MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-31 / 363. szám

1905. deczember 21. 3 VIGSZGNHÁZ. tt.zmt.ttxt*.>xx*xw?xzz: ­A »Dr. Kiausz« szövege. I. felvonás. Griesinger Lipót ékszerész a leányát, Júliát, nőül adta Bódén Miksa báró­hoz. Nem törődik azzal, hogy a báró el van adósodva és ho^y a fiatalok háztartása sok pénzbe kerül; csak az az egyetlen gondja, hogv Julia boldog legyen. A fiatal asszonv meg is van elégedve sorsával, de szeretné, ha férje nemcsak semmitevéssel töltené napjait, hanem hasznos munkára is gondolna, főleg pedig birtokára, a melyről sokat szokott beszélni. Attól is tart Julia, hogy a báró nagyon is köl­tekező hajlamú és minthogy abban a törekvé­sében, hogy Miksát rendes életmódra szoktassa, az atyjánál nem talál segítőre, elhatározza, hogy nagybátyjához, dr. Klauszhoz fordul, a ki szókimondó, goromba, de talpig derék, becsü­letes ember, Griesinger maga is szokott Klausz­hoz fordulni tanácsért, de ezúttal fél tőle, mert Kiausz előre figyelmeztette Miksa hibáira. A gazdasszonyával is, a ki amolyan házi sárkány, bajban van a szegény Griesinger. II. felvonás. Klauszéknál bálba készülnek. Mari, Kiausz felesége és Emma, a leányuk már készen vannak az indulásra, de az apa mind­untalan nehézségeket okoz és önkéntelenül is elkeseríti a hölgyeket. Kiváltképen Emma van kétségbeesve, mert az atyja nagy posztóczipőt és télikeztyüt kényszerit reá. Mi több, épen az indulás előtt be'eghez szólítják Klauszt. Szeren­csére akad vigasztalója a derék Gerstel Pál személyében, a ki szerelmes Emmába és meg is kéri. Mire Kiausz visszatér a betegétől, már késő bálba menni és a hölgyek busán térnek nyugvóra. Ebben a felvonásban jelenik meg Lubovszk : kocsis is, a vígjáték egyik legmu'.at­ságos» figurája. ul. felvonás. Griesinger szalonjában nagy - .rt tartanak. Itt aztán kitör az egyenetlen­ség Julia és a férje között. Egy rossznyelvű asszonyság oly csúnyákat beszél a menyecské­nek a férjéről, hogy Julia egészen kétségbe­esik és az első családi jelenet lejátszódik férj és feleség között. Ez azonban nem zavarja meg Emma és Gerstel szerelmét. A fiatalok inkább maguktól találnak ki apró-cseprő dol­gokat és czivódnak, a mint az igazi szerelme­sek szoktak. De minthogy Klauszt megint el­szólítják, Emma kijelenti, hogy sohasem menne férjhez orvoshoz. Igen ám, csakhogy Kiausz egy esetet mond el praxisából, a melylyel any­nyira meghatja Emmát, hogy most már csak orvoshoz akar feleségül menni. IV. felvonás. Rendelő óra Klauszuál. Egyre jönnek hozzá az érdekeltek, de Kiausz csak betegeinek él és gorombán elutasít mindenkit. Julia érdekében azonban kieszel egy mesét Griesinger tönkrejutásáról és ezzel annyira hat a könnyelmű Bodenre, hogy ez teljes javulást igér és elhatározza, hogy csak birtoka müve­lésének fog élni. Lubovski, a ki egy időre ma­gára marad, felhasználja az alkalmat és »ren­del«. Egy Kolmár nevü paraszt az áldozata, a kibe valami orvosságot diktál bele. Csak későn tudja meg, hogy az az orvosság irtózatos méreg volt. V. felvonás. Boden teljesen megjavult. Emma is megbékül Gerstellel, a kit arra akart kényszeríteni, hogy hagyja el a jogászi pályát és legyen orvossá. Még Kolmámak sem történt baja és dr. Kiausz végül csupa boldog embert lát maga körül. A „Dorrit kisasszony 4' szövege. Első felvonás. Az adósok börtönében nem sokáig szoktak maradni az emberek, mert vagy fizetnek, vagy pedig a hitelezők unnak rá a rabtartási költség fizetésére. Annál furcsább az öreg