MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-20 / 20. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, január 20. A Magyar Királyi Operaház-bari holnap, vasárnap este ismét fellep Oberstütter Edgár, a hírneves német opera-énekes. Ezúttal a Tannhduser-ben vendégszerepel. Ma este a Siegfried kerül előadásra. * A Nemzeti Szinház-ban tegnap este került bemutatóra Ruttkay György Vénusz czimü háromfelvonásos vígjátéka. A kiváló iró és kritikus érdekes szellemes darabját a legnagyobb tetszéssel fogadta a premier-közönség és ilyenformán a Vénusz nagy sikeréről számolhattak be ma reggel az összes napilapok. Ruttkay Györgyöt lelkesen ünnepelte a közönség, minden felvonás után számtalanszor a lámpák elé szólította a főszereplökkel együtt, a kik elsőrendű előadásban mutatták be a sikerült müvet. A Vénusz ma este kerül másodszor, holnap, vasárnap harmadszor előadásra. * A Vígszínház-ban Després Suzanne franczia társulata, a mely hétfőn, e hó 22-én kezdi meg vendégszereplését, első este Bernstein Henri: Le Détour czimü háromfelvonásos színmüvét adja elő. Ez a darab, a mely a Oymnase-szinház-ban került bemutatóra, egy csapásra híressé tette Bernstein-1, a ki most a legdivatosabb szerzők egyike. Rafale czimü darabja az idei párisi szezón legnagyobb sikere. Kedden a NóráA, Ibsen színmüvét játsszák a francziák. Després Suzanne a L'Oeuvre-szinház-ban három évvel ezelőtt lépett fel először a czimszerepben és azóta ebben nyújtja egvik legkiválóbb alakítását. A harmadik estén a Fille Elisa czimü dráma kerül szinre, a melyet Goncourt regényéből készitett Ajalbert, Després ebben egy utczai leányt ad, a ki megöli kedvesét és e miat fegyházba kerül. A háromfelvonásos dráma után a Poil de Carotte, Jules Rénard egyfelvonásosát játsszák; ebben Després Suzanne egy gyermekifjut ábrázol. * A Magyar Szinház- ban A legvitézebb huszár ma este éri meg 25-dik előadását. A darab előadására egyébként a legutóbbi estéken is teljesen megtelt a nézőtér s a főszereplőket, élükön Ráthonyi Ákossal, Ferenczy Károlylyal, Boross-al, Berki Lilivel, Kornai Bertával és Örley Flórával zajosan ünnepelte a közönség. A mai, ünnepiesnek ígérkező jubiláris este után a darab vasárnap kétszer kerül szinre, délután a szokásos mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház igazgatósága minden intézkedést megtett arra, hogy a Gül-Baba előadásainak zavartalan menetét botránycsinálókkal szemben biztositsa. A legutóbbi két előadás zsúfolt házának közönségét különben egyáltalán nem zavarta meg semmi inczidens és a közönség Martos Ferencz és Huszka Jenő nagysikerű énekes játékának minden szépségét élvezte, s kitörő tapssal jutalmazta Szentgyöigyi Lenke, Kazal Biri, Sziklai és Németh játékát és énekét. A Gül-Baba, a mely a jövő pénteken éri meg ötvenedik előadását, állandóan műsoron van. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a János vitéz-i adja elő a Királyszinház. * A Népszinház-ban zajos kitüntetés folyt le a Leányka harmadik előadásán is. A zsúfolt ház közönsége lelkes tapsokkal és számtalan kihivással ünnepelte a nagy sikert ért daljáték főszerepének ábrázolóját: Fedák Sárit, kinek minden számát s tánczát lelkesen megismételte. A daljáték népszerű szerzőjét, Verő Györgyöt is ismételten kitapsolták. Az újdonság főszerepeiben nagy még a sikere Vidor Pál, Raskó Géza, Szirmai és Kovács Mihálynak s a ragyogóan szép kiállítás, mely magyar színpadon nem igen talált még párjára, valósággal feltűnést kelt. Holnap, vasárnap délután Sardou leghíresebb drájában, a Szókimondó asszonyságban játsza el egyik párádés szerepét Blaha Lujza, kinek Hübscher Katiczáját mindenkor megbámulták. A nagy művésznő mellett Szirmai Imre játsza el hiressé vált Napoleonját. A kulisszák mögül. Budapest, január 20. 