 kr. Báli gallér 12 és 15 kr. Báli nyakkendők 9, 15, 35 kr. Báli uri czérna-keztyük 25, 30, 40 kr. Báli női ruhakelmék 50 kr.-tól 5 frt-ig mesés választékban BLEYER IZSÓ a „Gólyához" Nagyinező-utcza 12- szám aruháza (az Andrássy-ut mellett.)
