MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-22 / 22. szám

2 J906. január 23, Budapesti színpadok. Budapest, január 23. A Magyar Királyi Operaház ban csütörtökön újra a Manón, az idei szezon nagysikerű újdonsága van műsoron; szombaton a Don Juan-t, vasárnap a Varázsfuvolá-1 adják. * A Nemzeti Szinház e heti műsorán a szinház legválogatottabb repertoir-darabjai szerepelnek. Kétszer ismételik meg és pedig holnap és vasárnapon este Ruitkay Györgynek nagysikerű vígjátékát, a Vénusz-1, a melyet a sajtó osztatlan tetszéssel fogadott. Ma este Kata néni, csütörtökön Lebonnard apó, pénteken A párbai, szombaton Ifjuságunk és vasárnap délután 4 nagymama kerül szinre. • A Vígszínház-ban Després Suzanne, a ki tegnap este óriási sikerrel kezdte meg vendégszereplését, ma este a Nóta czimszerepét játssza; holnap este pedig Goncourt-Ajalbert Fille Elisa czimü drámájában és a Poil de Carotte czimü egyfelvonásosban búcsúzik a budapesti közönségtől. A hét többi estéjét az idei szezón legnagyobb sikert ért darabjai töltik ki. Csütörtökön este és vasárnap délután a Donit kisasszony, pénteken és vasárnap este A veréb, szombaton pedig /ericho falai kerül szinre. * A Magyar Szinház pénteki újdonságának: A koldusgróf-nak története egy amerikai szenzáczióból készült és ez a mese a legeredetibb alakokat juttatja érdekfeszítő és mulattató helyzetekben a közönség elé, A czimszerep maga a legszebb színészi feladatok egyike. A játék elején egy könnyüvérü gavallér, a ki mindenét elverte és az élet „fináléjához" ért. A sors ezután koldussá s az összekoldult nagy vagyonnal boldog férjjé teszi. Koldustársai azonban leleplezik, s ő újra elvesztve mindenét, világgá megy. Mint egyszerű munkás kerül évek multán felesége házához, a hol kis fia vezeti vissza ismét a családi tűzhelyhez. A koldusgrófot Feienczy Károly játssza. Uj és sikerült alakok még a kolduskirály, a lánya és a legjobb növendéke. A kolduskirályt Kornál Berta, a főkoldust Boross Endre, a kolduseminenst pedig Tallián Anna fogja játszani. Jó szereppel vesznek részt még az előadásban: Berki Lili, Ötley Flóra és a rendőrfőnök kaczagtató alakjában Újvári Károly. Az újdonságot Megyeri Dezső főrendező rendezi és Donáth Lajos karnagy dirigálja. Péntekig minden este A legvitézebb huszár van műsoron. A pénteki, nagy érdeklődéssel várt újdonság szinlapja a következő: A koldusgróf. Operett 3 felvonásban. Irta: Leon Viktor. Zenéjét szerzette : Ascher Leó. Fordította : Mérei Adolf. Rendező : Megyeri Dezső. Karnagy: Donáth Lajos. Személyek : Stephenson, rendőrfőnök Újvári Stephensonné Örley FI. Malóna, leánya Berki L. Karinsky Bogumil gróf Ferenczy Bloukwell, riporter B. Szabó Slippel, a koldusok elnöke ... ... Boross Jessie, a leánya Kornai B. Crab, koldusfiu _ Tallián A. Pennyman Giréth Trunky Erdei Dick, rendőr Sajój | Történik egy nagy amerikai városban. Idö: tna. Az 1. felvonás egy jótékonysági ünnepen, a II. felvonás Stephenson lakásán, a III. felvonás Stephensonék nyári laka előtt. * A Királyszinház igazgatósága Martos Ferencz és Huszka Jenő nagysikerű, szép énekes szin-* játékának, Gül-Babá-nak pénteki 50-ik előadására nagy előkészületeket tesz. A darab jelmezeit és a második felvonás pazarul kiállított rózsakertjét teljesen felújítják, a művirágokat ezen az esten, a hol lehet, élő rózsákkal helyettesitik. Az előadás ünnepi fényének emelésére Martos Ferencz alkalmi prológot ir, a melyet — három rózsa fog előadni. — Rákosi Szidi magán-szinésziskolájának növendékei e hónap 27-én, szombaton délután a János vitéz-ben fogják haladásukat bemutatni. Ez érdekes növendékelőadáson a czimszerepet az iskola két legtehetségesebb növendéke fogja játszani. Az első felvonás Kukoricza Jancsijában Lonzai Anna, mig a második és harmadik felvonás János vitézében Szegedi Erzsi mutatja be színészi képességeit. Jegy erre az előadásra váltható már a Királyszinház pénztáránál. Földszinti hely, az első hat sor kivételével, 1 korona, az erké