25. — Jubiláris előadás a Magyar Szinházban. — Módfelett örvendetes nekünk számot adni arról, hogy a Magyar Szinház-ban ma este első jubileumát éri meg A legvitézebb huszár. Örvendetes elsősorban azért, mert egy teljesen magyai daljáték sikerét jelenti, a melynek szerzője: Martos Ferencz, ezzel a librettójával ismét nagy lépést tett előre szinpadirói pályáján, örvendetes azért is, mert ez a siker revelált egy ifjú, igazi komponista-tehetséget: Jacobi Viktort, a ki A legvitézebb huszár zenéjével egy csapással legjobb nevii zeneszerzőink sorába emelkedett. Örvendetes még azért is, mert a közönség hálásan honorálta a Magyar Szinház művészi készségét, melylyel a két magyar szerző darabját méltó előadásban mutatta be. A mai, huszonötödik előadás alkalmával újból elismeréssel kell, hogy adózzunk a Magyar Szinház művészgárdájának a pompás, kerek és vidám ensembleért, a melyet A legvitézebb huszár előadásain nyújtanak. A darab öt főszereplője — ma még biztosabban konstatálható, mint a premier alkalmával — valóban kitűnő művészi munkát végzett és mindannyian érdemesek ugy a szerzők, mint a közönség elismerésére. Ráthonyi Ákos, a daljáték vezetőszerepében, ismét bebizonyította, hogy egyik legerősebb oszlopa a Magyai Szinház együttesének, a márkinő szerepében Berky Lili igazolta azokat a reményeket, a melyeket szerződtetéséhez fűzött a szinház és a sajtó. Boross Endre pompás humora, ellenállhatatlan komikuma A legvitézeb huszár előadásain is csakúgy hatott, mint mindenkor. Utolsónak hagytuk — de talán elsőnek kellett volna említenünk — a Kornay Berta és Ferenczy Károly elsőrangú duóját. Kétségtelen, hogy nekik van legnagyobb részük az előadás sikerében, de az is kétségtelen, hogy olyan megérdemelt ünneplésben tán sohasem volt részük, mint a Martos-Jacobi-féle daljáték előadásain. A közönség a mai, jubiláris előadáson bizonyára még fokozottabb mértékben fogja kifejezni elismerését a minden tekintetben sikerült szinházi produkczió és a két szerző iránt. -y.Szinházi pletykák. Budapest, január 20. i. A furcsa szám. A Királyszinház homlokzatán egy időreflektor van elhelyezve, a mely az utcza közönségével is jelzi, hogy a műsoron lévő darab hányadszor kerül szinre. A szinház egyik házi szerzője nem volt beavatva a számok jelentőségébe. A minap este magállt a szinház bejárója előtt és csodálkozva nézte az épület homlokzatán lévő fénylő számot. Azfán bement az előcsarnokba és kihívta Lázár titkárt. — Nézd csak I — látod azt a számot ? — kérdezte tőle. Milyen szám az? — 38-as szám 1 — adta meg a választ a titkár. — Szóval nem halluczinálok. De tegnap ez a 38-as szám csak 37 volt 1 — Hát persze, hogy 37 volt. Tegnapelőtt meg csak 36. Azelőtti napon meg pláne csak 35. Ma azonban már 38-adszor adiák a Gülbabá-1! A szerző most kapott csak észbe. — Vagy ugy 1 — kiáltott fel. — Most már értem a dolgot. Én meg mostanig azt hittem, hogy az a 38-as — a házszámot jelenti. ii. A mester és miniszter. Az Oiszágos Szinészakadémiá-nak csütörtökökön miniszteri vendége volt. Lukács György közoktatásügyi