MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-11 / 343. szám

1905. deczember 11. 7 Budapesti színpadok. Budapest, deczember 11. A Magyar Királyi Operaház e heti változatos műsora a következő: holnáp : Az álarczos bál, szerdán ifjúsági előadásul, mérsékelt helyárakkal, Hunyadi László, csütörtökön : a Walkür, szombaton: Fidelió. Érdekességben kimagasló estélye az e heti műsornak a jövő vasárnapi előadás, melyen Rigoletto kerül szinre Kurz Zelmának, a bécsi udvari operának kiváló primadonnája vendégfelléptével. Az előadást bérletszünetben, felemelt helyárak mellett tartják meg. Ezen az estén a Rigoletto után a She balett 9-ik képét adják. * A Nemzeti Szinház jövő vasárnap eslére tűzte ki Gárdonyi Géza: Zéta czimü történeti drámájának bemutatóját. Az általános érdeklődéssel várt újdonságról bővebben szólunk mai lapunk egy külön czikkében. A Zéta második és harmadik előadása jövő hétfőn és kedden lesz. — A nét műsorát a szinház legnagyobb vonzóerejü darabjai töl'ik be. Jövő vasárnap délután Szécsi nagysikerű vígjátéka, az Utazás az özvegység felé van műsoron. A Vígszínház jövő heti műsorát a legutóbbi sikerekből oly változatosan állították össze, hogy nyolcz nap tizenegy előadásában hat darab változik. A domináló helyet természetesen a Dorrit kisasszony foglalja el, amely a maga vidám és poétikus cselekményével, elsőrendű előadásával és fényes kiállításával meghozta azt a nagy és osztatlan tetszést, a melyre a szinház méltán szamithatott. A Donit kisaszszony eddigi előadásai zsúfolt nézőterek előtt folytak. A nagysikerű újdonságot szerdán, pénteken és a jövő vasárnap ismétlik. Hétfőn és csütörtökön Sutro szenzácziós színmüvét Jerikó falai-1 adják, a szombati est pedig az Ötangyal-é, Flers és Caillavet telivér párisi vígjátékáé, a mely ekkor éri meg a 25-ik előadás jubileumát. Kedden népies előadásul fél helyárakkal az Udvari tanácsos kerül szinre, csütörtökön délután pedig gyermekelőadásul megismétlik a Liliomszál czimü látványos tündérséget, a melynek reprizét nagy tetszéssel fogadták. * A Magyar Szinház egész e heti műsorát, mint az előre látható volt, ismét Henri Herblay: Bohémszerelem czimü operettje foglalja le magának, mely az idei színházi operett-évad egyik legkiemelkedőbb és legtartósabb sikerének ígérkezik. A ritka szép és dallamos zenéjü operett eddigi összes előadásai zsúfolt házak előtt folytak s az ötletteljes, poétikus szöveg az egész előadáson végig zajos jókedvben tartja a közönséget. A pompásan perdülő előadások főrészesei: Anday Blanka, Kornai Berta, Szilasi Etel, Ráthonyi, Ferenczy, Újvári, Giréih, a kik a legnagyobb tetszés közt játszanak. — Jövő vasárnap délután A csöppség-e.t adják M. Harmata Hedviggel a czimszerepben. * A Királyszinház-ban tegnap este másodszor került szinre táblás ház előtt Huszka Jenő és Martos Ferencz: Gül-Baba czimü operettje s a második est is megpecsételte azt a zajos sikert, melyet az újdonság a szombat esti bemutatón aratott. A szorongásig telt ház zugó tapsokkal kisérte végig az előadást. A GülBabá-Tó\ szóló sajtóvéleményeket mai lapunkban ismertetjük. — Szerdán délután Rákosi Szidi asszony szinésziskolájának vizsgálati előadásául Lili, jövő vasárnap délután pedig a János vitéz kerül szinre. * A Népszinház-ban e héten indulnak meg Béldi Izor és Fejér Jenő zajos sikert aratott operettjének, a Kültelki herczegnő-nek, sorozatos előadásai, mely ugy a sajtó, minta közönség osztatlan tetszésével találkozott. A szinház a Kültelki herczegnö-ben elsőrangú vonzóerejü mősordarabot nyert, mely előreláthatólag hosszú heteken keresztül egyedül fogja dominálni a Népszínház műsorát Az operett nagy vonzóerejét bizonyítja, hogy nemcsak az aznapi előadások folynak telt házak előtt, de a következő előadásokra is nagy előjegyzesek történnék. — Csütörtök délután rendkívülien mérsékelt helyárakkal a Tündérlak Magyarhonban, jövő vasárnap délután pedig a Szökött katona kerül szinre. Mind a két előadásban Blaha Lujza, mint