MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-01 / 1. szám - 1906-01-02 / 2. szám

ltC6 január 2 7 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Lebonnard apó« szövege. I. felvonás Lebonnard papa, nyugalomba vonult öreg órás, imádja leányát, Jeannet, s szeretné öt férjhez adni olyanhoz, a kit a leány szeret. Lebonnardné és d'Estrey márki titokban azt tervezik, hogy Jeannet a nemes származású Martignachoz adják nőül, de Lebonnard annak az ábrándnak él hogy leánya beleszeret André doktorba, a ki önfeláldozóan ápolta az öreg urat nehéz betegsége idején. Ezt az öreg ur ki is jelenti, Lebonnardné azonban, a midőn az orvos belép, udvariasan kikosarazza. Lebonnard mégis kijelenti, hogy Jeannet dr. Andréhez adja nőül. II. felvonás. Róbert jó szemmel nézi húgának, Jeannenak, dr. André iránt érzettt szerelmét, Lebonnard elhivatja az orvost. Az nagyon félénken viselkedik, de az öreg bizonyos felőle, hogy szereti a lányt. S azért minden teketória nélkül odaigéri neki Jeannet. Az orvos erre felfedi hosszas habozásának okát s elárulja születése'titkát. Elmondja, hogy ő házasságon kivül született. Midőn egyedül marad a fiával, bejelenti ennek is a házasságot. Róbert felforr: — Hogyan, egy fattyú jusson be családomba ? Lebonnard azonban nagy felhevülésében egészen közel lép hozzá s odakiáltja: — Az vagy te is, szerencsétlen S kimegy. Ekkor érkezik meg dr. André. Róbert visszautasítja az eléje nyújtott kezet. A két fiatalember végignézi egymást, André azután nyugodtan s egyszerűen mondja: — Miután ön ilyen módon ellenzi ezt a házasságot, nos hát: ez a házasság meglesz! III. felvonás. Lebonnardon kivül mindenki ellenzi Jeannenak dr. Andréval való házasságát, a kinek botrányos származása csakhamar pletyka tárgyává lesz a kis városkában Róbert meg akarja bugát győzni arról, hogv le kell mondania erről a házasságról, a mely lehetetlenné tenné bátyjának d'Estrey márki leányával kötendő házasságát. Jeannet fölháboritja bátyjának önzése s most ezt -— első izben — szemére is veti. Most azután Blanche d'Estrey iparkodik őt szándékáról lebeszélni, de az óraműves Lebonnard lánya fölháborodik azon, hogy az arisztokrata leánya, ha csakugyan szereti Róbertet, kész róla lemondani csak azért, mert Jeanne egy becsületes, de szegény emberhez akar nőül menni. Sirva fakad s visszavonul szobájába. — Ki rikatta meg az én lányomat? — kiált föl Lebonnard, a ki éppen ekkor toppan be. Az első, a kivel találkozik, a felesége, a ki rögtön el akarja tériteni tervétől. Lebonnard haragra fakad, dühre kél s felháborodva tudatja feleségével, hogy tudja az ő titkát. Elmondja, hogy eddig csak lányára való tekintetből tartotta meg hidegvérét és türelmét, de hogy a lánya védelmére a legvégsőbb eszközöket is kész megragadni. Lebonnardné reszket, de a férje most már Dem"bagy alább, szidja, fenyegeti. Ekkor belép Róbert s anyja védelmére kemény szavakkal illeti Lebonnardot. Az öreg, a ki oly soká tartogatta a végzetes titkot, most kipattantja: — Elég legyen! Hallgass, te fattyú! Az anya és fia megdöbbennek. Róbert összetörik e szavak súlya alatt s eszméletét veszti. IV. felvonás. Róbert súlyos betegségbe esik. Lebonnard-t furdalja a lelkiismeret, hogy ily bajt okozott mértéktelen dühével. Dr. André, a ki Róbertet ápolja, megelégszik azzal a tudattal, hogy Jeanne szereti őt. Várja Róbert meggyógyulását, mert Jeanne csak azután akar feleségévé lenni. Róbert ezalatt tudtára adja a márkinak, hogy beáll katonának és a gyarmatokra megy. Ez megdönthetetlen szándéka. Ekkor d'Estrey márki bizalmasan feltárja előtte, hogy ő, Róbert, a márki egy fegyvertársának, Saint-Aubly grófnak a fia. Lebonnard teljesen átérzi atyai szeretét a fiu iránt, a ki voltaképen nem is az ő fia. Hisz ugy szerette piczi korában, mielőtt tudta volna a titkot! Lebonnard könyörög a márkinak, hogy ne engedje Róbertet távozni. Oly megindítóan könyörög, hogy Róbert maga is ellágyul. Róbert tudniillik mindent meghallott, egész gyermeksége történetét, a melyet most Lebonnard fölelevenít, az első öleléseket, a czirogatásokat, az első örömöket Aztán elmondja, mily meggondolatlanul, önkéntelenül pattantotta ki a titkot, a midőn már késő volt a mondottakat visszavonni. Lebonnard megindulva kérdi a márkit; — Mondja neki, hogy ezután is atyjának hívjon, mint régen . . . Lebonnard szive örömtől dobog és gyöngédsége mindenre kiárad. VIGSZHÜ'iHÁZ. A »Trilby« szövege. Boldog kis háztartásban él együtt a három bohém festő: Billie, Taffy és Sandy párisi műtermükben. Billie szerelmes Trilbybe, a szép kis modellbe, a kire azonban az utálatos zongoramester is szemet vetett. Billie megvallja szerelmét Trilbynek, a kis modell oda is igéri kezét a szerelmes festőnek, és daczára annak, hogy Billie édes anyja és nagybátyja Párisba érkeznek és ellenzik gyermekük frigyét, megtartják az eljegyzést és kitűzik az esküvő napját is. Svengáli azonban nagy kincset fedez fel a kis Trilby torkában, mindenáron magához akarja őt lánczolni, hogy hires, nagy énekesnőt képezzen ki belőle. Felhasználja tehát hypnotizáló tudományát, delejes álmot bocsát Trilbyre és az esküvő előtti estén megszökteti magával a tehetetlen Trilbyt szerettei köréből. öt év telik el. Svengáli csodás sikereket ért el Trilbyvel, a kit folyton hypnotikus álomban tartva, nagy énekesnővé képezett ki. Párisba is elhozza a világhírű énekesnőt és a konczerten, melyen Trilby fellép, megjelenik a három festőbarát is. Billie ráismer a világhírű nagy énekesnőben Trilbyre, de Svengáli bűvölete folytán Trilby nem ismer rá szerelmesére. A konczert alatt Svengáli rosszul lesz a varázs megszűnik, Trilby felébred hypnotikus álmából és barátjainak karjai között ájultan rosxad össze, Svengáli, pedig meghal. Az utolsó felvonásban Trilbyt régi barátai ápolják. Már-már egészen felépül betegségéből, mikor egy őrizetlen pillanatban elébekerül Svengálinak életnagyságú képe; a kép ismét hypnotizálja őt és holtan roskad össze kínzója képmása előtt. ?ÖVABOSl ORFEUM | WALDMMN IMRE, igizgiti. * VI., RagyntzS-stoza 11 Ma és minden este Az aj janüáiu müsot* és NAKIRI Lincke Pál nagysikerű operettje MARIOT a közkedvelt'komikus, stb. stb. A télikertben reggeli 5 óráig Vörös Elek czigányzenekara hangversenyez. ZILZER JOHAHSÁ 40 éven ít kitűnőnek blsraytdt, kösksdrslt areskenőei • •ltivolit mindennemű nrtpiéfiki bál, neveseteaen eseplót, májfei tokát, u orr ti kém vOrSut gát a mm arcinak kélő kort, egészséges, rózsás szint köles" nom. Ara 1 nmgr tégely 2 kot 40 fill., 1 Ida tégely 1 k. SO 1 a hosmármló ssappaa 1 drb 80 HU Szétküldések a világ minden Iá jéka felé, utánvéttel Valódi mlnóségban kmpkatá t 1 Ilm fiivM!, Bueipisf, VI., Klrtlj-ntczi 70. tór Es kapható minden gyógytárban és droguában*. MAGYA

