MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-19 / 351. szám

1905. deczember 16. 3 Budapesti színpadok. Budapest, deczember 19. A budapesti színházak jövő heli, két ünnep­napi (karácsonyi) műsora a következő lesz: Magyar Királyi Operahaz. Hétfőn: Nemo. NemzetI Szinház. Hétfőn d. u.: Az arany em­ber, este Elnémult harangok. Kedden d. u.: Vén leányok, este Zéta. Vígszínház. Hétfőn d. u.: Jerichó falai, este: Dorrit kisasszony Kedden d. u.: Dornt kisasszony, este Jerichó falai­Magyar Szinház. Hétfőn és kedden d. u.: A csöppség. (M. Harmath Hedvig, mint vendég.) Hétfőn és kedden este Bohémszerelem. Kiráiyszinház Hétfőn d. u.: János vitéz. (Fedák Sárival , este : Gül-Baba Kedden d. u. : A bolygó gö­rög (Fedák Sárival), este: Gül-Baba. Népszínház. Hétfőn d. u. : Ingyenélök. (Blaha Lujza, mint vendég), este Kültelki herczegnő. Kedden d. u.: A gyimesi vadvirág. (Blaha Lujza, mint vendég), este: Kültelki herczegnő. A Magyar Királyi Operaház e heti nagy művészeti és zenei eseménye, Sains-Saens: A/ono/t-jának kettős bemutatója, mely pénteken és szombaton este fog lefolyni az Operában. A nagyérdekü esemény elé érthető érdeklődés­sel néz a budapesti közönség. Itt adjuk a Manón két szereposztását: A) szereposztás. Manón Des Grieux Lescaut ... Guillot ... A gróf Sroyer Anthes Takács Váradi Szemere B) szereposztás. Kisebb szerepek Berts Mimi, Váradi Margit,Flattné és Mihályi. Manón Des Grieux Lescaut Guillot ... A gróf SzamosiE. Arányi Beck Hegedűs Dalnoki Kisebb szerepek: Payer Margit, Ambrusné, Paló­j czyné és Kornai. Csütörtökön is nagyérdekü estéje lesz az Operaház nak: a Lakmé kerül előadásra, a czímszerepben Sándor Erzsivel, a kinek mult heti első bemutatkozása ugyanebben a szerep­ben egyenesen szenzácziós sikerű volt. * A Nemzeti Szinház- ban Gárdonyi Géza: Zéta czimü történeti drámája a héten még ma és pénteken szerepel a műsoron. Rákosi Szidi hirtelen megbetegedett és e miatt a csütörtökre hirdetett Nagymama előadása meg nem tart­ható, hanem helyette a Figaró házassága, Beumarchais klasszikus vígjátéka kerül szinre mérsékelt helyárak mellett. Ez okból csütörtö­kön a Várszínház-ban is darabváltozás lesz. Az előre hirdetett Erősek és gyöngék helyett A párbajA, Henry Lavedan színmüvét adják. * A Vígszínház-ban ma, kedden népies elő­adásul félhelyárakkal az Ocskay brigadérosA játsszák. Holnap, szerdán, ismét Dorrit kis­asszony kerül sorra. A Dickens-Schönthan télé poétikus vígjáték legutóbbi előadására ís már délelőtt keltek el az összes jegyek és nagyon sokaknak kellett jegy nélkül távozniok. Élénk az érdeklődés a Vígszínház jővő vasár­napi gyermekmatinéja iránt. Ez alkalommal délelőtt tizenegy órakor először adják a Kolumbus Kristóf czimü mesejátékot rendkívül mérsékelt helyárakkal. A Magyar Szinház operettje: a Bohém­szerelem hasonlóan Herblay első operettjéhez a Fecskefészek-bzz szép zenéjével hamarosan nagy népszerűségre jutott a közönségben és a zenei körökben, a hol ritka érdeklődéssel vol­tak az operett jókedvű világába vitt bohémek iránt. A darab zenei sikerével lépést tart a vidám, Ízléses szöveg és az előadás, a mely­nek során a közönség főleg Anday Blankát, Kornai Bertát, Örley Flórát, Borosst, B. Szabót, Ferenczyt, Ráthonyit és Újvárit ünnepli sok tapssal és kihívással. A Bohémszerelem a hét és a karácsonyi ünnepek minden estéjén szinre­kerül, s huszonötödik előadása szerdán deczem­ber 27-én lesz. Nagy az érdeklődés az ifjúság körében a csütörtöki ifjúsági újdonság, Az egri lány gyűrűje iránt is. A darab első felvonása az £gri vár alján, a szőlőkben játszik az ostrom előtt, a másodiknak szinnelye a török tábor, a harmadik pedig az ostromot mutatja be. A dísz­leteket Rheinthaller Sándor, a szinház főfestője festette. A Kiráiyszinház- ban egész héten, estéről estére Martos-huszka nagy kiállitásos operettje, a Gül-Baba, tölti be a műsort. A Gül-Baba naponta telt házat vonzó nagy népszerűségéből jelentős rész jut a darab