MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-13 / 13. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, január 13. Az Operaház-ban ma, szombaton a Tosca kerül előadásra. Holnap, vasárnap este az Istenek alkonya kerül szinre. * A Nemzeti Szinház-ban vasárnap délután Rosenkranz és Güldenstern, este pedig A párbaj, Henry Lavedan nagysikerű szinmüve van a műsoron. Az előbbiben Ujházy, Náday, üyenes Gabányi, Rózsahegyi, Vizváryné, T. Vizvary Mariska és Paulay Erzsi, az utóbbiban P. Markus Emília, Gál, Pethes és Odry játszanak Hétfőn mérsékelt helyárak mellett Shakespeare Othello-'úi adják elő. A czimszerepet Szacsvay, Desdemonát P Márkus Emilia és Jágót Gyenes játsza. ^ A Vígszínház-ban tegnap este igen nagy sikerrel került bemutatóra Louis Artus A vereb czimü vígjátéka. A közönség teljes elismeréssel adózott a szellemes, pompás dialógusnak, és nagy örömét találta a mulatságos cselekményekben. A kitűnő előadás, melynek Hegedűs Gyula a középpontja, csak növelte a sikert. — Bernhardt Sarah és Rejane asszony mellett a franczia színpad legkiválóbb alakja Suzanne Despiés, a ki most először indul európai körútra és ennek során hozzánk is eljön. E hó 22-én, hétfőn kezdi meg a Vigszinház-ba: három egymásután következő estére terjedő vendégszereplését, a mely közönségünknek módot nyújt arra, hogy legjobb szerepeiben ismerje meg ezt a nagy művészi egyéniséget, a kit méltán szoktak egy sorban emlegetni Du se Eleonórával. A Détour, Nóra és a Fille Elisa czimü darabokban lép fel, azonkívül a Poil de Carotte czimü egyfelvonásos czimszerepét is adja. Ezekre az előadásokra a Vígszínház r. t. részvényesei jegyeiket az előadásokat megelőző nyolczadik napon, tehát legkésőbben f. hó 15-én, illetve 16-án és 17 én válthatják meg a Vígszínház nappali jegypénztáránál. * A Magyar Szinház-ban Martos Ferencz és Jacobi Viktor énekesjátékának, A legvitézebb huszár-nak vonzóereje a hét folyamán is egyre erősödött. A legutóbbi estéken elkelt minden jegy és egész este kaczagás és taps közt folyt a játék. A közönség zajosan ünnepelte Ráthonyi-1 a daliás, férfias óbestert, Kornai Berta és Ferenczy Károly háromszor is ismételték énekszámaikat, Berki Lili, Boross és általánosan a többi szereplő is temérdek ünneplésnek volt tárgya. A legvitézebb huszár vasárnap délután is szinrekerül, ez előadások közönségére való tekintettel mérsékelt helyárak mellett. A színháznak, mint már jeleztük, egyik újdonságához gyerekszereplőkre van szüksége. Az igazgatóság közlése szerint, erre csak tiz éven aluli gyermeket vesznek föl. Jelentkezni a titkári hivatalban lehet, délelőtt 11 és 1 óra között. A Királyszinház-ban Huszka Jenő és Martos Ferencz nagy operettje, a Gül-Baba, a mely zsúfolt házak során halad második jubileuma, az ötvenedik előadás felé, oly állandó, nagy sikernek bizonyult, hogy estéről-estére ismétlődő előadásai közben a Királyszinház három uj darabot készithet elő nyugodt munkálkodással. Az első ezek közül Rikosi Viktor Rákóczy fia czimü történelmi színjátéka. A második újdonságból Kada Elek Helyre asszony czimü kecskeméti történetéből, a melyben Blaha Lujza föllépése lesz nevezetes. A harmadik, a melynek énekrészeivel a zongorateremben már elkészült a szinház, az Eldorádó, Szini, Balla és Vincze Zsigmond uj operettje. Ez a három darab a Királyszinház legközelebbi programmja, hogy azonban előadásukra mikor kerül a sor| azt a Gül-Baba rendkívüli sikere miatt egyelőre megközelítőleg sem állapithatja meg az igazgatóság. * A Népszínház illusztris vendégmüvésznője : Fedák Sári első