MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-06 / 6. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, január 6. A Magyar Kir. Operaház-ban ma, szombaton az Istenek alkonya, holnap, vasárnap pedig az Ördög Róbert kerül színre. * A Nemzeti Szinház-ban ma, szombaton este Gátdonyi Géza Annuská-ja éri meg 25-ik előadásának jubileumát. Ma délután Romeo és Julia, vasárnap délután pedig a Dolovai nábob leánya szerepel a műsoron. Holnap, vasárnap este Márkus Emilia betegsége miatt Lavedan szinmüve, A párbaj helyett az Ifjúságunk kerül szinre. A Vígszínház újévi műsora is az annyira bevált változatos repertoire jegyében indult meg. A hét műsorán a szinház legerősebb három nagy vonzóerejü darabja váltakozik egymással; holnap, vasárnap este a zajos derültségek mellett bemutatott Dr. Klausz, ma, szombaton este és vasárnap délután a Dorrit kisasszony. ma délután pedig a leridió falai kerül szinre. * A Magyar Szinház-ban holnap, vasárnap, kétszer játsszák A legvitézebb huszár-1, Martos Ferencz és Jacobi Viktor uj énekes játékát, a melynek eddigi előadásai zsúfolt ház előtt folytak le. A délutáni előadáson Ráthonyi Ákos játssza Simonyi óbestert, Berki Lili a márkinét, Kornai Berta a franczia szobalányt, Ferenczy a huszárt és Boross a női ruhában alakoskodó polgármestert. A szines és vidám újdonság legutóbbi előadását két külföldi színigazgató is végignézte, hogy a darabot színháza számára megszerezze. A legvitézebb huszár délutáni előadásain mérsékeltek a helyárak. * A Királyszinház-ban a Gül-Baba, Martos Ferencz és Huszka Jenő rendkívüli sikerű zenés szinjátéka, első jubileuma után is csökksnetlen vonzóerőnek bizonyul a műsoron, a melyet hosszú időre teljesen lefoglal. Szokatlanul nagy számú előjegyzés ígér a további Gül Baba estéknek is telt házakat, s a siker méltó részesei az eddigi főszereplők — Szentgyörgyi Lenke, Sziklai Kornél, Kazal Biri, Németh József, Mihályi Ernő, Körmendy minden előadásban résztvesznek ezután is. A Gül-Baba mellett, a mely kétségtelenül egyfolytában fog másodszor is jubilálni, két délutáni előadásban : szombaton (vízkereszt ünnepén) és vasárnap a jános vitéz kerül szinre. A kifogyhatatlan népszerüségü daljátékot mindkét délután mérsékelt helyárakkal játsszák. * A Népszinház-ban tegnap zajos sikerrel került felelevenítésre Audran: Üdvöske czimü hires operettje. A kitűnő előadás erősségei: Ledöfsky Gizella, Komlóssy Emma, Raskó, Kovács, Pázmán és Újvári a közönség tapsaira számtalanszor jelentek meg a hivó tapsokra. Ma este kerül másodszor szinre az Üdvöske, melynek holnap, vasárnap este lesz a harmadik előadása. Holnap délután Blaha Lujza lép fel a Tündérlak Magyarhonban női főszerepében. A népszínmű előtt Farkas Imre Jeanette-je kerül szinre. A kulisszák mögül. Budapest, január 6. A legközelebbi újdonságok. — Próbák, előkészületek. — Valamennyi színházunk el van ugyan látva ugy en suite, mint repertoir-darabokkal, mégis serény munka folyik délelőttönként mind a hat szinházunk színpadán: folynak a próbák a legközelebbi újdonságokból. Most már valamennyi újdonság a színpadra került és a próbatermekben a zongora mellett már az azután következő újdonságok előkészületei folynak. Az Operaház-ban két magyar dalmüujdonság