MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-09 / 341. szám

2 A „MAGYAR SZÍNPAD" 1906. evi január 1-éjétől fogva killöu heti kiadasban ís meg fog jelenni. Lapunknak erre a heti kiadásara, mely minden budapesti dohány-tőzsdében számonkent husz Jillérnyi áron lesz kapható, már mostantól fogva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD" heti ki­adásának előfizetési ára: Egész évre . . 12 kor. Negyedévre .. 3 kor. Félévre . ... 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kiadóhivatalába Teréz-körút 38. sz. alá küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 9. A Magyar Királyi Operaház-ban ma, szombaton lép föl először a Lakmé czimszere­pében Sándor Erzsi, az Operaház fiatal tagja. Vilakanta szerepét Takáts Mihály először énekli. Holnap, vasárnap este bérletszünetben A dene- j vér-1 adják. A Nemzeti Színház-ban holnap, vasárnap délután a Figaró házassága, Beuma'rchais klasz­szikus vígjátéka kerül szinre; este A nagy érzés, Ferenczy Ferencz uj nagyhatású társadalmi szín­müve van műsoron, P. Márkus Emiliával és Császár-ta\ a két vezető szerepben. Hétfőn mér­sékelt helyárakkal az Essex gróf, Laube öt­felvonásos szomorujátéka kerül szinre, a czim­szerepben Pálfy-val. Erzsébet királyné szerepében pedig Jászai Marival. — A Nemzeti Színház müvész-személyzete most Gárdonyi Géza Zéta czimü uj történelmi színmüvére készül, a mely a színház legközelebbi újdonsága lesz. A darab Attila idejéből vette tárgyát s teljesen uj korhű jelmezek és díszletek készülnek hozzá. * A Vígszínházában ma szombaton a Jericho falai-i, Sutro Alfréd szenzácziós sikerű színmü­vét adják, a melyet a Dorrit kisasszony bemu­tató előadásai miatt néhány napig pihentetni kellett. Vasárnap két előadás lesz. Délután Az őrangyalt játszák, -a melynek ez lesz a 24-ik előadása. Este a Donit kisasszony-1 ismétlik. Kedden, e hó 12-én népies előadásul fél hely­árakkal, Az udvari tanácsos, Bérezik Árpád pompás vígjátéka kerül szinre. * A Magyar Színház nagysikerű újdonságá­nak, a Bohémszeielem-nek eddigi előadásai — a pompás operett minden este szinre kerül — állandóan telt nézőtér előtt folytak le. Herblay operettje rövidesen bejárja az összes nagyobb vidéki színpadokat is. A szegedi, nagyváradi, pozsonyi, debreczeni, győri és székesfehérvári színház már megszerezte előadásra az újdonsá­got. A Bohémszerelem és A csöppség állandó vonzóerejü előadásain kivül a Magyar Színház helyet ad ismét műsorán a délutáni ifjúsági előadásoknak is. Az első ilyen előadás bemu­tató is lesz egyúttal. Szinre kerül dr. Prónay Antal kegyesrendi tanárnak Az egri leány gyű­rűje czimü háromfelvonásos történelmi vígjátéka, a melynek zenéjét Szent-Gály Gyula, a kecske­méti zeneiskola igazgatója szerzette. Az elő­adásban a színház java erői működnek közre. * A Királyszinház-ban ma este kerül bemu­tatóra Martos Ferencz és Huszka Jenő Gül-Baba czimü operettje, Szentgyörgyi Lenke és Sziklai Kornél bemutatkozásával. • A Népszínház-ban Béldi Izor és Fejér Jenő uj operettjének minden eddigi előadását nagy­számú s lelkes közönség nézte végig s a Nép­színház uj szezonjának első igaz diadalát jelenti A kültelki herczegnő sikere. A női főszerepet nagy szeretettel játssza Komlóssy Emma, az operett sikerében azonban jelentékeny része van Petráss Sári, Kovács Mihály, Kassai Karoly, Újvári, Pázmán Ferencznek. Vasárnap délután Blaha Lujza lép fel A toloncz-ban. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 0. Pálniay Ilka new-yorki sikere. Egy deczember 6-ikán New-York-ban feladott kabel­távirat jelenti nekünk, hogy Pálmay lika az este lépett fel először az Irwing Place Theatre­ben Krenn és Lindau Heisses Blut czimü ope­rettjében a legrendkivülibb sikerrel. („Enorm succes.") A magyar dívát a legnagyobb tetszés­sel fogadták és ritka lelkesedéssel ünnepelték. A művésznő amerikai vállalkozása ezzel a siker­rel teljesen biztosítva van. (A Pálmay lika be­mutatkozásáról számot adó new-yorki újságok kritikáit, e lapok ide érkezése után, bővebben fogjuk ismertetni. A szerk.) „Gül-Baba". — A Királyszinház mai bemutatójához. — I. A szerzők a darabjukról. Tavaly nyáron együtt sétáltunk Budán, a rózsadomb környékén, a hol a rózsák legendás szentjének, Gül-Babának sirja áll, elhagyottan, elfeledten. Egy darab szines világ van ott eltemetve, abból a korból, a mikor Magyarországon a török uralkodott. Lépten-nyomon beleütközik a járókelő egy-egy oszlopba, egy már-már roska­dozó falba, melynek patinája egy ragyogó mult emlékeit takarja. Ez az érdekes kép, a melynek igaz magyar­ságán a napkelet tündöklő színei ragyognak át, Gül-Baba legendás alakjával, éltette meg ben­nünk azt az elhatározást, hogy színpadra visszük Gül-Baba korát. A hagyomány Gül-Babáról csak annyit