MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-21 / 21. szám

1905. január 21. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A .Gül-Baba« szövege. Első felvonás. Gábor lantos diák, hűséges kísérőjével: Mujko czigánynyal, kötélhágcsón át belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarárai hogy a szentéletü agg szép leányával: Leiláva, találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titkon régen imádja. Gül-Baba hires és szent rózsatőinek egyikét megfosztja díszétől: letép egy vérvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedveskedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le Gábort a czigánynyal együtt elfogják és Al budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bünükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve hogy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allah nak oly kedvesek, csak egyet is letép: a halál fia. Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt a? egy kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében. Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul be Gábor diák a rózsák kertjébe. Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyei, Zülfikár, a főeunuch, de maga Gül-Baba ií ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyörögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldozatra is hajlandó, de a diák nem fogadja erf el és tőrével rá akar rontani a basára. Mos' már nincs számára kegyelem. Elhurczolják e börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja mey Gül-Babának, hogy szereti Gábort és a halálái nem éli tul. Gül-Baba ekkor — vérző szivve — a legnagyobb áldozatra határozza el magát saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hogi félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította volna el azért, mert nem ked ves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolvajokat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlöczben felkeresi szerelmesét, hogy kiszabadítsa. Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megszabadul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének elpusztulását Allah ujj mutatásának hiszi és kegyelmet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áldását adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsáiért vérző szive csak akkor nyugszik meg, a mikor Gábor és Leila megjósolják néki a jövendőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik a rózsák atyjának sírjára, még késő századok múlva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek. BÚTOR % rabolt árakon készpénzért vagy hltalra ls> Hitéiosztály flzitésl fsltétsloh 5JJ-; vásárlás JJj;

= { banknál 1000!-1 után 50 k törlssztandö aagyadévas részlatakbaa. BIRTOK FARKAS butorkarasksdő Vili Király«!«» IS. (Gozsdu-palota II. udvar.) Uj di.xalbum 650 rajzzal, árjegyzék _ éa teltételekkel, «0 fillér előzete." beküldéae ben, portómenteaen. flzetéai ellené A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúinak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Ihiskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek ízerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu czóizét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját éa mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés alél. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte tzt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kazét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: lluskit Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az EM tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli ancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a ílndérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Uuskáját. Az luska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az Rlat tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és «Mtünik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, hasa: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérMik a tündérek. Jancsija után siót és együtt, agy mást átölelve, örök saoraiembon egyesülve, érkeznek haza, estének idolén, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bmó pedig siratva a maga elvesztek hotdogságft, lepihen t patak partiára. | FOGAK | I fogaorok, arany, kancsók azijpadlái nélkül la a gyö- j : kerek eltávolítása a di7

kti fogmfltermé- : • nélkül kéazülnek mrt eika ben. A béoal • • szakkiállításon (1902.) arany éremmel kitüntetve \ : Budapest, VI., Andráaoy-ut 15. I. I. : MAGYAR SZÍNHÁZ. »A legvitézebb huszár« szövege. I. felvonás. Des Tournelles marquisné marcigny-i kastélyában a háziasszony előkelő vendégeivel épen vadászatra készül, a mikor Bresseau, a város polgármestere kétségbeesetten jelenti, hogy a szövetséges hadak egyik győztes vezére, Simonyi óbester, huszárjaival hosszabb idejű táborozásra Marcignyba érkezik A város urai fogvaezogva fogadják a hirt s reszketve várják a »rettenetes« Simonyi és huszárjai megérkezését. A szép és szellemes marquisné megvigasztalja az urakat s kijelenti hogy ő megvédi a várost Simonyi kegyetlenkedéseitől, csak szállásolják őt hozzá. Simony megérkezik s a szép marquisné első találko zásra meghódítja a vitéz óbestert, a kinek daliás egyénisége a marquisnéra is mély benyo mást tesz. Az óbester legényének, Gyurinak is nagyon tetszik az uj kvártély s a marquisné szobalánya, a pajkos Juliette. II. felvonás. A huszárok marcigny-i tartózkodása egész idillé fejlődött. A tisztikar a város szép asszonyaival mulat, a legénység nemkülönben. A szomszédos St. Pierre hölgyei irigy szemmel nézik a marcigny-i barátnőik hódítását s Des Merannes grófnő vezetésével kijönnek a táborba, hogy Simonyit és tisztikarát elhódítsák. Megindul a nők harcza, a mely a tisztjei léhasága miatt a bosszús Simonyi segítsége mellett, a st. pierri hölgyek győzelmével végződik. A szép des Tournelles marquisné mélységesen megsértve, mint legyőzött fél hagyja el a marcigny-i hölgyekkel a tábort. III. felvonás. Des Tournelles marquisné kastélyában nagy dologra készülnek. A St. Pierrebe átpártolt Simonyit és tisztjeit várják ebédre. Ez lesz az utolsó kísérlet, hogy vissza hódítsák a vitéz huszárokat. A marquisné nenc cak hiúságának, de szivének is tartozik ezzel, mert hiszen — szereti Simonyit. A tisztek megérkeznek ; nagv az öröm. Ám, Simonyi meg tudta, hogy a marquisné csak városának megmentése érdekében űzött vele szerelmes, csalfa játékot s az ebédet élbeszakitva, ad parancsot indulásra. A marquisné esdekelve marasztalja s bevallja, hogy szándékosan játszott, ám a játékban ő a vesztes, mert sszereti Simonyit. A vitéz óbester a kiadott parancsot: »Megyünk haza — Debreczenbe« nem vonja vissza, de gyöngéden átöleli a szép marquisnét s azt mondja neki: »indulunk, de te jösz velem édes — feleségnek I« 7 Országos Magyar Képzőművészeti TáTilaL^ Téli Kiáltás • városligeti mücsarnokbar 1905. november 15-től — 1906. január 15-ig. Nyitva délelőtt 9-től délután 4-ig. Csütörtökön este 11-ig zeneestély. Buffet. Belépődíj 1 korona. Vasár- és ünnepnapo- ( kon d. u. 1 órától 40 fillér. J Akar szép, Oos arezfcört? Ugy használja Watterich A űroguista Gézsa Granit I tégely 90 fillér. Iiptitó minden uora» «tr iiertirtiu íi Iragiarllb Nyeregorr paraffinnal töltve, kezelés előtt kezelés után Dr IUTASSY JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár = Bőrápoló és = Arcz-szépitő intézete Budapatt, IV,, Kossuth Lajos u. 4. — Alapíttatott 1892 Arczápolás. Arczszépités. ^Szépséghibák gyógyítása. Hajápolás. (Hajnövelés Hajfestes. Szőrirtás) Arczvonások szépítése. (Vazelinés paraffintöltés). Tessék pro*pekt>u»t ké.-tU. —— SE Y DEZSŐNÉ cximbalom tanintézetében „ Értekezés és beiratkozás: szombaton, kodden ésj K

e«

,«P»*l-nt »*

• laütörtökön, d. e. 9—12-ig éa d. 3-u. 6-ig. havi tandíj: 12 korona, A tanításban jteljesen volt festerem: Allaga".Oéia, kitűnő módszerét követem.