miniszter látogatott el, hogy mit tudnak a színész-csemeték. Az eredménynyel nagyon meg volt elégedve és 1906. január 20 alig győzte Váradi igazgató, Csillag Teréz tanárnő és Újházi Ede tanár előtt elismerésének kifejezést adni. Egy nagyon kedves epizódja is volt a miniszter látogatásánál. Távozása előtt ugyanis igy szólt Újházi Edéhez, régi barátjához: — Hogy érzi magát kedves mester? — Hát csak ugy kapuzárás előtt, kegyelmes uram 1 — felelte a mester. A miniszter azt hitte, hogy Újházi politikai czélzást tett szavaival: — Hogy érti ezt? — Csak ugy, hogy nem sokáig élek én már kegyelmes uram ! — válaszolta Újházi. — Biztosithatom mester, — viszonzá a miniszter — hogy ön örökké fog élni. Mire Újházi jókedvűen jegyezte meg. — Olyan vagyok, mint Cziczeszbeiszer. Én is jobban szeretnék sokáig élni, mint örökké I Figaro. Színházi élet. Budapest, január 20. Az első szerepem. Irta: P Márkus Emília. A véletlen. Ennek köszönhetem, hogy már mint rövid szoknyás gyermek léptem fel a Nemzeti Szinház-ban. Alfonz ur volt kitűzve a műsorra. A szinház akkori naivája, kinek Adrienne-t kellett volna személyesítenie, ha jól tudom, beteg lett s a rendezőség azon töprengett, hogy kivel játszassa el a szerepet ? Akkor még az volt a szokás, hogy a szinésznövendékek a zenekarban levő ülésekről nézték végig az előadást s én onnét ugy tekintettem a színpadra, mintha egy templom szentélyébe néznék. Tágra nyilt szemekkel, áhítattal figyeltem mindenre, a mi ott történik s rám nézve a szinházban nem létezett egyéb, mint a színpad. Ez vonzott, ez lelkesített, ez töltötte be egész szivemet s ennek köszönhetem, hogy Paulayné szemei megakadtak rajtam. — Te, Edus — kérdezte férjétől — ki az a sárga hajú lány ott a zenekarban ? Majd elnyel bennünket a tekintetével. — Hát a Márkus — válaszolla vontatott hangon Paulay. — Tudod mit, azzal kellene megpróbálni Adrienne-t, — folytatta Paulayné. — Azzal ? — csodálkozott Paulay, — hisz az még kezdő, számfölötti. (Akkoriban t. i. még számfölöttiek is voltak az Akadémián.) — Hát baj az ? Csak próbáljuk meg. Nékem ugy tűnik fel a kis leány, mini a ki képes rá. Paulay meggondolta a dolgot s másnap megkérdezte tőlem, hogy volna-e merszem, mire én ragyogó arczczal feleltem, hogy igen. — Akkor hát tanulja meg — mondotta s megkaptam a szerepet. A nagy boldogságtól nem tudtam hova lenni. Minek imám le azt a nagy örömet, a mit éreztem, hiszen könnyen elképzelheti mindenki, a ki fel tudja fogni, hogy mit érez egy gyerek, a ki legszebb álmainak megvalósulását látja. A szerepet gyorsan bemagoltam. Paulayné és a mi jóságos Prielle Kornéliánk tanítottak be a játékba s e közben a legnagyobb szeretettel egyre biztattak, hogy ne féljek. Bármit is fog mondani Miklós bácsi (Feleky Miklós rendezte t. i. a darabot) ne ijedjek meg. Mord ember, de jó ember - mondották. Ily nagy szivektől környékezve, mentem fel a háziszinpadra, a legelső próbámra. Azelőtt még soha se voltam a színpadon, a hol Miklós bácsi dörmögéssel fogadott bennünket, mire szeretett Kornéliám szelíden intette: — De Miklós, hát várd meg előbb, hogy mit tud ez a leány 1 Erre Miklós bácsi csendesebb lett és elkezdette velem a próbát. Eleinte szótlanul nézett, majd itt-ott egy „hm"-öt hallatott, azután mennél jobban belemelegedtem a játékba, annál többet „hm"-ölt, végül pedig megbékélt. Ettől a pillanattól kezdve mámorosan úsztam a boldogságban. A főpróbán már nem fél-