R SZÍNHÁZ. »A legvitézebb huszár« szövege. I. félvonás. Des Tournelles marquisné marcigny-i kastélyában a háziasszony előkelő vendégeivel épen vadászatra készül, a mikor Bresseau, a város polgármestere kétségbeesetten jelenti, hogy a szövetséges hadak egyik győztes vezére, Simonyi óbester, huszárjaival hosszabb idejű táborozásra Marcignyba érkezik. A város urai fogvaczogva fogadják a hirt s reszketve várják a »rettenetes« Simonyi és huszárjai megérkezését. A szép és szellemes marquisné megvigasztalja az urakat s kijelenti, hogy ő megvédi a várost Simonyi kegyetlenkedéseitől, csak szállásolják őt hozzá. Simonyi megérkezik s a szép marquisné első találkozásra meghódítja a vitéz óbestert, a kinek daliás egyénisége a marquisnéra is mély benyomást tesz. Az óbester legényének, Gyurinak is nagyon tetszik az uj kvártély s a marquisné szobalánya, a pajkos Juliette. II. felvonás. A huszárok marcigny-i tartózkodása egész idillé fejlődött. A tisztikar a város szép asszonyaival mulat, a legénység nemkülönben. A szomszédos St. Pierre hölgyei irigy szemmel nézik a marcigny-i barátnőik hódítását s Des Merannes grófnő vezetésével kijönnek a táborba, hogy Simonyit és tisztikarát elhódítsák. Megindul a nők harcza, a mely a tisztjei léhasága miatt a bosszús Simonyi segítsége mellett, a st. pierri hölgyek győzelmével végződik. A szép des Tournelles marquisné mélységesen megsértve, mint legyőzött fél hagyja el a marcigny-i hölgyekkel a tábort. III. félvonás. Des Tournelles marquisné kastélyában nagy dologra készülnek. A St. Pierrebe átpártolt Simonyit és tisztjeit várják ebédre. Ez lesz az utolsó kisérlet, hogy visszahódítsák a vitéz huszárokat. A marquisné nem cak hiúságának, de szivének is tartozik e2zel, mert hiszen — szereti Simonyit. A ti ztek megérkeznek ; nagv az öröm. Ám, Simonyi megtudta, hogy a marquisné csak városának megmentése érdekében űzött vele szerelmes, csalfa játékot s az ebédet élbeszakitva, ad parancsot indulásra. A marquisné esdekelve marasztalja s bevallja, hogy szándékosan játszott, ám a játékban ö a vesztes, mert sszereti Simonyit. A vitéz óbester a kiadott parancsot: »Megyünk haza — Debreczenbe« nem vonja vissza, de gyöngéden átöleli a szép marquisnét s azt mondja neki: »indulunk, de te jösz velem édes — feleségnek!« .JTTTTTTTZZZZZZZZZZZZTZX " H M 3 M M Nincsen betegség házánál, K

