MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-27 / 27. szám

227 1906. január 2

2. Budapesti színpadok. Budapest, január 27. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este, Mozart születésének 150 éves fordulója alkalmából, a Don fuan-t, holnap a Varázsfuvolá-1 adják. — Aino Ackté, a párisi opera primadonnája, a József királyi herczeg Szanatórium Egyesület kérésére, hétfőn a szegénysorsu tüdőbetegek javára föllép az Operaház-ban, Lohengiin Elzát énekli. Az előadás szokatlan érdeklődést kelt. Az előadás rendkívüli bérletszünetben lesz. Jegyek kaphatók az Operaház elővételi pénztáránál. A Nemzeti Szinház-ban vasárnap este ismétlik meg Ruttkay Györgynek nagysikerű vígjátékát, a Vénusz-1, a melyet a sajtó osztatlan tetszéssel fogadott. Ma, szombaton ífjuságunk és vasárnap délután A nagymama kerül szinre. * A Vigszinház-ban ma, szombaton a Jerichó alai-1 ismétlik és ez lesz a nagyhatású darab huszonhetedik előadása. Ma délután a Szinészegyesület iskolája vizsgaelőadást rendez, rendkívül mérsékelt helyárakkal. Szinrekerül a Hallgatozók czimü vígjáték és Az erényes nevelőnő czimü operett. Holnap, vasárnap délután a Dorrit kisasszony, este A veréb kerül előadásra. • A Magyar Szinház-ban tegnap este igen nagy sikert aratett bemutatóján A koldusgróf, León és Ascher operettje. A közönség valóságos izgalommal figyelte az érdekfeszítő cselekményt, melyet sok tréfa, sok pompás zeneszám és táncz tarkit. A legnagyobb elismeréssel tapsolt a szereplőknek, a kik közül Ferenczy Károly a czimszerepben valóságos diadalt aratott. De a többiek is mind nagy részt kérhetnek az est fényes sikeréből. Kétségtelen, hogy A koldusgróf-nak — a tegnapi őszinte, nagy siker jeleiből itélve — ugyanolyan nevezetes karriérje lett a Magyar Szinház-ban, mint A drótostót-nak, León Viktor másik operettjének. A sajtó, teljes egyértelműséggel, a legnagyobb elismeréssel szól az uj darabról és kitűnő előadásáról. * A Kitályszinház nagysikerű müsordarabja: Martos és Huszka énekes színjátéka, a GülBaba tegnap, pénteken este érte el állandóan teli házakkal második jubileumát: az 50-ik előadást, a melyet az igazgatóság a közönséggel együtt fényesen ünnepelt meg. A nagy népszerüségü darab tovább halad a századik előadás felé. Holnap, vasárnap délután is, este is szinrekerül, A Népszínház hatalmas sikerű újdonságának, a „Leányka"-nak osztályrészéül jutott a nagy népszerűség. A premier után való napokban csak a főváros közönsége hajszolta a „Leányka"előadások jegyeit, ezen a héten azonban napnap után oly tömegesen érkeznek távirati és telefonos jegyrendelések, hogy alig győzi azokat kielégíteni a szinház. Maga a publikum viszi nagy szeretettel hiré* Fedák Sári művészettel teljes alakításának s a kerek előadás kiegészítőjének: a daljáték gyönyörű kiállításának. A közönségnek ez a szeretete teszi, hogy hosszú ideig nem lesz más a Népszínház műsorán, mint a Leányka, Fedák Sárival. A kulisszák mögül. Budapest, január 27. „A nagyidai czigányok." Az Operaház-ban serényen folynak a próbák a legközelebbi újdonságból, mely a jövő hónap első felében már bemutatóra is.kerül. Az újdonság egy érdekes, magyar tárgyú opera, melynek szövegét Arany János A nagyidai czigányok czimü költői elbeszéléséből irt Váradi Sándor, az Operaház tagja. A dalmű zenéje Rékai Nándor müve. Az ismertnevü magyar zeneszerző ezúttal mutatkozik be először a szinházi közönségnek. A „Nemzeti Szinház" újdonsága. Pásztor Árpád, a jövő héten a Nemzeti Szinház színpadán jut szóhoz, egy estén három egyfelvonásos darabjával. Az újdonságok közül kettő, az Alku és a Két öreg prózában irott, a harmadik, melynek A biró a czime, verses szinmü. A három egyfelvonásos kitűnő szereposztásban kerül a közönség elé, a verses darab női főszerepét P. Márkus Emilia kreálja. 