kerül egymásután bemutatóra. Az egyik a melynek a premierjét január végére tervezik, Rékai Nándor és Várady Sándor: A nagyidai czigányok czimü operája, a másik pedig Fekete Józsefnek, a Népszínház karmesterének Az elsülyedt város czimü dalmüve. A nagyidai czigányok-ból már a színpadi próbák folynak és körülbelül két hét múlva el is készül ezzel az újdonsággal a müvészszemélyzet. A Nemzeti Szinház-ban két magyar szerző kerül sorra, azután egy angol következik. A legközelebbi premier-estén Pásztor Árpád három három egyfelvonásos darabja: az AFu, A bíró és a Két öreg kerül bemutatóra, azután Ruttkay Györgynek, a Sötétség szerzőjének, Vénusz czimü háromfelvonásos vigjátéka kerül sorra. Rultkay danbjában P. Márkus umilia, Lánczy Ilka, D. Ligeti Juliska, Vizváriné, Császár, Náday, Gál Rózsahegyi és Dezső jutottak nagyobb szerepekhez. Az angol újdonság: Wilde Oszkár A jelentéktelen asszony czimü szinmüve, melynek bemutatója — Jászai Mari sajnálatos balesete miatt — most halasztást szenved. A nagy tragika azonban valószínűleg február közeye táján fellépnet ebben az érdekes darabban. A Vígszínház a jövő héten hoz újdonságot: Louis Arius A veréb czimü pompás vígjátékát, melynek főszerepeit Varsányi Irén és Hegedűs Gyula kreálják. A veréb után, terv szerint, Molnár Ferencz Az ördög czimü fantasztikus vigjátéka kerül sorra. A Magyar Szinház-ban már megindultak a próbák Léon és Ascher Vergeltsgott! czimü operettjéből, mely oly hatalmas sikerrel került szinre a bécsi Theater an der Wien-ben. Mérei Adolf fordításában A koldusgróf czimmel fog előadásra kerülni, a címszerepben Ferenczy Károlylyal Á Királyszinház-ban Rákosi Viktor Rákóczy fia czimü történeti színmüvéből folynak a próbák, melyre nagy apparátussal készül a szinház. A főszerepeket Horváth Kálmán, Vágó Béla és Sziklai Kornél fogják benne játszani, az egyetlen nagy női szerepet pedig Medgyaszay Vilma. Szini Gyula és Balta Ignácz: Eldoiádo czimü operettjéből, melynek zenéjét Vincze Zsigmond irta, is megindultak már a karpróbák a Kiiályszinház- ban. A Népszínház már teljes erővel készül idei szezónjának érdekes nagy eseményére Verő György Leányka czimü daljátékának előadására. A próbákon most már mindennap résztvett Fedák Sári is, a ki tudvalévően az újdonság női főszerepében fog vendégszerepelni. Eddigi terv szerint a Leányka bemutatóját január 17-én, szerdán tartják meg. Ügyelő Színházi pletykák. Budapest, január 6 I. A házmester. Újházi mester, a ki a Lebonnard apó-xal oly nagy sikert aratott mostanában, a mult héten meghűlt egy kissé és mivelhogy nem mehetett ki a lakásából, meghívta magához rendes társaságát vacsorára Már az asztalhoz akartak ülni, a mikor a mester észreveszi, hogy — éppen tizenhármán vannak. Nagy titokban felhivatja hát a házmestert és beülteti tizennegyediknek A vacsora során Szirmai Imre felköszöntötte a ház mesterét, a kinek jó egészséget és sok-sok újévi jövedelmet kivánt. Újházi ragyogó arczczal szorongatta a szónok kezét, mire Szirmai igy fejezte be a mondókáját: — Éljen tehát az, a kinek köszönhetjük, hogy ilyen vidáman együtt ülhetünk az asztalnál ! éljen a — házmester!. . . — Te marha; — vágott közbe most Újházi — világosan beszélj máskor: ha a házmesterre gondolsz, ne beszélj a ház mesteréről I II. Az elégett darab. Nagy baj érte a minap két hazai szerzőt: Rajna Ferenczet és Czobor Bélát. Együtt irták volt A hajdúk hadnagya czimü operettet és most együtt irtak uj darabot: Rab Mátyás czimmel. 