MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-16 / 16. szám

135 1906. január 16. Budapesti színpadok. Budapest, január 16. A Magy. Kir. Operaház e heti műsorát két vendégjáték élénkíti; szerdán a Varázsfuvolában (ifjúsági előadás, mérsékelt helyárakkal) May Kornélia, jövő vasárnap pedig Tannhauserben Oberstüter Edgárt, hírneves német operaénekes lép fel. Ma este Manon-t, szerdán a Varázsfuvolát, csütörtökön a Hugonottákat, pénteken Siegfriedet és szombaton Sába királynőléi adják. A Nemzeti Szinház pénteken mutatja be Rutkay Györgynek: a Sötétség jeles szerzőjének, Vénusz czimü uj vígjátékát, melynek előadása elé nagy érdeklődéssel néz a közönség. A zajos sikert ígérő újdonság szombaton és vasárnap kerül ismétlésre. A premier szinlapja a következő : Vénusz. Vígjáték 3 felvonásban. Irta': Ruttkay György. Személyek: Báró Karády Béla, szobrász Dezső Kasznár Andor, iró ... — Császár Bántelky Ádám, országgy. képviselő Gál Iza, a felesége Lánczy I. Gáthy Erna P Márkus E. Gombay Gábor, földbirtokos ... ... Gabányi Zsuzsi, a felesége ... Vizváriné Éviké, leányuk D. Ligeti J. Vigh Muki Rózsahegyi Puntofranco Náday F. József, komornyik Horváth J. Történik Budapesten, ma, az I. és III. felvonás Karády műtermében, a II. felvonás Bántelkyéknél. A hét műsorán ma este A párisi, szerdán a Boszorkány, csütörtökön Lebonnaid apó és jövő vasárnap délután Fedóra szerepel. * A Vígszínház e heti műsorán Louis Artusnek péntek este zajos tetszés mellett bemutatóra került a Veréb czimü vígjátéka a következő napokon szerepel: szerdán, pénteken és jövő vasárnap este. Ma este népies előadásul, mérsékelt helyárakkal, a Diákélet, csütörtökön Jerichó falai, szombaton Dorrit kisasszony és jövő vasárnap délután Dr. Klausz kerül szinre. — Désprés Suzanne, a kiváló franczia művésznő, kőrútjában csütörtökön érkezik Bécsbe, a hol négy előadást rendez. A franczia társulat, a melyet Lugné-Poé igazgató vezet, a Vigszinház-ban hétfőn, e hó 22-én kezdi meg vendégszereplését még pedig Bernstein Henri: Le Détour czimü háromfelvonásos színmüvével. Bernstein, a ki a Kis pajtás társszerzője, a Détouron kívül a Le Marché, joujou, Le Barcail és a Rafale czimü darabokkal is nagy sikereket ért el és mint drámaíró ezúttal jut először közönségünk elé, a mely azonban a szezón folyamán már több darabját is meg fogja ismerni, igy a Rafale-1 is, a melynek előadási jogát a Vígszínház megszerezte. — Szombaton, e hó 20-án délután a Szinészegyesület színi iskolája rendez vizsgaelőadást. Szinre kerül az Erényes nevelőnő czimü operette és a Hallgatózok czimü vigjáték. * A Magyar Színházban a héten ismét A legvitézebb huszár előadásai töltik be a műsort. Martos és Jacobi nagy népszerüségü operettje már szombaton, tehát a bemutatótól számított alig három hét alatt éri el a huszonötödik előadását és a jelek után ítélve, még sok ilyen jubiláris előadásra lehet számítani. A legvitézebb huszár a jövő vasárnap délután is szinrekerül Ráthonyi Ákossal a czimszerepben. Csütörtökön délután, rendkívül mérsékelt helyárakkal, ifjúsági előadásul Tallián Annával a czimszerepben kerül szinre Fényes Samu nagy sikert ért vígjátéka, a Csöppség, a melyet ez alkalommal 62-szer adnak elő. Erre az előadásra már lehet jegyet váltani. * A Királyszinház egész heti műsorát estérőlestére a Gül-Baba tölti be, a mely most már diadalmasan közeledik második jubileumához, vagyis az ötvenedik