1 * „Haccarat." A jövő héten, szerdán, nagyérdekességü franczia dráma kerül bemutatóra a Vígszínház-ban: Bernstein Henri: La Rafale czimü darabja, mely az idei párisi szinházi szezón legnagyobb sikerű darabja. A szenzácziós darabot Góth Sándor Baccarat czimen fordította magyarra és ugyancsak ő játssza a darab főszerepét. G. Kertész Ella és Hegedűs Gyula kreálja az újdonság két másik főszerepét. * „Helyreasszony." Blaha Lujza vendégszereplését a jövő héten csütörtökön kezdi meg a Király szinház-ban, Kada Elek: Helyreasszony czimü történeti színmüvében, melynek női főszerepét a régóta hallgató iró a nagy művésznő számára irta. Az újdonság zenéjét Kán László és Szeni-Gály Elek irta : tizennégy szám van a darabban, a legtöbb énekszám természetesen Blaha Lujzának jutott, a kinek Németh József lesz a partnere. A főbb szerepeket Szentgyötgyi Lenke, Horváth és Vágó kreálják. Szinházi pletykák. Budapest, január 27. Márkus Emília czifra szűre. — A „ Vénusz"-ból. — A Nemzeti Szinház-ban Ruttkay György: Vénusz czimü darabjának a premierjén nagy szenzácziót keltett egy szűr, melyet P. Márkus Emilia visel a harmadik felvonásban. Ez a szűr, melyet volt alkalmunk közvetlen közelről is látni, a legkisebb eltérés nélkül megfelel egy igazi magyar czifra szűrnek és Márkus Emiliának az a czélja vele, hogy a magyar népies viseletnek ezt az érdekes, szép példányát mint estélyi belépőt szalonképessé tegye. Mondanunk sem kell, hogy Márkus Emiliának ez a kedves, magyaros ötlete fényesen beválik, a miről legjobban az az általános mozgolódás, látcsövezés, morajló tetszésnyilvánítás tanúskodik, mely a Vénusz minden eddigi előadásának harmadik felvonása alatt, mikor Márkus Emilia czifra szűrében a színpadra jön, megismétlődött. Munkatársunk a napokban megkérdezte a művésznőtől, hogy talán a koálicziós világ szülte nála ezt a fényes ötletet? — Részben az is — mondta nevetve Márkus Emilia. — Mert tudja kérem, én — ugyan nem értek sokat a politikához — gyakran gondolok arra, hogy addig is, mig a magyar vezényszót megkapjuk, mi mindenne/ mozdíthatjuk elő a magyarosodást. Ezen elmélkedve jutott aztán eszembe, hogy ki kellene valami magyaros ruhadarabot találni, a mi teljes harmóniában volna hozzáilleszthető a legperfektebb szalónviselethez. Igy jutottam aztán A »Magyar Színpad« tárczája. Mozart. — Életrajz és apróságok. — Ma százötven éve, hogy Mozart Amadé, a halhatatlan zeneköltő, megszületett. Az egész müveit világ megünnepli ezt a napot és a budapesti Operaház is Don Juan előadásával áldoz ma este Mozart emlékének. Mozart 1756 január 27-ikén született Salzburgban. Családja Augsburgból származott, egyik őse neves festő volt. Atyja muzsikus és a salzburgi érseki zenekarnál másodkarnagy volt; ő tanította a kis Wolfgang Amadeust először zongorára, három éves korában. A kis csudagyermek ötéves korában már komponált és hat esztendős volt, mikor Mária Terézia előtt nyilvánosan játszott. Később önmagától, tanitó nélkül, megtanult hegedűlni is; majd atyjával és Nanette nővérével, a későbbi Berchtold bárónővel külföldi hangverseny-körutra ment és