1906. január 6. A darabot tegnap kellett átadni Beöthy Lászlónak, a Királyszinház igazgatójának. E helyett délután lélekszakadva rontott be Czobor Rajná-boz — Barátom, rettenetes baj történi! — No, mi, az istenért ? I — Szobatüz volt nálam! — És?.. . — És — odaégett a darabunk I . . . Mit tegyünk most, mit tegyünk? — Mit tegyünk I? — jajgatta Rajna is. Kis szünet után újra megszólalt Czobor: — Ne'cem szerencsére van véletlenül még három példányom a partiturából. Rajna is felsóhajtott: — Nekem a librettóból — véletlenül szintén!.. . III. A ki nem veszteget. Az Operaház társalgójában a minap próbaközben azokról a művészekről folyt a szó, a kik annyit adnak a reklámra, hogy az már — sok. Száz és egy külföldi példát hoztak föl. Ennek ennyibe kerül évenként a reklám, annak kétszer annyiba és — igy tovább. Egyszerre csak megszólal Várady: — Na, én tőlem sohase lát egy krajczárt se a sajtó! Mire közbeszól Gábor: — De az ipar és a kereskedelem sei . . . M. Szinházl élet. Budapest, január 6. Igazgatók a közönségről. I. Míder Re/só, a Af. Kir. Operaház igazgatója: Hogy enyhén szóljak, a közönség oroszlán. A mig párolgó, véres, finom hússal — uj darabok, kitűnő énekesnők, világjáró tenóristák — eteted, kedves, kellemes, hízelgő, kezes. De ha éhesen marad, szétmarczangol. A szive dobbanását kell lesned mindenkor és szerinte igazgatnod színházad. Igy hát voltaképen a közönség az igazgató s igy most neki kellene nyilatkoznia. De nyilatkozik is egész évben. Nyilatkozatát kasszaraportnak hívják. A közönség, ha van — jóbarát; ha nincs — ellenség. Néki dolgozunk s érette szenvedünk. II. Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója: A közönség — a rossz darabot, vagy a rossz előadást nem nézi meg s ezért írónak, színésznek ő az egyetlen igaz birája. III. Vidor Pál, a Népszínház igazgatója: Ha a közönségről nyilatkozik egy színházigazgató, több nézőpontból mondhat véleményt. Felöltheti a dramaturg-arczot és elmondhatja, hogy a mai publikum esztétikája nem olyan kiskorú, hogy mindent tudomásul vesz és mindennek tapsol. Emellett: a tapasztalat szól, bár akárhányszor az ellenkezőjét is irták meg. A közönségről szólván, lehet a színházdirektor czinikus is. Hogy a publikumot ugy kell venni, a milyen. Hogy az a bizonyos közönség-nevelés, elmélet, a melyre nem érdemes erőt pazarolni, mert úgyis eredmény nélkül való Ha egyszer tetszik egy darab, ha divatba került egy szinház, akkor rendben van minden. Az ellenkező esetben meg nincs rendben semmi, írhat a szinházdirektor dicsőítő éneket is a közönségről. Különösen akkor stílszerű ez, ha az újságoknak nem tetszik a szinház munkája, a nézőtér azonban mégis tele van. Ilyenkor szokás mondani, hogy „a drága, a kedves publikum". Az eddig emiitett három nézőpont mellett még egy féltuczat van. Mindegyikből gyakorolhat kritikát a színházigazgató a közönség felett, de mindegyik birálat, mint finoman mondani szokták: szürke elmélet. Lényeges: egy. Hogy közönség legyen. Ha van: jó. Ha nincs: nem jó.