MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)
1905-12-06 / 338. szám
1905. deczember 2. 3 r A „Magyar Színpad" heti kiadása . -jr-^ A „MAGVAR SZÍNPAD " 1906 evi január 1-éjétől fogva külön heti kiadásban is meg fog jelenni. Lapunknak erre a heti kiadására, mely minden budapesti dohúny-lőzsdében számonként husz fillérnyi áron lesz kapható, már mostantól fogva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD"" heti kiadásának előfizetési ára: Egész évre . . 12 kor. Negyedévre .. 3 kor. Félévre . ... 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kíadóhivatalaba Teréz-körut 38. sz. alá küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. 3uxxtäcxsnn^^ Budapesti színpadok. Rtrdapes', deczember 6. A Magyar Királyi Operaház-bari szombaton lép föl először a Lakmé czimszerepében Sándor Erzsi, az Operaház fiatal tagja. Vilakanta szerepét Takáls Mihály először énekli. Csütörtökön Caimen, pén'eken Bánk bán kerül előadásra, vasárnap este pedig bérletszünetben / denevér-1 adják. A Nemzeti Színház- bari A nagy érzés, f-etenczy Ferencz uj társadalmi színmüve, a hét folyamán még kétszer kerül szinre: csütörtökön es a jövő vasárnap. Ma este A pálbaj, Henry Lavedan uj színmüve van a műsoron, Pénteken Molnár Gyula színmüvét, a Bayard lovag-ot fogják játszani. Szombaton az Ifjusáyunk van a műsoron. Cs. Alszeghy Irma, D. Ligeti Juliska, Lánczy lika és Helvey Laura közreműködésével a főbb női szerepekben. Délutáni előadás még kettő lesz a héten és pedig pénteken az Agglegény ek-et és a jövő vasárnap délután a Figaro házasság-át adják elő. Mindegyik darabot a rendes szereposztásban. Hétfőn Essex gróf, Laube Henrik ötfelvonásos szomorujátékát adják mérsékelt helyárakkal. A czimszerepet Pálfi, Erzsébet királynét pedig Jászai Mari játssza. * A Vígszínház ma este mutatja be Schönthan Ferencznek Dorrit-kisasszony czimü vígjátékát, mely iránt általánosan nagy az érdeklődés. A Dorrit-kisasszonyA még csütörtökön és pénteken, azután pedig jövő vasárnap és hétfőn játszszák. Holnap, csütörtökön délután kerül szinre a Liliomszál czimü tündérrege, a melynek vidám cselekményét sok ének és táncz tarkítja. » A Magyar Színház nagysikerű újdonsága: a Bohémszeielem, a melynek első négy előadására minden jegy elkelt, a hét összes esti előadásain Anday Blanka, Komái Berta, Örley Flóra, Szilassy Etel, Tóth Stefi, Boross, B. Szabó, Ferenczy, Giiéth, Iványi Ráthonyi, Sajó és Újvári föllépésével kerül szinre. A pompás operett előadására vasárnap este, zsúfolásig meglelt a nézőtér; már délelőtt pénztárnyitás után az összes jegyek elkeltek, ugy, hogy délben már mindkét előadásra hirdették a táblák, hogy minden jegy elkelt. A Bohémszerelem előadását ezúttal is zajos tetszéssel fogadta a kö/önség. Vasárnap délután A csöppség 52-ik előadását is „táblás" ház nézte. A kitűnő vígjáték a héten még kétszer: pénteken délután és vasárnap délután kerül szinre mérsékelt helyárakkal, a czimszerepben minden alkalommal M. Harmath Hedviggel. * A Királyszinház- ban a Gál-Baba szombati bemutatóján, a mely az egész fővárosi színházi közönség érdeklődését foglalkoztatja, a kitűnő ensemble keretében lép fel mint szerződött tag Sziklai Kornél. A népszerű művész, a ki a közönség szeretetében régóta az elsők között áll, egyéniségéhez illő, vezető kómikus alakkal mutatkozik be uj otthonában: Mujkót, a mindig vidámkedvü, kaczagtató beszédű, ravaszdi muzsikus czigányt játszsza, a ki