tud, hogy Kusuk-Ali basa idejében élt, szent életű férfiú volt, a ki egész életét rózsái gondozásá­nak szentelte. A virágoknak ezt a csodálatos szeretetét, a rózsák illatos levegőjét iparkodtunk darabunk­ban megérzékiteni a közönség előtt. Martos Ferencz, Huszka Jenő. II. A primadonna a szerepéről. Igen tisztelt Szerkesztő Ur I Álmodni se mertem róla, hogy igy egy­szerre előléptetnek primadonnává, a kiről czik­ket irnak a lapok, a ki nagy szerepeket kap s a ki miatt még úgynevezett primadonna­háború dul. A nővérkéim: a Györgyi, meg a Márta azt mondják, hogy azóta nem lehet velem birni. Henczegek és zsarnokoskodom felettük; még a mamát is tiranizálom, mert most én határozom meg, hogy mi legyen ebédre. Ha megsegít az isten, magam is főzöm majd az ebédet, mint a — Zsazsa! Jobb is lesz, ha róla szólok és nem magamról. Hogy megháláljam legalábbegynéhány szóval azt a sok kedvességet, azt a sok jót, a mit értem tett, a mit irántam tanúsított ezek ben a nehéz napokban. Mert, kérem, nehéz napok voltak ezek; nem ment a dolog olyan egyszerűen. Először sirtam, másodszor is sír­tam, harmaüszor is sirtam és magam se tud­tam, hogy miért. Sirtam, a mikor a direktorom elhozta nekem ezt a gyönyörű szerepet; sirtam, a mikor Zsazsa megölelt és azt mondta, hogy >gy tegyek, meg amúgy és nem lesz semmi baj . . . és sirtam, a mikor a szerzők az első főpróbán összeverték a tenyerüket és felkiáltot­tak a színpadra, hogy: — Brávó, Lenke! ... És ha sikerem lesz, újra sirni fogok, ha lesz még könyem. Mert lehet, hogy ebben a nagy boldogságban már mind elfogyott. 1905. deczember 9. És — pont. Tovább nem megy sehogy. Az embernek oly hamar elfogy a szava, ha — nem súgnak neki! Kedves Szerkesztő Ur, ez a legelső prima­donna-levelem ; a századikat majd szebben irom meg. Szives figyelmét köszöni. Szentgyöigyi Lenke. Színházi pletykák. Budapest, deczember 9. I. A rokon. A Népszínház megnyitó estéjén, a Kültelki herczegnő előadásán, debütált a színház több fiatal tagja is. Mindegyiküknek volt egy-egy protektora és ismerőse a nézőtéren, a kik igyekeztek a fiatal debutánsok érdekében hangulatot kelteni. Egy fővárosi ügyvéd is ott ült a nézőtéren, a kinek az egyik debutáns a szerződését köszönheti. Ő ajánlotta be a színházhoz, a melynek kétség­kívül, idővel hasznos tagjává fog válni. Az ügyvéd szerette volna a protegáltjára az egyik jelenlevő kritikus figyelmét felhívni. A kritikus felvonásközben unottan ült a helyén. Az ügyvéd odament hozzája: — Mondja kérem, igen tisztelt uram, hogy tetszett önnek az a fiatal ember, a ki az x-szerepet játssza. A kritikus észre sem vette a színpadon azt a színészt, a ki iránt az ügyvéd érdeklődött, de szerette volna a kérdezősködőt lerázni magáról. Erőltetett udvariasággal igy szólt tehát: — Oh, egészen intelligens, fiatal színész. Az ügyvéd nagyon megörült a kritikus véle­ményének és boldog dicsekvéssel mondta: — Kérem, rokonom, doktor ur! — Mégis intelligens! — jegyezte meg a mogorva biráló. II. Az automobil haszna. Fedák Sári nagy útra készül. Elutazik kül­földre és csak akkor láthatja viszont az ő sze­retett publikuma, a mikor megkezdi vendég­játékát a Népszínház-ban. Eddig akárhová utazott is a nagy prima­donna, látogatóba a szülőihez Beregszászra, vagy a vidékre szerepelni, az utat mindig az ő jól ismert fehér automobilján tette meg. A kül­földi utazást nem automobilján fogja megtenni. Nem mintha az utat, a melyet meg akar tenni nagyon hosszúnak találná, hanem egyszerűen abból az okból, mert az automobil már nem létezik. Zsazsa eladta és a mellett talán a leg­jobb üzletet kötötte életében. Mert a nyolezezer kor,.na, a mit a pompás gépért kapott, tiszta hasznot jelent. Kiderült ugyanis, hogy az a fehér autó, a melyen Zsazsa végigszáguldott a főváros utczáin, egy fillerjébe sem került. Ajándékba kapta egy világhírű franczia gyártól, a mely a gépet a legutóbbi automobil-kiállítás alkalmából azért engedte át ingyen, mert meg volt győződve felőle, nincs jobb reklám, mintha a primadonna az érdekelt gyár gépkocsiján jár. És ebben nem is csalódott, mert a mióta Fedák Sári az automobilját birta, sokan igye­keztek egy teljesen hasonlót vásáiolni. Figaro Színházi élet. Budapest, deczember 9. „Dorrit kisszony" levelei. — A legirigyiltebb szerző. — Schöntan Ferencz, a Vígszínház uj darab­jának, a Kis Dorrit-nak a szerzője, a legirigyel­tebb szerző talán az egész kontinensen. Szinte amerikai arányokat ölt az ő anyagi sikere. A bécsi Burgszinház-zal egy napon egyszerre negyven színpadon mutatták be darabját. A Burgban maga jelent meg a közönség előtt, a többi színpadon a rendezők mondtak helyette köszönetet. És negyven helyről kapott egyszerre üdvözlő táviratokat és jelentéseket a nagy siker-

Next

/
Thumbnails
Contents