MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-01 / 1. szám - 1906-01-02 / 2. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, január 2. A Magyat Kir. Operaház-ban csütörtökön a Manón, szombaton az Istenek alkonya, vasárnap pedig az Ördög Róbert kerül színre — A Várszínház-ban az Operaház müvész-személyzete szerdán a Denevér-1 adja elő. * A Nemzeti Színház az újév első hetére rendkívül változatosan állította össze műsorát; az Újházi Ede nagy ünneplésével bemutatott Lebonnard apó kétszer, ma este és pénteken kerül színre, szerdán ifjúsági előadásul Bánk Bán• t adják mérsékelt helyárakkal, szombaton este pedig Gárdonyi Géza Annuská-ja éri meg 25-ik előadásának jubileumát. Szomi ion délután Romeo és Julia, vasárnap délmán pedig a Dolavai nábob leánya szerepel a műsoron. * A Vígszínház újévi műsora is az annyira bevált változatos repertoire jegyében indul meg. A hét műsorán a színház legerősebb három nagy vonzóerejü darabja váltakozik egymással; szerdán, pénteken és jövő vasárnap este a zajos derültségek mellett bemutatott Dr. Klausz, csütörtökön, szombaton este és vasárnap délután a Donit kisasszony, szombat délután pedig a Jerichó falai kerül szinre. Ma este népies előadásul, mérsékelt helyárakkal, a Trilby-1 adják. A Magyar Színház Martos Ferencz és Jacobi Victor: A legvitézebb huszár czimü nagy kiállitásos operettjében idei szezonjának alighanem legnagyobb vonzóerejü újdonságát találta meg, a mely jó hosszú időre le fogja magának kötni a műsort. A ragyogó kiállítású, mulatságos, szép zenéjü magyar énekes játék természetesen teljesen betölti a Magyar Színház műsorát. Az igazgatóság a darab nagy személyzetére és kiállítására való tekintettel A legvitézebb huszár-1 a hét minden estéjére és az ünnepi délutánokra is kitűzte, s igy a darab minden este, szombaton és vasárnap pedig délután is szinre kerül, a mely alkalommal ez előadások közönségére való tekintettel a helyárak mérsékeltek. Csütörtökön megismételik Az egri lány gyüriije czimü ifjúsági újdonságot, a mely a bemutatón őszinte, nagy tetszésre talált. A Királyszinház diadalmas operettje, a Gül-Baba ma este ér el első jubiláris előadásához. A Gül-Babá-nak ez a rendkívüli sikere, melyről mai. lapunk más helyén is megemlékezünk, s a mely a magyar daljátékot bemutatása óta kiséri, estéről-estére fokozatosan nő és egyelőre beláthatatlan perspektívát nyit a darab jövőjére. Nem lehetetlen, hogy a GülBabá-bői az egész szezónra kiterjedő siker lesz, a mely János vitéz-szerű rekordot fog elérni. A hét minden esti előadását természetesen kizárólag a Gül-Baba foglalja le. A délutáni előadások során a János vitéz-1 adják szombaton, Vízkereszt délutánján és a jövő hét vasárnap délután, mindkétszer mérsékelt helyárakkal. * A Népszínház e heti műsorát is Béldi Izor és Fejér Jenő nagysikerű Kültelki herczegnőfe dominálja, a mely ma, kedden, szerdán és csütörtökön kerül szinre, pénteken premierebérletben Audran örökszép Üdvöské-\t kerül felelevenítésre Komlóssi Emmával és Ledofsky Gizellával a két női főszerepben; szombaton és jövő vasárnap este az Üdvöské-1 ismétlik meg. Délutáni előadás e héten háromszor lesz a Népczinház-ban és pedig csütörtökön ifjúsági elős lásul a Lumpáczius Vagabundus-1, szombatot. a Sárga csikó-1 és vasárnap Jeannette-1, utána pedig a Tündérlak Magyarhonban-t adják' E két utóbbi délutáni előadás érdekességét Blaha Lujza fellépése növeli. Az esztendők olyanok, mint a színházi habituék: az egyik felváltja a másikat, de a színpadon minden a régiben marad Két siker. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, január 2. I. „Lebonnard apó"(