Dorrit sorsa. Tizennyolcz év óta lakik amarshalseai adósok börtönében és nem bocsájt­ják ki. A hitelezők makacsul fizetnek érte. Ott lakik vele a börtönben a kisebbik leánya Amy kisasszony is. A nagyobbik leány felcsapott sainésznönek, a fia pedig csavarog. A kül­világgal alig érintkezik, de azok, a kiket behoznak a fogházba, feltétlenül elismerik az ö felsöbbségét, a melyet bizonyos arisztokrata kevélységgel őriz meg. Egyszer csak benéz a fogházba a dúsgazdag Clennam Arthur. Tip. a Dorrit fia, valahogyan hozzá került és az ő érdekében jár a fogházban. E közben meg­ismerkedik Amyval és hamarosan beleszeret. A mikor pedig megtudja, hogy a Dorritoknak valami rejtélyes családi pöre van. a melyben milliók forognak koczkán. felteszi magában, hogy érdeklődni fog a dolog iránt. Közben pedig annyira ott felejti magát a foghazban, annyit mulatozik Amyval és az ő apró véden­czeivel. hogy nem hallja a távozásra intő harangszót és ott reked masnapig a fog­házban. Második felvonom. Lady Sparkler. egy exö­tikus hölgy, vizsgálatot indit az iránt, hogy miért hült meg iránta a Clennam Arthur szive. A nyomok a fogházba vezetnek és a mint a lady meglátja Amyt. tisztában van a helyzettel. Meg akarja szégyenliteni Amyt, a ki azonban jól megfelel a pöffeszkedő Iadynek. Annyit azonban elér az asszonyság, hogy Amy, a ki érezte, hogy szive megszólal, igyekezik majd távoltartani Clennamet. Nehéz feladat, mert épen jön Clennam és azt az örömhír hozza, hogy megtalálta azokat az okiratokat, a melyek alapján Dorrit okvetlenül megnyeri a családi pert. Azok, a kik Dorrit igazságától féltek, fizet­ték a tartásdijat, csak. hogy ki ne ereszszék az öreget. Clennam azonban most meghozza a szabadságot és Dorrit diadalmasan vonul ki az adósok börtönéből. Harmadik felvonás. Dorrit gazdag ember. Brightonbanvan családjával. Az idősebb Dorrit kisasszony és Tip felfuvalkodottan járnak-kel­nel, cak Amy tartja meg régi szerény maga­viseletét. A családot azonban veszély fenyegeti. A kalandor Sparkler. a ki Fanny kisasszony kezét és hozományát szeretné megkapni, össze­vész Dorrittal és elárulja a féltett titkot, hogy ugyani- Dorriték az adósok börtönében voltak becsukva. A társaság most elfordul Dorritéktól és az öreg ur önérzete mélyen megrendül, de ismét megjelenik Clennam és egy királyi her­czeg segítségével a legfényesebb elégtételt szerzi meg Dorritéknak. Amy kisasszony persze a Clennam menyuszonyává lesz MAG YAR SZÍNHÁZ. »A legvitézebb huszár« szövege. I. felvonás. Des Tournelles marquisné marcigny-i kastélyában a háziasszony előkelő vendégeivel épen vadászatra készül, a mikor Bresseau, a város polgármestere kétségbeeset­ten jelenti, hogy a szövetséges hadak egyik győztes vezére, Simonyi óbester, huszárjaival hosszabb idejű táborozásra Marcignyba érkezik. A város urai fogvaczogva fogadják a hirt s reszketve várják a »rettenetes« Simonyi és huszárjai megérkezését. A szép és szellemes marquisné megvigasztalja az urakat s kijelenti, hogy ö megvédi a várost Simonyi kegyetlen­kedéseitől, csak szállásolják őt hozzá. Simonyi megérkezik s a szép marquisné első találko­zásra meghódítja a vitéz óbestert, a kinek daliás egyénisége a marquisnéra is mély benyo­mást tesz. Az óbester legényének, Gyurinak is nagyon tetszik az uj kvártély s a marquisné szobalánya, a pajkos Juliette. II. felvonás. A huszárok marcigny-i tartóz­kodása egész idillé fejlödött. A tisztikar a város szép asszonyaival mulat, a legénység nemkülönben. A szomszédos