lyer^és_ emejete

n 80,_60,_50 és_ 40 fillér. • " A Népszínház egész heti műsorát természetesen a szinház szenzácziós uj darabja, a Leányka tölti be Fedák Sári vendégjátékával. Páratlan az a siker, a mely Fedák Sári diadalmas bevonulását a Népszínházba a Leányka főszerepében kiséri. A daljáték minden eddigi előadását tele ház mellett adták s a jegyeknek akkora a kelendősége, hogy a vidékről érkezett nagyszámú előjegyzésnek sem tud minden alkalommal az igazgatóság eleget tenni. Fedák Sári számos értékes diadala sorában is az a művészi nagy siker, melyet Teleky Margit sokoldalú szerepében aratott, egészen elől áll s a ragyogó kiállítás, melylyel Verő György daljátékát a szinház felszerelte s melyet a sajtó és közönség egyértelműen a legnagyobb elragadtatással emel ki, maradandó sikert biztosított a Népszínház újdonságának. A kulisszák mögül. Budapest, január 23. Deprés Suzanne. — A Vígszínház vendégmüvésznöjéről. — Després Suzanne kellemesebben fog visszaemlékezni a magyar fővárosra, mint az osztrák császárvárosra : ott csak a harmadik fellépésénél jött rá a közönség, hogy egy hatalmas müvészegyéniséggel áll szemben, minálunk már az első estén nagy művészetéhez méltó érdeklődés fogadta. A Vígszínház- ban tegnap este Bernstein Le Détour czimü darabjában egy csapásra meghódította a publikumot és ma este, a mikor Ibsen (Vórd-jának czimszerepében lép a közönség elé, már tudja „tout Budapest", hogy a világ legnagyobb művésznőivel egy sorban álló sztár művészetében gyönyörködhetik. Egyébiránt a Nórá-va\ Bécsben is olyan sikert aratott Després Suzanne, hogy az újságok szinte egyhangúan konstatálták, hogy az ő Nórája „ibsenibb", tehát érdekesebb és értékesebb akár a Sorma Ágnes, akár a Triesch Irén, sőt a Duse Eleonóra Nórájánál is. A bécsi kritika egyébként is a feltétlen elismerés, sőt dicsőítés hangján irt a nagy művésznőről és a mi kritikánk még túltesz a bécsin. Joggal. Önmagát becsüli meg vele. És keressük a formulát, hogyan lehetne Ízlésesen, ehhez a tüneményes művészethez méltóan figyelmeztetni a közönséget, hogy: — Tessék besétálni! Itt a jó alkalom! Ne méltóztassék elmulasztani! Mert hiszen nálunk is még csak Bernhardt Sarahnál és Réjane asszonynál tartanak és csak a jobban beavatottak tudják, hogy Després Suzanne a mult művésznőivel szemben nem is a jelen, hanem a jelen is, a jövő is. A német kritika, a mely oly soviniszta tud lenni, Sorma Agnes és Triesch Irén babérjait is megtépi a Després Suzanne kedvéért és különbnek mondja a franczia művésznőt Duse Eleonóránál — Soha Bécsben a f óra szerepének oly tökéletes megtestesülését nem látták — irja az egyik biráló. Holnap este kerül előadásra a Goncourt-ők regényéből készült Fille Ellisa, Ajalbert izgalmas és érdekes drámája. Ennek a darabnak az előadása után ezeket irta a Neue Freie Presse: „Mind jobban imponál ennek az asszonynak"! művészete, az a tiszta szellemi művészet, a mely felszabadította magát teljesen minden anyagiastól és már csak a lélekkel hat a lelkekre. A Fille Elisa második felvonásában ez annyira megy, hogy még a nyelv is elesik, pedig rendszerint ennek támogatásával történik a színpadon a gondolatok és érzések tolmácsolása. Mert ebben az egész felvonásban, a melyet a gyilkosságért vádolt Elisa ellen folytatott végtárgyalás tölt be, Després Suzannenak egyetlen szava sincs. Csak legvégül, a mikor kihirdetik a halálos ítéletet, állatias jajkiáltásba tör ki, az igaz, hogy ezt igy egyhanar meg nem csinálja más színésznő! És ebben az