semzeti Színház). Az Újság: Ma este a Nemzeti Szinház legelső művészét Lebonnard szer-pében láttuk és hatánalan csodálattal tapasztaltuk, hogy a uagy ember, haladott korában is, uj fázisába lépett a művészetnek Lemondott minden külső segédeszközről; kivetkőzött mindenből, a mi mű vi szetében idegen volt; lezárta maga mögöit a virtuozitások ama kincsesházát, melyből jogosan merit minden jeles színész; lezárta maga mögött a végből, hogy a legfőbb virtussal éljen, mely csak a magáéból merit, csak a legeredetibb sajátjával fizet. Csodálatos nagy alakítás, melyben a művész csupán azzal jelenik meg, a mivel a gondviselés a hirnév és dicsőség elhóditására fölfegyverezte I A közönség megértette jeles emberét, megérezte nagyságát. Lelkesen tapsolta egész este, a harmadik fölvonás nagy jelenete után pedig kihívta zugó tapsaival, viharzó éljenével vagy tizszer. A művész perczekig állt a függöny előtt hajlongva, köszönve, hálálkodva a szűnni nem akaró tüntesért. Budapesti liirlap: Újházi az első fölvonásban kedves volt bátorságra való kapását tapsoltuk ; leányához való szeretete megindított bennünket; mikor azt n kisült minden és ő nemes haragra lobbant, minekünk is haragudnunk kellett az ő szent haragját és kifakadni az ő kifakadását. Különösen szép volt, hogy haragjába miképp keverte fájdalmát, rettenetes fölindulásába szenvedő ellágyulását. Novelli kitörése a szerepben grandiózusabb volt, de hiányzott belőle egy mélyen megindító, igaz, emberi vonás. Újházi ma szivével érte el a legnagyobb hatást. Budapesti Napló : De milyen hatalmasan csinálta meg ezt a szerepet Újházi Ede. Valósággal művészi alkotássá magasztalta föl - a maga művészi alkotásával. Szivével játszott a mi Mesterünk, szivével, mely könnyet, derűt emberien s igazán csillogtat. Valami nagy melankóliával vonta be az alakot: látjátok, ilyen Lebonnard apó s mind ilyenek vagyunk, nem ordítunk, nem lázadunk, nem roppanunk, hanem sirunk, mosolygunk, békülünk és megalázkodunk a rettenetes hatalmú elet előtt. Nagyobb ovácziót régen nem látott a Nemzeti Szinház. Nem birt elégszer megjelenni a tapsokra a Mester. Pesti Hirlap : Újházi Edének s benne a magyar szinmüvészetn k ünnepléséből állt a mai premier. A dráma nagy jeleneteiben, a kötelezett helyzetekben s a kitörésekben sokkal több erőt, melegséget s igazságot tudott kifejteni, mint Novelli. A közönség oly lelkes ováczióban részesítette a mestert ma este, a minő rég volt már a Nemzeti Színházban. Függttlen Magyaiország: A közönség egész este roppant melegseggel ünnepelte a művészt. Rabja volt szavának, szeretettel nevette humoros megriadozásait, megindultsággal lá'ta fájdalmában, vele éizett és a felvonások végen zugó tapssal hivta a függöny elé, a harmadik felvonás multával még a vasfüggöny lebocsátása után is. II. „A legvitézebb huszár." Budapesti Hírlap Jakobi telefr'ntette A legvitézebb huszár partitúráját szebbnél-szebb dallamokkal, sziporkázó ötletekkel A közönség zajos lelkesedéssel ünnepelte a szerzőket és a szereplőket, kik a fölvonások végén tiz-tizenkétszer jelentek meg a hivő szóra a kárpit előtt. Az újság Az érdeklődés oroszlánrészét Juliette, a márkinö komornája és Gyuri, Simonyi óbester kutyamosója" foglalják le maguk ak, a kik együtt olyan művésziesen szépet és tökéleteset produkálnak, mely A legvitézebb huszárnak bizonyára tartós sikert biztosit. A leányt Kornai Berta, a fiút Ferenczy adta. Ragyogó ifjúság mind a ket'ő, és szilaj jókedvükkel felvillanyozták a bemutató közönségét, a mint a színpadra léptek Pesti Napló: Valóságos meglepetést hozott a közönségnek Martos ko rponistája: Jakobi Viktor, egy fiatal, szinte gyerekember, a ki értékes talentumáról, hivatottságáról győzött meg bennünket. Az újdonság a mai premieren igen nagy sikert aratott, csaknem minden énekszámot megisinéltetett a közönség, a felvonások közben és u ána sok zajos taps hangzott fel és a szerzőket a szereplőkkel együtt számtalanszor hívták a lámpák elé. budapesti Napló: Martos Ferencz elevenen, mulattatóan, helyenkint poétikusan végezte a föladatát. De friss, nagy diadalt hozott a premiere a zeneszerzőnek, Jacobi Viktornak, a kinek talentuma már a Rátartós királykisasszony muzsikája révén is föltűnt. A legvitézebb huszár zenéje érett, intelligens, finom munka ; ígéretnek [gyönyörű a húszéves muzsikustól A bájos franczia és a tüzes magyar melódiák, a pompás hangszerelés nagy hatást tett a publikumra; egy-két dallamos zeneszám gyors népszerűségre számithat. Egvetérté ;: Óriási sikere volt az uj operettnek, melynen legalább is olyan hosszú színpadi életet jósolok. mint a Bob herczegnek volt. Magyarország: Ennek a magyar és franczia motivumokból szőtt librettónak igen szerencsés komponistája akadt Jacobi Viktorban. Meglepő, néhol szinte megdöbbentő az a virtuóz készség, a melylyel nehéz föladatát megoldotta ez a — évei számát tekintve még a nagykorúságon innen álló — fiatalember. 