MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-16 / 348. szám

1905. deczember 16. 3 Hallják meg tehát barátaim és ismerőseim. Csak pénteki napokon levelezek. Ha budapesti színházigazgatóim más napon akartak premiért előadni, mindig húzódoztam tőle. Szerepeim tanulásához is mindig pénteki napon fogok. Első színpadi fellépésem is pénteki napra esett. És ne nézzenek olyan ijesztően reám — bizto­san tudom, hogy a péntek szerencsenap. Istenem! Ki volt az, a ki ezt a szép napot először tette zorddá és sötété ? Bizonyára valami rossz szellem lehetett. Vasárnap a pihenésé, hétfő a vezeklésé, kedd a munkáé, szerdán elfáradunk, csütörtö­kön újra kezdjük és pénteken újra éledünk. Ne mondják, hogy ez nem logika. Logika és operett-primadonna: ennek a kettőnek kevés köze van egymáshoz. Tehát elő azzal a pén­tekkel és félre a logikávat! Segítsenek szives olvasóim és alakítsuk meg a ligát, hogy védel­münkbe vegyük az igazságtalanul elitélt pénteket. Itt Berlinben is pénteken akartam vendég­szereplésemet megkezdeni. De szombat lett belőle és ha a bájos és édes franczia szerep mégis nagy sikert aratott a Spree-menti városban, ugy tetszik nekem, hogy a péntek iránti szere­tetemnél az Anette iránt érzett sokkal erősebb. Véleményem azonban a régi marad. És ha Bécsbe jövök (most már nem sokáig tart), Aman igazgató nem fog attól a kérésemtől megszabadulni, hogy a Háború békében czimü darabot pénteki napon kezdjük meg Ha kéré­semet teljesiti, mindenesetre nagyon előzékeny lesz velem szemben. Ha bécsi színházigazgatómnak azonban más szerencsenapja lesz, idézni fogom neki első budapesti direktorom mondását: — A pénteki napot nem adhatom senki­nek, mert pénteken amúgy is mindig telt házam van. Vidéki színpadok. Budapest, deczember 16 A nagyváradi Szigligeti Szinház-ban a mult héten vendégszerepelt zsúfolt házak mellett és zajos sikerrel, Af. Haimuth Hedvig a Csöppség czimszerepében. A művésznőn kivül, a kit lel­kesen ünnepeltek, rendkívül nagy sikere volt az előadásban Simon Mariskának, a ki fiatal kora daczára a legkiválóbb komikai tehetségek közül való. = Nincs szeplő, patt más, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balasia-té e valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor és szapoan. ára I kor., használja Kapható Balu sa gyógytárában Budupest-Erzsébetfalva és min­den \ógvszertárban és droguériaban. Külföldi színpadok Bautest, deczember 16. Bahr Hermann, a müncheni Hoftheater drámai előadásainak uj vezetője, most Berlinben időzik, hogy uj és ifjú tehetségeket szerződ­tessen a müncheni színházhoz. Reinhardt Miksa színházának színpadát rendelkezésére bocsátotta, hogy ott tartson próba-előadásokat a kiválasztott színészekkel és színésznőkkel. A berlini udvari operaházban most Kaiser Alfréd A fekete Nina czimü háromfelvonásos népies operájára készülnek. A belga szerző müve az első modern opera, melynek tárgya egy munkássztrájk. « Cavalieii Linának. a hires olasz opera­énekesnőnek, a ki a varieté-szinpadról lépett át az operai színpadra, egy amerikai impresszárió hároméves szerződést ajánlott fel, a következő feltételekkel: az első évben esténként 7000 frank fellépési dij, a második évre 150,000 frank, a harmadik évre pedig 170,000 frank A művésznő még nem nyilatkozott, vájjon elfogadja-e ezeket a mesébe való feltételeket. Leoncavallo Berlinből Brissagoba utazott, a hol hozzáfogott Figaro ifjúsága czimü uj operájához. A librettót Victorien Sardou irta, a versszövegeket pedig Maurire Vaucaire. * A milánói Fossati-szinház-ban igen nagy sikerrel mutatták be a héten Beyerlein Takarodo­tt. A dráma olasz czime: Suona la ritirata. Olasz opera-ipar. —~Levelezőnktől. — Ró ma, deczember 11. Olaszországban, az opera szülőföldjén ijesztő módon emelkedik évről-évre az operák száma. Az olaszok nem igen rajonganak a kamara-zenéért és a kamara-hangversenyek úgy­szólván ritkaságok közé