tiszta poézisének és minden kétértelműséget kerülő s nem vaskos eszközökkel dolgozó kaczagtató komikumának, amely Martos és Huszka uj zenés színjátékát igy a családok és a fiatal leányok darabjává teszi. A fővárosi közönség e jelentékeny, de érthetőleg kényes ízlésű részének a János vitéz óta nem igen volt alkalma ilyen darabban gyö­nyörködnie sa Gábordiák romantikus szerelmének a lejátszódásakor olyan is a Kiráiyszinház néző­tere, mind a János vitéz előadásain: minden­felé fiatal lányok serege. A Gül-Babá-nak ez a különös vonzóereje egymagában is ékesen­szóló ajánlólevél a darabnak, a mely a hagyo­mányosan kedvezőtlen karácsonyi hétben is a közönség érdeklődésének leghívebb fokmérője : rendkívül nagyszámú előjegyzés mellett indult meg. * A Népszinház-ban- most már harmadik hete Béldi-Fejér A kültelki herczegnő czimü zajos sikerű operettje tölti be az egész műsort, a mely már legközelebb első jubileumához ér. Az operett, melynek vonzóereje egyre növekvő­ben van, még hosszú heteken fogja magának a műsort lekötni. — Jövő vasárnap délután a Náni kerül szinre Blaha Lujzával. „Zéta." — A sajtó birálataiból. — Budapest, deczember 19. Pesti Hírlap : Egy-egy kiélezett drámai helyzetet zseniálisan kigondolt a szerző. Másutt a színpadi lát­ványosság tarka szinpompájával hatott. Egy-egy kiemel­kedő karaktert tiszta psychologiával rajzolt meg. S e mellett az epizód-alakokból kitűnő figurákat faragott. Jellemző volt sok helyen a korfestésben is. De legtöké­letesebb ott volt, hol a népies elemet — a szerző igazi elemét - vitte bele a darabba. Szerző és közönség meg lehetnek egymással s a premier sikerével elégedve. A szerzőt minden fölvonás után sokszor kihívták a szereplökkel együtt. A szinház igazgatósága nagy sze­retettel viselte gondját a kiváló iró mun ájának. Gyö­nyörű kiállítást s igen jó előadást ad tt neki. Budapesti Hirlap A Nemzeti Szinház közönsége szereti Gárdonyi Gézát, a ki minden darabjában uj hangon szól hozzá, lelkének más-más oldalát tárja föl előtte; ma este a történeti rajz Gárdonyiját is nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta, sok finom ötle­tében gyönyörködött és több izben kitapsolta. A kiállí­tás, a müvészjelenetek rendezés ily darabokban nagy fontosságú és a Nemz ti Szinház rajta volt, hogy a költő érzését és gondolatát a maga részéről teljes ere­jével támogassa. De három színésznek is hálás föladata akadt, Török Irmának, Ligeti Juliskának és Pethesnek'; mindhárman érdekes, tartalmas és eredeti emberi karak­tert és sorsot állítottak szemünk elé és nagyon tet­szettek a közönségnek. Az Újság : E jelenetet Török Irma feltűnő szépen játszotta, amint hogy egész szerepét is nagy értelem­mel és különös műgonddal alkotta meg. Pedig hát sze­repe, ha jelentékeny is, nem éppen hálás. Annál na­gyobb érdeme a művésznőnek, hogy benne sikerrel tudott megállni. Bővelkedik aztán a darab a szebbnél­szebb festői jelenetekben, mGyekre a szerző kü önös gondot fordított. Hatékonyan támogatta őt e jelenetek szem elé állításában a szinház gondos és valóban mű­vészi rendezése és bőkezűsége, mely egyaránt nyilvánul a színpadi kiállítás minden részében. Független Magyarország: A bemutató nagyon sikeres volt. A közönség nagy érdeklődéssel követte a darab képeit és a szerzőt, valahányszo a függöny le­gördült, többször és meleg n kitapsolta. A szinház nagy bőkezős^ggel állította ki a darabot és a színpad valóban szép és érdekes képeket mutatott. A szereplök között. Török Irma, S. Fay Szeréna, Jászai Mari, D Ligeti Julis'-a, Szacsvay Imre, Pethes Imre, Rózsahegyi Kálmán, Gyenes László, Gabányi Árpád és Mihályfi Karoly érde melték ki, hogy elismeréssel szóljunk alakításaikról. Pesti N pló : Pethes (Zéta), Jászai Mari (Rikka), Szacsvay (Csáfh) Fay Szerena (Csáthné) Ligeti Juliska (Dsidsia), Gál Gyula (szabad görög) és Rózsahegyi (Nigro teljességgel rászolgáltak a tapsra, amelylyel játékaikat jutal nazta a közönség A rendezés kifogás­talan volt és a diszletek szépek Egyetértés: Bájos és természetes volt Ligeti Juliska a Dsidsia szerepében A hol drámai erőre volt szükség, o t ö is mögötte maradt a követelményeknek. Nagy tragikai erőt fejtett ki Jászai Mari egyetlen jelene­téb.n, min' Attila felesége. Szacsvay is eléggé erőteljes volt a Csáth szerepében. „Ne csinálj nekem jeleneteket!" — szólt egy drámaíró féltékeny feleségéhez. * Egy szinésznek már annyi volt az „á conto"-ja, hogy kénytelen volt B. u. é. k.