előadáshoz. Martos és Huszka nagysikerű énekes színjátéka, a mely állandóan teli házakkal immár 40-szer kerül szinre, vasárnapon délután és este is zsúfolásig töltötte meg a Királyszinház nézőterét. A közönség rengeteg kaczagott Sziklay kifogyhatatlan ötletein, megismételtette Szentgyörgyi Lenne tánczát és sokat tapsolt Németh Józsefnek és Kazal Birinek is. A darab esténként szinrekerül a bemulató-előadás kipróbált szereposztásában. Vasárnap délután a János vitéz-i adják. * A Népszínház holnap, szerdán tartja meg szenzácziós premierjét, Verő György: Leányka czimü operettjének bemutatóját Fedák Sárival a czimszerepben. A nagy sikert ígérő újdonság utolsó főpróbáját (eljesen uj díszletekkel és jelmezekkel ma délelőtt tartották meg. A vendégmüvésznő kosztümje Boda Klotild ismert szinház-kosztüm-terméből kerültek ki. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Radisics Jenő, az iparművészeti muzeum igazgatója, Fedák Sári második felvonásban szereplő serlegét 1680-as év eredeti minta után készíttette. A Leányha bemutatójára az összes jegyek napok előtt elkeltek s az érdeklődés a hét többi előadásaira is oly nagy, hogy mindössze korlátolt számban vannak csak jegyek az elővételi pénztárnál a negyedik és ötödik előadásra. A premiére kivételesen 7 órakor kezdődik. Az újdonság szinlapját itt adjuk: Leányka. Énekes szinjáték 3 felvonásban. Irta^és zenéjét szegezte: Verő Görgy. Személyek: Apafy Mihály, Erdély fejedelme ... Vidor Bornemisza Anna, fejedelemasszony T. Harmath 1. Lubinszky Fedák Sári m. v. Raskó Abelofszky M. Brádi M. Báthory E. Rosti A. Teleki Mihály, kanczellár ... Margit, leánya Thököly Imre, magyar levente... Daczó Böske Bojtos Zsuzsa /fiatal özvegy- ... Dersi Kata i asszonyok Piros Ágnes ) Vicomtedu Lormier,

Chevalier d'Honneur Szirmai Habakuk mester, udvari prédikátor Kovács Hoppmester ... Kiss M. Ludmilla, Margit udvarlóasszonya Csatai J. Bütykös, a fejedelem gyaloginasa ... Vágó Színházi pletykák. Budapest, január 16. i. Az uj név. Rothauset Miksa, a kitűnő színpadi iró, a kinek Vénusz czimü vígjátékát e hét péntekjén mutatja be a Nemzeti Szinház és a ki már oly nagy színpadi sikereket aratott, nemrégiben gondolt egyet, hogy ő tudniillik tartozik azzal a magyar irodalomnak, hogy ne csak irói, hanem a valódi neve is magyar legyen. Elhatározta, hogy hivatalosan is megmagyarositja a nevét. Ezt az elhatározást csakhamar tett követte és miután megirta, egykoronás bélyeggel felbélyegezte és beadta a kérvényt, egy-kettőre meg is jött az engedély. Közvetlenül azután, hogy a névmagyarosítás publikáltatott, találkozik Ruttkai az ő jó barátjával, Újházi mesterrel, a ki se szó, se beszéd, egy fényes koronát nyom Ruttkai kezébe. Ruttkai nagy meglepetéssel, hol a mesterre, hol pedig a koronára néz, de sehogysem tudja kitalálni a magyarázatot. — Nézd, édes Miskám, — világosította fel a mester — te már olyan sok nagyszerű kritikát irtál rólam, hogy én most a te nevedhez semmi körülmények között sem tudnék hozzászokni. Itt van egy korona, ennyibe került a névmagyarosítás és engedd meg ennek ellenében, hogy téged továbbra is Rothauser-nek szólítsalak! II. Az anyós. A Királyszinház-ban már mult hét óta folynak a próbák Kada Elek: Helyre asszony czimü darabjából, Blaha Lujza résztvételével. Misem természetesebb, minthogy a szinház apraja-nagyja a legnagyobb szeretettel veszi körül a nagy művésznőt. A kinek