fellépése Verő Gvörgy daljátékában, a Leányká-ban a jövő hét szerdáján lesz. A művésznő fellépése iránt osztatlan nagy érdeklődés mutatkozik annyira, hogy ma mar a bemutatóra egyetlen jegy sem kapható A darab, melynek sikere érdekében a Népszínház egész személyzete buzgólkodik, élén Vidor Pál igazgatóval, mint egyik főszereplővel, mint a harmadik premier-bérlet előadás kerül színre. A Leányka második és harmadik előadására csakis olcsó jegyek állnak még korlátolt számban rendelkezésre az elővételi pénztárnál. A kulisszák mögül. Budapest, január 13 „Leányka". — A Népszínház próbáiról. — Csata előtt áll a Népszínház, a mely jövő héten, szerdán este fog lefolyni és ha elgondoljuk, hogy olyan vitéz katona áll a csatasorba, a szinház gárdája élén, mint Fedák Sári, prófétának sem kell lennünk ahhoz, hogy megjósoljuk, hogy ez a csa'a csak nagy, fényes győzelemmel fog végződni. S a kit meg kell hódítani, a közönség, kétségkívül örömmel és elragadtatással fog tapsolni a jeles primadonna zseniális művészetének, a ki elsősorban magának, aztán a színháznak és a szerzőnek szerzi meg ezt az ujabb győzelmét. Csak igazán nagy premier-eseményeket előz meg akkora lázas munka, mint a milyen most folyik a Népszínház-ban. Hat hét óta folynak nap-nap után szakadatlanul a próbák és ez az idő természetesen bőségesen elég volt ahhoz, hogy már eddig is teljesen elkészüljenek a Leányká-xa\. Most már csak úgynevezett fésülőpióbákat tartanak az újdonságból. A színpadon az első felvonás fináléja. Apafy fejedelem — mert Vidor tata játssza, a színészek tatafinak keresztelték el — fogadja a Versaillesből hazatérő Teleky Margitot. Elpróbálják egyszer, kétszer, elpróbálják háromszor. Mindig akad egy-egy ujabb ötlete Fedák- nak, a szerzőnek, a ki a homályos nézőtérről kiséri figyelemmel a próbát és Stoll rendezőnek, a ki mint valami esküvőre készülő menyasszonyt, annyi találékonysággal és szeretettel cziczomázza fel a darabot. A mikor vége a felvonásnak, a zenekari pulpituson felemelkedik Fekete karmester és tréfás komolysággal szól oda Vidor igazgatónak : — Vidor urat ezentúl gyakrabban fogjuk foglalkoztatni. Túlságosan csengő és friss a hangja ahhoz, hogy anny/ ideig pihentessük. Ez a dicséret nagyon jól esik Vidor-nak. — Kérem, — válaszolja — mondja meg ezt a direktornak is, hátha felemeli a gázsimat. Mialatt díszítenek a második felvonáshoz, Verő György és Fedák Sári a társalgóban hálálkodnak egymással. A szerző nem kötelező udvariasságból, hanem az igaz elragadtatás hangján dicséri a remek alakítását. — Igazán örülök neki, — mondja, — hogy ennyire tetszik a szerep! Fedák Sári pedig őszintén replikáz: — Szép? Szebbnél is szebb! A társalgó másik sarkában Vidor igazgató küldöttséget fogad. A kóristák és kóristanők deputácziója kereste fel. Az az óhajuk, hogy a Leányka előadásai közben a színpadon — igazi bort ihassanak. Ez pedig nem olyan egyszerű dolog, mint a milyennek az ember az első pillanatban gondolná; mert az újdonságban ugyancsak isznak a lányka-borból és a szerző intencziója szerint az összes szereplök .jól felöntenek a garatra. Vidor igazgató zavarban van. — Hiszen én nem Dánom, gyerekek, — adja meg a választ — én szívesen csapoltatok minden este két-három hordóval is! A jövedelemből remélhetőleg telik akár tizre is. De attól félek, hogy a második fináléig már ugy belesztek állítva, hogy a harmadik felvonásban aztán — egymagamnak kell a kórust fújnom! Figaro Felsóhajt egy komikus: — Ismerek egy színházat, a hol az igazgató ökör, a rendező marha és ennek a szinházsak mégis — disznaja