ha meghozatja ^^ a hires IRÁLY-DALZSAMOT, a balzsamok királyát, mely minden betegség ellen egyedüli biztos szer; ezen hires balzsam álta meg^adályozza a főfájást, köszvényt, csúzt, rheumát, fog- és hátfájást, lábszaggatást, kólikat, gyomorfájást, szóval minden betegsegnek egyedüli biztos orvossága a hires Király-balzsam, tehát szükséges, hogy minden háznál készenlétben legyen. Egy nagy üveg a korona, 8 üveg 6 korona 60 fillér bermentve, Ä

1' Grósz-Nagy Ferencz St Debreczen 12. sz. Budapesten: Török József gyógyszertárában Király-utcza 12. Ugyancsak ezen szerrel megrendelhető hires hajdúsági bajuszpedrő, Ädebb idö alatt a legszebb bajusz nyerhető. 3 doboz 3 korona 16 fillér bérmentve, utánvéttel. FOGAK 1 fogsorok, arany, kaucsuk szájpadlás nélkül is a gyö- : kerek eltávolítása ADCBI fogmütermé- : nélkül készülnek Etb ben. A bécsi : szakkiállításon (1902.) arany éremmel kitüntetve. : Budapest, VI., Andr*ssy-ut 15. I. 8. : KOTSCHY ERICH első magyar mechanikai szőnyegporol

ó és megélő Intézet Hungária-körut 9é. Telefon 506. Szőnyegmosás, javítás, ágytolltisztitás és butorberaktározás. SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintézetében x A/U^VJVIIU Értekezés és beiratkozás: szombaton, kedden és Kespeal-ut 84. csQtürtfikBn, d. e. 9-12-ig és d. 3-u. 6-ig. A havi tandíj: 12 korona. tanifásban teljesen volt mesterem: Allaga Géza, kitűnő módszerét követem.