középpontja a darab tréfás "részeinek. Két különösen halas jelenete van: a II felvonásban, mikor mint halálraítélt buezuzik a rajkóitól es eltestalja egyetlen vagyonát, kincset: a hegedűjét - és később a börtönben, a mikor tréfás éneks'rófákkal és czigánytánczczal igyekszik kedvre deríteni busuló gazdáját, Gábor diákot, a kinek magyaros dalait és tánczait az ő hegedűje kíséri. Eze°k a hegedűszólók nem a zenekarban, hanem a színpadon fognak szólani, a mennyiben azokat maga Sziklai fogja játszani. Vezető szerepekben partnerei: Szentgyöigyi Lenke, a ki mint Gábor diák két magyar tánezot is ád elő, Németh . József a szelidlelkü, jóságos Gül-Baba, továbbá Kazal Biri és Mihályi Ernő, a kik a partitúra néhány szeriózusabb énekszámát tolmácsolják. , A Gül-Baba, a mely Martos- nak és Huszkának a Királyszinház-ban már harmadik darabja, mint a bemutató-bérlet negyedik estéje szerepel. Teljes szinlapja a következő: Gül-Baba. Zenés színjáték. 3 fölvonásban. Irta: Martos Ferencz. Zenéjét szerzette: Huszka Jenő. Személyek: Gül-Baba, a rózsák atyja ... ... — Németh Leila, leánya Kazal B. Gábor, magyar lantos diák Szentgyörgyi L Mujki, czigány -.- Sziklai Ali, budai basa - — Mihályi A budai biró ... Körmendy _ Zülfikár, főemuch - Rátkai Zulejka Erdei B. Szelim, apród Hudák J. Bö'tönőr Z. Molnár Történik az I. felvonás Gül-baba budai mecsetjében, a 11. a rózsakertben, a III a budai tömGczben és a mai ! Rózsadombon. Fedák Sári, a ki a hét végén külföldi útra indul, távozása előtt a Gül-Baba bemutatójáig egy este sem fog hiányozni a Királyszinház színpadáról. A kitűnő művésznő három legnépszerűbb szerepét váltakozva játssza és pedig ma és pénteken A bolygó görög nagysikerű hármas női alakját, szerdán az erősen drámai Fehér Anná-1, csütörtökön pedig a vonzóerejével most is vezető János vitéz-ben Kukoricza Jancsit. * A Népszinház-bm tegnap este nagy sikerrel mutatták be a szezon első újdonságát: Béldi Izor és Fejér Jenő A kültelki heiczegnő czimü operettjét. A Katalin ismertnevü szerzőinek uj darabját zsúfolt ház hallgatta végig — az előadásra minden jegy elkelt — és a premierközönség nagy tetszéssel és sok tapssal fogadta ugy a sikerült szöveget, mint a fülbemászó zenét. A szerzőket minden felvonás után számtalanszor a lámpák elé szólították, a szereplőkkel együtl, a kik szép, összevágó előadást produkáltak. Komlóssy Emma, Petráss Sári, Kovács, Pintéi és Kassai osztoztak a szerzőkkel a sikerben, melyhez a stílszerű kiállítás, szép kosztümök és a hatásos rendezés is hozzájárult. A kültelki herczegnő minden este szinrekerül, pénteken délután A sáiga csikó, vasárnap délután pedig A toloncz kerül előadásra. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 6. „Dorrit kisasszony." — A „Vígszínház" mai bemutatójához. — Ismét olyan darab, a melyet mindenkinek meg kell néznie és tegyük hozzá, olyan darab, a melyet mindenki bátran megnézhet. Nem lehet olyan fiatal, hogy ne gyönyörködjék benne, nem lehet olyan blazírt, hogy igaz élvezetetet ne találjon benne. Schönthan Ferencz, a kitűnő humorista, ugyancsak merészet és nagyot gondolt, a mikor éppen a Little Dorrit-ot kereste ki vígjátéka tárgyául, mert hiszen Dickens regényének két vaskos kötetében nagyon sok a környezetfestés, a részletezés, a lélektani megfigyelés, hősnője pedig csupa napfény, virágillat és alig alkalmas drámai cselekmény vitelére. De ezúttal nyilvánvalóan összetalálkozott két nagy humorista