van. 1906. január 13. Színházi élet. Pudapest, január 13. Hogy lett színész Újházi? — Elmondja. a mester. — Kiváltképen aktuális most a legnagyobb színművész: Újházi Ede. Legutóbb hatalmas sikert aratott a Lebonnard apó-ban, ugy, hogy most ismét sürü« van alkalma a Nemzeti Szinház közönségének őt ünnepelni. Ma este egy másik nagy szerepében : A titok- ban lép fel és ennek az estének az ő fellépésén kivül van még egy másik nagy érdekessége is: Rákosi Szidi asszony — hosszú betegsége után — is fellép a Pierre Wolff darabjában. A Nemzeti Szinház szép estéje alkalmából átadjuk a szót magának a Mesternek, a ki a következőkben elmondja, hogyan lett belőle színész. Apám államgazdászt akart belőlem nevelni. De nekem nem tetszett ez a szabályos mesterség. Már régen színészetre vágytam. Bécsben jártam iskolába s havi száz pengőt kaptam hazulról. Mérhetetlen pénz volt ez akkor. Egy nap hire jön, hogy öcsém betegen fekszik Sopronban. Elhatároztam, hogy meglátogatom. A fiu aztán jobban lett s én egy kis levegőt szippantani kimentem a Neuhofba. Olt hallom, hogy a szomszéd Szombathelyen Szigeti Imre társulata táboroz. Levelet irok neki, hogy szinész akarok lenni. Felelet nincs. Kapom hát magam és átrándulok Szombathelyre. Éppen búcsúzott a trupp. Már czihelődtek, pakkoltak. A színlap Dunanan apó és fia utazását hirdette. Keresem az igazgatót. Nyár volt. Kutya meleg. Szigetin csak egy kurta ing s háttal felém épp egy ládába hajolt, mikor beléptem hozzá. A szinmüvészetből ezt láttam meg legelőször. — Itt vagyok . . . Mért nem felelt nekem ? — kérdeztem tőle. — Hát ki maga ? — szólt hátra a direktor. — Újházi Ede vagyok! — vágtam ki önérzetesen. — S mit akar? — fordult meg Szigeti. — Szinész akarok lenni. . . — Ne . . . Ne . . . szólalt meg ekkor . . . Hisz ön oly tisztességes fiatalembernek látszik... Mert akkor divatos sárga nadrág, lakkcsizma volt rajtam s látszott, hogy uri házból való vagvok. — És mit tud ? — kérdi Szigeti. — A Bánk-bánt könyv nélkül. S kezdem mondani a Bánk-bánt . . . Szigeti hallgat, hallgat. . . még hallgat . . . Aztán rám néz. — Jól van . . . Elviszem magammal. Uri fiu, afféle kadét lesz nálam. Egy fél évig fizetést nem kap .. . S miből akar megélni ? — Most még van harminczkét forintom. S hazulról kapok minden elsején pénzt. — Rendben van. Szerződtetem. Ki volt boldogabb nálam. Ujjongva rohantam a kávéházba, a hol a színészek tanyáztak. Mindegyiküknek bemutatkoztam. Éppen makaózott a jeles társaság. Én olyat addig még nem láttam . . . (Azóta hajh! . . .) Egy fél óra múlva már csak két forintom maradt Így indultam másnap reggel a társulattal Veszprémbe . . . Elkezdődött a szinészélet. Mindjárt az első este szerepet kaptam. Mikor elvégeztem a jelenésem, Szigeti Imre elém lépett s szólott: — Mától fogva pedig tizenhat forint fizetést kap havonként! Egy félévig semmit sem igért s első nap tizenhat forintot adott ... Hol van ma ilyen direktor? S hol van az az ifjúi büszkeség, mely majd szétvetette keblemet? Aztán multak a napok. Bélyei István és Latzkó uj társulatot alapítottak. Huszonnégy forintot kínáltak nekem s — én hálátlan! — ahhoz mentem, a ki többet fizet. Pécsett, 1865 február 28-án kaptam első nyomtatott szerződésemet. Főbb pontjai: 1. Először kötelezi magát Újházi Ede ur akármilyen színháznál és szinielőadásban mint (szinész kihúzva) segédszinész és kardalnok a reá bízandó s egyéniségéhez illő drámai, népszínmű és operette kisebb és nagyobb szerepekben az igazgatóság vagy megbízottjának rendeletei szerint minden ellenmondás vagy kifogás