csak alkalma volt Blaháné-1 e próbákon látni, nem győzi eléggé bámulni a nagy művésznő ifjú kedélyét, humorát és törhetetlen munkakedvét. A minap az egyik próba befejeztével Beöthy az elragadtatás hangján szólotf az örök-ifju művésznőhöz: — Báróné, mégis csak ön a legfiatalabb közöttünk. A nagyasszony mosolyogva válaszolt: — Jó, jó, fiam, de ha azt akarod, hogy ne csak te, hanem az emberek is higyjenek az ifjúságomban, ugy okvetlenül hallgasd el, ki ne fecsegd valahogyan a mi titkunkat! — Miféle titokról beszél? — kérdi a direktor. — Arról, hogy egykor az anyósod voltam ... III. A Baccarat. Henry Bernstein La Rafale czimü drámájából, amelyet most óriási sikerrel játszanak Párisban, megkezdik nemsokára a próbákat a Vigszinházban. Góth Sándor Baccarat czimen fordította le a darabot, mert a darab cselekménye e veszedelmes hazárd kártyajáték körül forog. Persze ez a czim sok szójátékra és viczczre ad alkalmat. Tanay Frigyest például megkérdezte egy kollégája, játszik-e az uj darabban? — Nem játszhatom ! — felelte. — Miért? — Mert a Fészekben tavaly becsületszavamra megfogadtam, hogy nem játszom többé — baccarat-i. . . A Vígszínház egy kártyakedvelő tagja, amikor megkapta szerepét az uj darabban, kollégái társaságában felsóhajtott: — Na, szép hirem lesz nekem ! Délelőtt a próbán Baccarat, este az előadáson Baccarat, éjjel a klubban Baccarat: mi lesz ennek a vége? Igy jár az ember, ha szerepet kap egy ilyen hazárd-darabban . . . — Remélem — folytatta egy kollégája — ezt a hazárdjátékot nem fogja a rendőrség betiltani ! — Annál kevésbbé, — vágott közbe a direktor — mert ennél a Baccarat-nál csak kevesen fognak játszani, de reméljük annál többen fognak kibiczelni a nézőtéren . . . Tartariu. Színházi élet. Budapest, január lő. Gertrudis és Bánk bán. — Jászai és Bakó. — A Nemzeti Szinház nagy tragikája: Jászai Mari az őt ért sajnos baleset kapcsán ismét aktuális. A beteg művésznő felé fordul az érdeklődés, sokan keresik öt fel most otthonában, a hol gondos kezelés alatt áll. Néhány hét múlva, mint halljuk, már meg fog jelenni — bár felkötött karral a Nemzeti Szinház-ban Wilde: A jelentéktelen asszony czimü darabjának próbáján. Ö maga mesélte egyik látogatójának, hogy a balesetét valósággal előre megsejtette. A baleset előtt közvetlenül a színfalak mögött állott a nagy művésznő és Újházi mesterrel beszélgetett a Lebonnard apó óriási sikeréről és a mikor az ügyelő a jelenésére figyelmeztette, már csak ennyit mondhatott: — Mindenfelől csak a te dicséretedet hallottam Edus és holnap, ha csak valami baj nem ér, feltétlenül megnézlek. Ezzel besiet a színpadra és egy pár perczczel későbben törött karral feküdt a földön. Ennek a szerencsétlenségnek a körülményei, a milyen sajnálatosak, épolyan rendkívüliek is. Jászai és Bakó-nak ugyanis a Bánk bán-ban, színházi nyelven szólva, egy megbeszélt jelenetük van. Egy-egy nagy jelenet eljátszása alkalmával szokásos dolog, hogy a szereplő színészek e jelenet egyes részeinek eljátszására vonatkozólag egymással meg szoktak állapodni, hogy a hatást fokozzák. Jászai és Bakó is megállapodtak abban, hogyha Jászai a törszurástól elesik és felkiált, akkor Bakó még rug is egyet a földön heverő királynén, ha pedig a felkiáltás elmarad, akkor a rúgás is elmarad. Jászai elesett és a kartörés okozta fájdalom következtében felkiáltott, mire a mit sem sejtő Bakó szerencsétlenül épp az eltörött