szellem. Schönthan mesteri módon halászta ki a Dickens regényének legjavát, hozzáadott valamit a maga ötletességéből és igy gyúrt össze olyan vígjátékot, a mely üdén adja vissza az angol regény derűs levegőjét és a mellett a legvonzóbb módon bilincseli le a hallgatóság, a nézősereg figyelmét A Diákélet esete fog megismétlődni a Vigszinnáz-ban. Egy szűziesen ártatlan darabnak fog tapsolni a közönség és jeleneteken, a mikben szemérnyi pikantéria, sornyi frivolstg sincs, zugó tapsokat fognak előidézni. És ennek megjövendöléséhez nem is kell valami nagy jósló erő, oly mathematikus biztonsággal dolgozott Schönthan is, a Vígszínház is, a mely személyzetének szine-javát küldte harezba a sikerért. Nem fogjuk csodálni, ha ezúttal ismét felfedezik Varsányi Irént, a kit egy időre eltereltek a naivák birodalmából, de most a diadal biztos érzetében kerül oda vissza. Dorrit Amyja olyan alakítás, a melyről sokat fognak beszélni. AlbachRetty asszony, a német színpad legjobb naivája, a kinek Schönthan a szerepet irta, ha meglátná a Vígszínház művésznőjét, bizonyára azt mondaná : — Ha Retty Róza nem volnék, Varsányi Irén szeretnék lenni. És nem vesztene a cserén. Hegedűs Gyula is visszakerül ősi szakmájába és megint hallhatjuk majd dicsérni az ő ismeretes száraz kómikumát, a melyet egyideig pihentetnie kellett. Fognak rajta kaczagni és — könnyezni. Csak tessék megnézni azt a jelenetet, a mikor hirül adják neki, hogy tizennyolcz évi fogság után ismét szabad. A többieket egyenként emlegetni szinte igazságtalan dolog volna, mert hiszen alig férne el a sok dicséret, amelyre minden egyes szereplő rászolgál. A maga egészében az előadás a legjobb, a mit a Vígszínház valaha produkált és ez elég nagy szó közvetlen Az őrangyal, Az udvari tanácsos és a Jericho falai után. Szilágyi Vilmos rendező ismét remekelt. A bécsi tíurg-szinház előadása után egyszerre száz német színpadon játszották a Klein Dorrit-ot A Vígszínház előadása után kevéssel harmincz magyar színtársulat fogja játszani a Dorrit kisasszony-i és csak azért harmincz, mert nincs több. Togo. Színházi pletykák. Budapest, deczember 6 I. Két kérés. — Három nap és egy betű — A Vígszínház dramaturg igazgatóját: Faludi Miklóst a mult hét végén felkereste Gazsi Mariska, a színház ismertnevü művésznője. — Egy nagy kéréssel jövök önhöz igazgató ur! Ezzel kopogtatott be a művésznő. — Kérem, halljuk az a nagy kérést! — Három napi szabadságot kérek. Nagyon fontos okból. — Szívesen, kedves Mariska. Ön mindig pontos és szorgalmas tagja volt a színháznak és most jön először ilyen kéréssel hozzám. Bizonyosan csakugyan fontos teendői vannak és igy szívesen teljesítem kérését. Tegnap délután Gazsi Mariska ismét bekopogtatott az igazgatóhoz. — Ismét szabadság ? Csak tán nem ? — kérdezte mosolyogva Faludi Miklós. — Óh, dehogy. De ismét egy kérelem. Egy ujabb kéréssel jövők önhöz, direktor uri — Halljuk hát az ujabb kérést. — rt minap három napi szabadságot kértem a direkcziótól. Ma mindössze egy betűt kérek . . . — Egy betűt? — Igen. Azt kérem, hogy ezentúl tegyenek a szinlappn a nevem elé egy — P. betűt... — Gratulálok, kedves Mariska — üdvözölte a művésznőt mosolyogva az igazgató — mert ez az ujabb kérése kétségtelenül azt jelenti, hogy nemcsak egy betűvel lett gazdagabb, de egy — férjjel isi ... Az igazgató eltalálta az igazat. Gazsi Mariska tegnap óta csakugyan asszony, boldog hitvese a volt direktorának: — Porzsolt Kálmánnak.