vendég, vesz részt. Gül-Baba. — A sajtó bírálataiból. — |Budapest, deczember 11. Pesti Hírlap : A közönségnek nagyon tetszett a darab meséje is feldolgozása, teljes sikert aratott Martos Ferencz. a ki ezzel első rangú szinmüiróvá vált. Huszka Jenő zeneszámai közül több mint a fele már ma este népszerűvé vált. Az est zajos volt. Es zajos volt a sikere a két szerzőnek, továbbá Sziklay Kornélnak és Németh Józsefnek. Tisztességes siker volt a Szentgyörgyi Lenkéé is. • Budapesti Hírlap: Szebbet, mint a második fölvonás S7ine, Gül-Baba rózsáskertje, sok ezernyi rózsájával és csillogó alabástrom-kutjával Párisban meg Londonban sem látnak a nézők. Meg is történt az a nálunk példátlan dolog, hogy ezt a színpadi képet, mikor a színpad fölgördü t,. hatalmasan megtapsolták Az egész est külső képe, lefolyása olyan volt, mint a „János viléz" bemutatójáé. A rengeteg ujráztatás kétszeresre nyújtotta az előadás idejét, a fölvonásközöket áttapsolták, kihívásnak, koszorúnak se szeri, se száma. A Gül-Baba rózsái alkalmasint teljes virulásban érik meg a tavaszt. Pesti Nrpló : Romantikus mese, melynek kedvez a mai operett-közönség Ízlése, de a javából való poéta munkája. Elejétől végig érdekes, lebilincselő, helyenként drámai erejével megdöbbentő ez a librettó, melyeket gyöngéd, kellemesen csengő és hatásos versek élénkítenek A Huszka Jenő partitúrája finom és választékos. A szinház pompával és fénynyel állította ki az újdonságot. A „Gül-Baba" zajos sikert aratott. Csaknem valamennyi énekszámot újra kivánt hallani a közönség, mely a két szerzőt — a szereplőkkel együtt — sokszor szólította a lámpák elé. Budapesti Napló: A Királyszinháznak ma szép estéje volt, a melyet ambiczionált, a melyre nagy előkészületeket tett és a melynek sikerével teljesen meg lehet elégedve. Eredeti magyar operettet adott, Huszka Jenő és Martos Ferencz „Gül-Babá"ját, a melyben harczba vitte színpadi készségét, színészi gárdájának egész erejét, kitűnő zenekarát és Szentgyörgyi Lenkének, ennek a fiatal és máris ismert primadonnának kiváló talentumát. A bemutató közönsége szívesen fogadta a darabot, nyilt [színen való sürü tapssal jutalmazta a szereplöket; ez első sorban a szinház érdeme. A szerzőket hálára kötelezte, hogy ritka áldozatkészséggel és ambiczióval támogatta őket sikerükben. A po'gér: Az előadás lelke Sziklai Kornél volt, a szinház uj tagja, a ki egyszerre egész komédiázó skáláját bemutatta. Tánczolt, énekelt, mókázott, szentimentáliskodott és mindenben ragyogó volt A díszletek, a rendezés oly pazar volt, hogy rosszabb darab mellett is sikert hozotl volna. A szerzőket sokszor kitapsolták. Egyetértés: A szöveg és a zene jó színpadi érzékkel megcsinált érzelmes jelenetei is hatottak. Az est hőfoka melegnek mondható. A s inház főként razar díszletekkel és pompás „schaw girl"ökkel szolgálta a sikert. Szentgyörgyi Lenke a főszerepben határozottan rokonszenves volt és jól megérdemelt sikerhez jutott. Pester Lloyd: A? előadás gondosan volt előkészítve. Németh a czimszerepben megragadó melegséggel játszott és a nagy jelenetben megtalálta az erős akczentusokat. Szentgyörgyi Lenke friss, őseredeti temperamentumával ugy elragadta a közönséget, hogy minden számát megismételtették, n hányat háromszor is. Az igazgatóság a darabot fényesen állította ki, a „fontaine lumineuse" különös látványos

:ág. Magyarország: Huszka Jenő, a kinek tehetsége leginkább a lirai témák felé hajlik, keresve sem találhatott volna szövegkönyvet, a melynek megzenésítése kedvére valóbb volna ennél. Szentgyörgyi Lenke, a kire a szerep eljátszását bizták, izig-vérig talentumos színésznő, a ki ebben az egyéniségéhez pompásan illő szerepben kitűnően megá'lja helyét. Máskülönben sem lehet okuk panaszra a szerzőknek. A szinház minden jel szerint szezonjának döntő sikerét várja ettől a darabtól és káprázatos külső fényben, művészi erőben olyat produkál, a minőt operett-szinház e nemben csak nyújthat. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 11. „Zéta." — A „Nemzeti Szinház" e heti újdonsága. — A Nemzeti Szinház-ban jövő vasárnap kerül bemutatóra Gárdonyi Gézának Zéta czimü uj történeti drámája. Gárdonyi-nak ez a darabja a második, a mely ebben a szezónban bemutatóra kerül. A Királyszinház-ban csak a minap volt a Fehér Anna premierje és e héten megint uj darabbal lép a közönség elé. A Zéta-1 egy pár évvel ezelőtt már megjelent regényéből: A láthatatlan ember-bői, irta meg. A regény hősei mind drámai alakok, a melyek egyenesen a színpadra kívánkoztak. Érezte ezt Gárnonyi és ezért formálta át a regényét drámává. Attila idejében, Magyarországon játszik a Zéta cselekménye, a melybe belejátszik a katalauni csata. A darabban megismerjük az Isten ostorának egész benső életét és háza népét. Az újdonság hőse egy Zéta nevü rabszolga a ki szerelmes Csálh vezér leányába, Emőkébe. A Nemzeti Szinház nagy apparátussal készül az érdekes újdonságra, a melynek teljes bemutató-szinlapja igy fest: ZÉTA. Történeti dráma 3 felvonásban Irta: Gárdonyi Géza Személyek : Zéta Pethes Vezető Deák Maximinos ... Molnár Szabad görög Gál Priscos Gyenes Uzura Horvát Vigilasz... ... Magyari Öreg lantos ... Latabár Valeriasz ... Pálfy Barakon .. .. Körösmezei Rusztikosz ... Mészáros | Szolga Iványi Nigro Rózsahegyi ! Római katona Paulay Csáth ... Szacsvay Egy hölgy ... Boér H. Edekon... ... Mátrai Ifjú lantos ... Szőke Oresztesz ... Horváth Z. Ajtónálló ... Narczisz Emőke . ... Török I. Leány Poor L. Csáthné Fáy Sz Csokona ... Gabányi Dsidsia... ... Ligeti I. Hun harczos... Abonyi Deel Mihályfi Táltos Hetényi Attila Bakó Ménaságh ... Faludi Rika Jászai M. Egy diák ... Gabányi Csaba Várady H. Tulipán Demjén M. Czerkó Gálosi Hunok, rabszolgák. E hosszú szinlapból látjuk, hogy a Zétában a Nemzeti Szinház- nak csaknem teljes müvészszemélyzete vesz részt. De szerepel az újdonságban az Országos Színiakadémia százötven növendéke is. A Zétá-ban ugyanis olyan óriási tömegjelenések vannak, a milyenek eddig még egyetlen darabban, még Az ember tragédiájá-ban, sem voltak. Az újdonsághoz teljesen uj, korhű díszletek és jelmezek is készülnek, a melyeket Kéméndy Jenő, az állami színházak szcenikai főfelügyelője tervezett. p. Színházi pletykák. Budapest, deczember 11. A gyermek-kórus. A Vígszínház legutóbbi újdonsága, DickensSchönthan: Dorrit kisasszony czimü vígjátéka nagy sikerét főképen a — fehérségnek köszönheti. A Vígszínház páholyai és földszinti helyei ismét tele vannak bájos, ifjú leányokkal . . . A pompás darab egyik legszebb, legpoétikusabb jelenete az első felvonás végső szczénája, a mikor Varsányi Irén vezetése alatt a „börtön gyermekei" : apró leánykák és kis fiuk éneklik az angol királyhimnuszt. Ez a bájos jelenet valóságos viharok között született meg, tudniillik abban a formájában, a hogy a Vigszinház-ban előadják. Az éneklő gyermekek miatt — csupa ambiczióból — nagy csatákat vivtak egymással Szilágyi Vilmos rendező és Kun László karmester. A mikor ugyanis egy sereg apró jelentkező közül kiválogatták a gyerek-jelenet szereplőit: a rendezőt is, a karmestert is külön-külön művészeti szempont vezérelte a válogatásban. A rendezőt esztétikai, a karmestert pedig zenei szempont. Szilágyi mindenáron szép gyerekeket akart, Kun László ellenben a jó hangra helyezte a súlyt. Ilyenformán egyre-másra utasitgatta vissza az egyik a másik jelöltjeit. — Ez a gyerek csúnya! — vélte a rendező. — De jó a hangja! — vélte a karmester. — Ezt a gyereket besorozzuk! Gyönyörű, kedves fiu! — vélte a rendező. — Dehogy sorozzuk be I Nincs hallása 1 — jelentette be rögtön ellenvéleményét a karmester. Végre nagynehezen megegyeztek, de lelkük mélyén mindketten azzal a tudattal, hogy a saját szempontjuk győzedelmeskedett. A nagysikerű premier után örömtől ragyogó arczczal kereste fel előbb a rendező, aztán a karmester az igazgatót. — Ugy-e igazam volt ?! — mondta a rendező. — A jelenet pompásan sikerült, mert a gyerekek szépek voltak!