Párizsban adta ki első szonátáját (op. 1.). Kétszer Olaszországban is megfordult, majd Colloredo gróf — Jeromos érsek — szolgálatába szegődött, de miután ott nem érezte jól magát, ismét utazni ment. Mannheimban megismerkedett a Weher-nővérekkel és megszerette az idősebbet, Aloiziát; 1782-ben feleségül vette annak nővérét, Konstanzát. Végre Bécsbe ment, hol aztán le is telepedett. A „Színigazgató" czimü egyfelvonásos vig dalmüvét 1786-ban mutatták be Schönbrunnban, ugyanazon évben a Figaro lakodalma is szinre került és 1787-ben a Don Juan a prágai színházban. Ebbén az évben császári kamaramuzsikus lelt, 800 frt évi fizetéssel. 1790-ben a Cosi fan tuttit mutatták be Bécsben, 1791-ben a Titusz-t Prágában és A varázsfuvolá-1 Bécsben. Utolsó műve a Requiem volt; 1791. deczember 5-én hajnali egy órakor halt meg, vigasztalhatlan beteg özvegyét és két gyermeket — köztük egyik alig öt hónapos volt — hagyván maga után. Nagy hóviharban temették; a bécsi Skt. Marxi temető egyik közös sírjában helyezték el hamvait. Mozart a legtermékenyebb zeneszerzők egyike volt; gyermekkorában 44 müvet irt; mint ifjú 146-ot; 1774-től 1780-ig 176 müvet; 1781-től 1784-ig 98 müvet és 1785-től 1791-ig 162 müvet, ez utóbbiak közül mindegyik a halhatatlanságot érdemelte ki. Mozart születésének 150-ik évfordulója alkalmával adjuk az alábbi pár apróságot. I. Mozart tudvalevőleg a Varázsfuvolát leginkább Schikaneder unszolására irta, a ki akkoriban állandóan nagy pénzügyi zavarokkal küzdött, fühöz-fához kapkodott segítség után. Mozart miután megsajnálta a szegény direktort, hajlandónak nyilatkozott, hogy hozzáfog a Varázsfuvola megírásához és elmondta az egész szöveget és a megzenésítésre vonatkozó ideáit. — Es mennyi honoráriumot kér ? — kérdé Schikaneder. — Édes Istenem, hiszen Önnek nincsen semmije, — szólt Mozart — hanem majd ugy csináljuk meg a dolgot, hogy magán segítve lesz és én sem fogok károsodni. Én átadom Önnek, de kizárólag csakis Önnek a partiturát és ezért Ön nekem annyit fizet, a mennyit akar, de kezeskedik, hogy senki a partiturát lemásolni nem fogja. Ha az operának sikere lesz, akkor majd én eladom a többi szinház direktornak. A Varázsfuvola óriási sikerrel került szinre és alig egy pár héttel a bemutató után, úgyszólván Németország minden színpadán szinre került — a nélkül, hogy Mozart a partiturát eladta avagy bárkinek is átengedte volna. II. Mozart-nak a pénzzel szemben mindenki által tapasztalt nemtörődömségével leginkább a zenemü-kiadók éltek vissza és igy nem csoda, hogy igen sok kompozicziója egy fillért sem jövedelmezett a nagy zenésznek, a kit állandóan azzal ostromoltak ismerősei, hogy irjon nekik a „saját használatukra" egy kis zongora-számot, mert okvetlenül birni óhajtják a keze Írását. De ez egyúttal azt is megmagyarázza, bogy miért van ezek között a szívességből létrejött zeneapróságok között sok olyan, a mely egyáltaláoan nem méltó Mozart-hoz. Egyik-másik zenemükiadó-czég ezrével terjesztette ezeket a szerzeményeket és persze egy fillérnyi honoráriumban sem részesítette Mozartot. Egy izben egyik jó barátja figyelmeztette Mozart-oi, hogy ismét megjelent egy egész csomó variácziója. — Eh — mondá a komponista — nem érdemes róla beszélni; az a kiadó egy semmirekelő. — Hiszen nem is a pénzért szólok, hanem az ön művészi becsülete is szenved — veté ellen a jó barát. — A ki engem ilyen apróságok alapján itél meg, az is semmirekelő. Szót se többet erről.