1906. január Z A kulisszák mögül. Budapest, január 2 A színházak újéve. Mint minden esztendőben, ugy az idén is felhasználták az alkalmat a fővárosi színházak tagjai, hogy az újév alkalmából szeretetük és ragaszkodásuk kifejezéseképen üdvözöljék igazgatóikat. Testületileg keresték fel tegnap délelőtt az igazgatókat és szónokaik utján tolmácsoltatták mindnyájuk jókívánságait. A Nemzeti Szinház-ban Somló Sándor igazgatót Mihályfi Károly üdvözölte, a Vígszínház- ban Faludi Gábor igazgatót Hegedűs Gyula, a Magyar Szinház-ban Leszkay András és Zoltán Jenő igazgatókat Megyeii Dezső főrendező, mig a Király-Színház-ban Beöthy László igazgatót Bokor József főrendező üdvözölte. Az igazgatók az üdvözlésekre szép beszédekkel válaszoltak. Az Operaház igazgatóját: Máder Raoult és a Népszínház igazgatóját: Vidor Pált egyenként keresték fel tagok jókívánságaikkal. A „Gül-Baba" mai jubileumához. Ünnepi előadással, különös jelentőségű jubileummal kezdődik meg a Királyszinház uj esztendeje. Magyar szerzőké a dicsőség, hogy ünneppel avatják föl a szinház 1906-iki szezonját: Martos Ferencz és Huszka Jenőé, a kiknek sok sikeres színpadi munkájuk sorában előreláthatólag a Gül-Babá-é lesz a legelőkelőbb hely. A zenés színjáték vonzóerejének teljességében és az állandóság minden jelével ér el ehhez az első jubileumhoz ma este, a melyet a közönség és szinház méltó fénynyel ünnepel meg. Az első huszonöt előadás legfőbb erősségei: Szentgyörgyi Lenke daliás Gábor diákja, Sziklai Kornél pompáskedvü Mujkója, Kazal Biri széphangu Leilája és Németh József megható GülBabája, mint eddig is, állandóan résztvesznek az előadásban, a mely Mihályi-1, Körmendy-t, Rátkai-1 és a ragyogó rózsaligetben tánezoló bayadérek élén Hudák Juczit foglalkoztatja még. A Gül-Baba eddigi huszonöt előadásának siserét mi sem bizonyítja jobban, mint e 25 előadás jövedelmének átlaga. Módunkban volt a szinházi pénztár napi jelentéseiből megállapítani, hogy a Gül-Baba eddig előadásonkent állag 2865 koronát jövedelmezett a színháznak. Olyan eredmény ez, a milyet a Király-Szinház eddig előadott darabjainak első huszonöt előadásával nem tudott felmutatni. A Gül-Baba eddigi előadásainak pénztári sikere, mely a János viléz huszonöt első előadásának pénztári sikerét is fölülmúlja, esténként 100—150 korona jövedelmi többlettel. Színházi pletykák. Budapest, január 2 A Mester sikere. — Újházi és Blaháné. — Ma este lép a Lebonnard apó czimszerepében harmadszor a Nemzeti Szinház közönsége elé Újházi Ede, a ki olyan sikert szerzett e grandiózus szerepében magának és a színháznak, a milyenre esztendők óta nem volt példa. A premieren tüntetésszámba ment a nagyarányú ünneplés, melylyel a diszes közönség a mesternek adózott, a második előadáson pedig* megtörtént az a ritka és nevezetes eset, hogy ^ Szilveszter-estén — mely az esztendő egyik úgynevezett „gyönge" estéje - ki volt téve a tábla, a mely minden jegy elkeltét jelentette. Magyarország legnagyobb színművésze uj dicsőséget szerzett nevének és az előkelő színpadnak, a melynek művészetével szolgál. A nyilvános nagy ünneplésen kivül persze nagyon sok olyan kellemes meglepetés érte a mestert, a melyről a közönség nem birt tudomással. A premieren az öltözőjét elárasztották virággal, babérral, a koszorúk, babérágak nagy tömegéből impozánsan kivált egy hatalmas három méter átméretü babérkolosszus, a melyet a mester intim, mindennapi társaságának tizennyolcz tagja küldött a Lebonnard apó premierjére. Tizennyolcz kis babérkoszorúból volt összeállítva ez a nagy babérkerek és mind a tizennyolcz kis koszorút egy-egy kis zöld szalag