St. Pierre hölgyei irigy szemmel nézik a marcigny-i barátuóik hódítását s Des Merannes gTÓfnő vezetésével kijönnek a táborba, hogy Simonyit és tiszti­karát elhódítsák Megindul a nők harcza, a mely a tisztjei léhasága miatt a bosszús Simonyi segítsége mellett, a st. pierri hölgyek győzelmével végződik. A szép des Tournelles marquisné mélységesen megsértve, mint legyő­zött fél hagyja el a marcigny-i hölgyekkel a tábort. III. felvonás Des Tournelles marquisné kastélyában nagy dologra készülnek A St. Pierrebe átpártolt Simonyit és tisztjeit várják ebédre. Ez lesz az utolsó kísérlet, hogy vissza­hódítsák a vitéz huszárokat. A marquisné nem cak hiúságának, de szivének is tartozik ezzel, mert hiszen — szereli Simonyit A thztek meg­érkeznek : nagv az öröm. Ám. Simonyi meg­tudta. hogy a marquisné csak varosának meg mentése érdekében űzött vele szerelmes, csalfa játékot s az ebédet élbeszakitva, ad parancsot indulásra. A marquisné esdekelve marasztalja s bevallja, hogy szándékosan játszott ám a játékban ö a vesztes, mert sszereti Simonyit. A vitéz óbester a kiadott parancsot: »Megyünk baza — Debreczenbe« nem vonja vissza, de gyöngéden átöleli a szép marquisnét s azt mondja neki: »indulunk, de te jösx velem édes — feleségnek!« A „Bohémszcrelem" szövege. I. felvonás. Monetti kályhagyaros házának tetején. — a hol Rodolphe. a költő dolgozik. — találkoznak a bohémek. Marcel, a festő itt találkozik kis barátnőjével: Musette-el és ide­jönnek Colline. a filozófus ós Schaunard, a a zenész is barátnőikkel. Yigan vannak, mu­latnak és vidáman költik el az ételekét, italo­kat, melyekkel újonnan felszentelt bohémtársuk : Barbemuche — az ifjú De La Bretéche vicomte tanítómestere — kedveskedik nekik. Rodolphe itt ismerkedik meg Mimivel és örök hűséget fogadnak egy másnak. Barbemuche meghívja az egész kompániát és a kávéházban várakozó barátaikat is egy estélyre a De La Bretéche­palotába, mivel tanítványa anyja: a grófnő leutazik Montmorencyba. II. felvonás. A bohémek összes barátaik­kal — -iután a grófnő elutazott — elj nnek _ yaiotába és nagy dáridót csapnak. Vala­mennyien jelmezben mulatnak. Az ifjú vicomte beleszeret Musettebe és házasságot igér neki. Barátja: De La Toucherdiére vicomte pedig fényes igéretokkol Mimit csábítja el Rodolphe­jától. A mikor a mulatság tetőpontra hág és a bohémek ünneplik a Medici Katalin kosz­tümjében megjelent Barbomuchet, hirtelen be­toppan a grófnő. Megrémül a jelmezes társa­ságtól és az örséget hívja segítségül. A vidám mulatságba bevonják a gárdistákat ia, a kik végül mégis csak elviszik az ogósz társaságot a rendőrségre. III. felvonás. Mimi hamarosan megunja az uri módot, szakit vicomte-jával és visszatér szerelmeséhez^: Rodolphe-hoz. Musette szintén otthagyja, az esküvő előtt, a fiatal Bretéche vicomte-ot és bocsánatot kér és nyer Marceitöl. A kis vicomte pedig a gazdag kályhagy&roa leányát veszi feleségül. ftröber fjjor kosárfonódája Budapest. Raktárak: IV., Kigyó-otcxa 6.t. Harisbazár, kör udvar Műhelyek: VIL. Nefelejcs-otcia 28 az. és IV., Korona­hercxeg-utcza 8. u Ajánlja aajit gyárt mányn kosár és nád­botorait, re r)rgyzéket bér mentre ktUd Alapíttatott 1848. qfy nF7^ŐNÉ czimbalom tanintézetében ÖL X DDLOWi* Xir Értekezés és beiratkozás: szombaton, kadden *a - " • caOtfirtékön, d. e. 9— 12-ig és d. 3—" Kespesl-ut 34 n. 6-ig. A havi tandíj: 12 korona. A nrv»»«K.n teljesen volt mesterem: Állaga Oézn, ctflnó módszeréi követea

Next

/
Thumbnails
Contents