tartoznak, mert a pub­likum az operában látja az ideális zenét: az opera nem csak a fülnek, hanem a szemnek is szolgál. Daczára e nagy szeretetnek azonban igen nehéz egy kezdőnek kiemelkedni a hét­köznapi átlagból hacsak nem kerül ki pályadíj­nyertesen valamelyik pályázatból, mint annak idején Mascagni. Az egész olasz opera-irodalom két milanói kiadó czég: Ricordi és Sonzogno kezében van, a kik köré, mint egy valóságos testőrség cso­portosulnak a nevesebb olasz zeneszerzők; ezen a gárdán keresztül törni egy ujonezra nézve, úgyszólván lehetetlen. E kiadóknak természetesen üzleti érdeke, hogy első sorban az ő tulajdonukat képező operák terjedjenek el, a melyekért nagy vétel­árat fizettek és a melyek kiállítási és előadási költségeit — ez igen gyakori eset — a saját­jukból fedezték. A premiérek a nagyobb olasz opera szín­padok egyikén tartatnak. Ezelőtt a milánói Scala volt a legjelentősebb bemutató színpad, de miután a milánói publikum az utolsó évek­ben meglehetősen szigorúan élt kritikai jogával, a szerzők előnyben részesitik a többi nagyobb olasz opera színpadot. A bemutató előadás sikere esetén az opera az eredeti kiállítással egyik városból a másikba vándorol, sőt az ilyen utazás igen gyakran tengerentúlra terjed, különösen Dél-Amerikába, a hol nagyon szeretik az olasz zenét. Az olasz zeneszerzők termékenységét leg­jobban az olasz napilapokban registrált hirek illusztrálják: Mascagni egyszerre két operán dolgozik; most fejezi be Vesiiliát és zenésiti meg Ugo Floe : Alceste czimü szövegkönyvét Puccini azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Mária Antoinettet tegye megírandó ope­rája hősnőjévé. Franchetli D'Annunzio egyik regényéből ir operát. Umberto Giordano részére Sardou irt szö­veget. Túltesz azonban mindenkin Leoncawllo, a ki egyszerre négy operán dolgozik. Francesco Cilea, az Adrienne Lecouvreur szerzője, Stenaba költözött, mert uj operája, a La Gloria ott játszik. Spiro Samara már befejezte uj operáját: La Mademoiselle de Belle Isle. Egész uj nevekkel is találkozunk majd a legközelebbi hónapok operai újdonságai révén, mint például: Montemerzi, Pacchieeotli, Virgilio, Coronaro, Fignefredo, Costa, Fino, Mineo stb. Mily nagy tömege az újdonságoknak, mennyi hiu remény, keserű csalódás! Ne is csodálkozzunk tehát, hogy az olaszok mitsem akarnak tudni az idegen szerzők müveiről. -n.­A prózai. Fiatil feleség: Képzeld csak édes Rezsó, a mig te távol voltál, oly elhagyott volt az életem. Ha megláttam ezt a régi kalapomat, a mit két évvel ezelőtt vettél; azonnal rád gondoltani, nem volt perez, hogy eszembe nem jutottál volna. Es éjjel (ezt már szégyen is tán elmondani) ugy éreztem, hogy nagy forróságom van s ölelgettem a párnám sarkát. Hát te mit tettél ilyenkor ? — Én ? én felkeltem s ittam egy pohár kecskeméti „baraczk pálinká"-t, utána egy pohár vizet s ugy elaludtam, mint egy bunda. Karásoiiyi occasióü Női glassé keztyü 50 kr. Valódi szőrme boá 55 kr. Flunel szoknya és nadrág garnitúra 140 kr. Batiszt kötények 10 krtól 2 frtig. Téli kötött vagy szövött keztyük 14 krtól 70 krig. Téli trikó ing vagy nadrág 55 krtól 150 krig. Selyem fejkendők 75, 85, 110 kr. Selyem sálok 75, 95, 125 kr. Fehér piké barchet nadrág 90 kr. 1 tuczat batiszt vagy vászon zsebkendő 150 kr. Ezen árak csak e hó végéig érvényesek. aru­haza BLEYER IZSÓ a „Gólyához" Xagymező-utcza 12- nzäiii. m Mlnlus Jakab T.V.ÍJ.Y Bel- éa külföldi paplrkárpltok legnagyobb válaaiték. Kárpitozások helyben, valamint vidéken a legoleaébb árakon eazközöltetnek. Spanyolfalak mindig készlet­ben. FőQzlet: Badapest, Kerepeel-at tl, a bazárépületben. Fióküzlet: Irányt ateza Zft. azám. smr iL iselejtezett "en VALÓDI KELETI SZŐNYEGEK különböző méretekben, részben szépséghibákkal, beszerzési aron alul eladatnak E szőnyegek csakis reggel 8-tól d. u. 3 óráig megtekinthetők. zzi m j Erzsébet-tér 16.

Next

/
Thumbnails
Contents