-t kívánni a direktorá­nak — julins 31-én. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 19. A hetedik magyar premier-színpad. — A kolozsvári bemutatók. — A Színpadi Szerzők Egyesületé-nek érdekes és eredményeiben a magyar színpadi irodalom fejlesztésére rendkívül üdvös akcziójáról már hirí adtunk. Az egyesület igazgatósága — a magyar színpadi irodalom érdekében, a szerzőknek ugy anyagi, mint erkölcsi érdekeit szem előtt tartva — czélul tűzte ki egy uj magyar premierszin­pad megteremtését. A hetedik magyar premier­szinpad czéljaira az egyesület legalkalmasabb­nak Ítélte a kolozsvári Nemzeti Színházat, egy­részt azért, mert állami szinház, másrészt pedig azért, mert e szinház igazgatója: dr. Janovics Jenő maga is programmjába vette uj magyar színpadi müvek bemutatását. A Színpadi Szerzők Egyesületé-nek igaz­gatósága meg is hivta Kolozsvárról — az elő­zetes tárgyalások végett — dr. Gyalui Farkas odavaló irót, a kinek hivatalosan megbízást adott, hogy a kolozsvári premierek dolgában lépjen érintkezésbe Janovics Jenő színigazgatóval. A hetedik magyar premierszinpad ügyében nevezetes és döntő fordulatot jelent dr. Gyalui Farkas jelentése, melyet anapokban küldött Budapestre és hétfőn kerül a Szerzők Egyesü­letének igazgatósága elé. A jelentés szerint dr. Janovics Jenő kolozs­vári színigazgató nagy örömmel vette tudo­másul, hogy az egyesület választása elsősorban a kolozsvári színházra esett és kijelentette, hogy a magyar színpadi szerzők uj müveit hajlandó színházában ugyanolyan tantiém-iendszer alap­ján bemutatni és előadni, a mint azok a buda­pesti Nemzeti Szinház-ban szinrekerülnek. A mi azt jelenti, hogy a szerzők, a kiknek müvei a kolozsvári színházban kerülnek bemu­tatóra az első három előadás jövedelméből harminczhátom százalékot kapnak tantiémképen, a következő előadások jövedelméből pedig tíz­tíz százalékot. A kolozsvári premierek dolgában tehát a Színpadi Szerzők Egyesületé-nek sikerült — a szerzők anyagi javadalmazását illetőleg, — a lehető legnagyobb eredményt elérni. Az előadá­sok nívóját pedig biztosítja a kolozsvári szin­ház ensembléjának kiválósága és a szinház vezetőjének rátermettsége. A hetedik magyar premierszinpadon tehát nyugodtan bocsáthatják útnak a magyar szerzők darabjaikat. ~ X»~ Színházi pletykák. Budapest, deczember 19. A jó üzlet. — Vidor és a szerző. — A Népszínház karácsonyi hete A kültelki herczegnő jegyében indult. Béldi Izor és Fehér Jenő operettje kerül minden este előadásra és most már bizonyos, hogy a sorozatos előadásai jóval az ujeszten­dőn tul is lefoglalják a Népszínház repertoirját. Azután a Leányka kerül sorra, Verő György uj darabja, a mely Fedák Sárival a női főszerep­ben, zajos és sikerdus főszezónt igér Vidor igazgatónak. Nem is igen törődik hát az igazgató most uj darabokkal, miután ezzel a két darabbal jól el van látva. A kültelki herczegnő dús pénztári kimutatásai és a Leányka előkészületei foglal­koztatják. E munkájában zavarta meg a minap egy ismeretlen ifjú, a ki mindenáron és sürgő­sen akart beszélni a Népszínház igazgatójával. — Mivel szolgálhatok ? — kérdezte udva­riasan az igazgató, mikor az ifjú belépett az irodájába. — Kérem, egy darabot szeretnék a Nép­szinház-hoz benyújtani. A direktor bosszúsan összeránczolta a homlokát: — Hát ezért kellett ilyen sürgősen beszélni velem ? — Egy szenzácziós darabról van szó — szólt az ifju. — Egy egészen uj, sajátos műfaj, a

Next

/
Thumbnails
Contents