egész, hosszú felvonásban ö egypdül foglalkoztatja gondolatainkat és érzéseinket. Azt fogják mondani némajáték. Igen ám, de az van a dologban, hogy még csak nem is játszik. Ott ül a két börtönőr között és hallgatja a védőt, mereven, könynyel telt szemmel. Csak hébe-korba, a mikor a „prostituált" nőt ejti ki a védő, összegubbaszkodik, mint a megvert kutya és reszket a szeme. Aztán megint ül mereven és bámul maga elé könyfátyolon keresztül, fél órán át szakadatlan és lebilincseli részvétünket szakadatlanul. A szótlan színművészetnek oly esete ez, a melynek úgyszólván nincsen mása". Nem csekélyebb hódolattal ir a ^Neües Wiener fournai, a melyben többek közt ezeket olvassuk: „Mintha Després Susannet minden este újból fölfedeznék. Az a csodás ebben a dús természetben, hogy az egyszerűségének és igazvoltának leirhatadan bájával elragaptat. Minden emberit kifejezésre juttat. Es mindent minden apparátus nélkül csinál. Szemében visszatükiöződik egy csupa lélekvilág; vonagló szájszöglettiböl fájdalom és jóság tükröződik; jhomkán fény és árnyék váltakozik. Nem kell szólnia és mégis ékesszólóbb, mint a legügyesebb szerző. Holnap, szerdán tehát mi is láthatjuk majd a Fille Elisá-1, a melylyel együtt a Poil de Carolte-of adják. Ebben az apróságban is fényes alakítást mutat be Després Suzanne, a Neues Wiener Lagblatt például igy emlékezik meg róla: „Egészén más a „Poil de Carotte" czimü apró komédiában, a melyet Hohenfels asszony is játszott a Burgszinházban. Époly mulalságos, mint érzelmes ebben a nadrágszerepben; csirkefogó és lelkileg megkínzott gyermek egyszerre." És hozzáteszi a kritikus, hogy szinte kár, hogy nem háromfelvonás a Poil de Caiotte. A Vigszinház jól választotta meg ezúttal is a vendéget, a kit közönsége elé bocsát és a közönség hálás lehet ezért a szinház áldozatkész vezetőségének. Togo. Színházi pletykák. Budapest, január 23. I. Az erkély. Csáky Biri, a Vigszinház fiatal színésznője panaszkodott egyszer a kulisszák mögött, hogy csak alig tud érvényesülni. Neki nagy művészi becsvágyai vannak és mégis csak nyúlfarknyi szerepeket biz rá a direkczió. Hegedűs Gyula bátorította az ambicziózus fiatal színésznőt. Figyelmeztette rá, hogy a színpadon előbb-utóbb minden talentum érvényesül. Csak nem szabad csüggedni, hanem tanulni Aztán azt ajánlotta, hogy menjen vidékre vendégszerepelni nagyobb szerepekben és igyekezzék ilyenformán rutint szerezni. A minap aztán Hegedűs Gyula, a ki kíváncsi volt rá, hogy a fiatal koliégánő megfogadja-e a tanácsot, megkérdezte tőle: — No Biri, mire készülsz mostanában? — Romeo és Juliá-ra! — hangzott a válasz. — Ah, Juliára? Nagyon szép szerep . . . — Igen, — felelte Biri — már vettem is hozzá a körúton egy erkélyes lakást! II. A rendőrtisztviselő. A színpadi diszitők sztrájkja idején — a mely azóta már teljesen elmúlt — a rend fentartására egy rendőrtisztviselő tartott inspekcziót A rendőrtisztviselő élvezettel nézte a GülBaba előadását, de azért valami lázas türelmetlenséget árult el. Akárhogyan érdekelte is mindaz, a mi a színpadon történik, mégis alig győzte az előadás végét bevárni. Beöthy igazgató meg is tudakolta az okát, a mire a rendőrtisztviselő elmondta, hogy betegen fekszik otthon a felesége és nagyon szeretné, ha már haza mehetne hozzá, hogy ápolja. Másnap a diszitők sztrájkja már véget ért, semmiféle rendzavarástól nem kellett többé tartartani, de azért az igazgató legnagyobb csodálkozására a rendőrtisztviselő mégis megjelent. Bár most már nem lett volna kötelessége eljönni, mégsem tudta nyugodt lelkiismerettel őrizetlenül hagyni a színházat, annak daczára, hogy a felesége még mindig gyöngélkedett. Ez az áldozat nagyon meghatotta Beöthy igazgatót és a következő reggelen egy gyönyörű