MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-04 / 306. sz.

1905. november 5. Budapesti színpadok. Budapest, november 4. A Magyar Királyi Operaház nagysikerű balletujdonsága: A Maladetta holnap, vasárnap este kerül még a héten előadásra. Ma este Sámson és Delilá-ban kezdi meg vendégszereplését Madame Charles-Cahier, a híres amerikai énekesnő, a ki ezenkívül Carment, Fidest es Amnerist fogja énekelni. A művésznő vendégföllépésére fölemelt helyárak érvényesek. — November 7-én megünneplik az Operaház-ban Erkel Ferencz születésének évfordulóját. Bánk bán kerül szinre, részben uj szereposztással. November 9-én ismét előadják Gluck: Orfeusz-át, mely a mult évi bemutató alkalmával nagy tetszést keltett. A czimszerepet ez alkalommal Charles-Cahier asszonv, az Operahúz vendégművésznője énekli. Sztojánovics Péter Tigris czimü egyfelvonásos operájának bemutatóját november 10-ére tűzte ki az igazgatóság. November 11-én a Bi'uös vadász előadásán Agáta szerepét Joksch Irma, a külföldön működő magyar énekesnő énekli. A Nemzeti Szinház-ban holnap vasárnap délután A nők barátja, este Cyrano de Bergerac kerül előadásra. Jövő hélfőn Katona József születése napjának százharmadik fordulója alkalmából, a Nemzeti Szinház kegyeletes megemlékezésül, a klasszikus magyar szerzőnek Bánk bán-ját adja elő. * A Vígszínház estéit ez idő szerint Az öiangyal és Az udvari tanácsos előadásai töltik ki, a délelőttöket pedig a legközelebbi darab: Sutro Alfréd Jerikó falai czimü színmüvének próbáira fordítják. Ez a négy felvonásos újdonság The Wallsaof Jericho czimen mult évi október hóben került bemutatóra a londoni Garrickszinház-ban és azóta egyfolytában játszották és játsszák most is napról-napra. A darabot Mihály József fordította. * A Magyar Szinház- ban A csöppség előadásai iránt még egyre növekedőben van a közönség érdeklődése. Fényes Samu nagysikerű darabja estéről-estére zsúfolt házak előtt kerül szinre. A csöppség igazi fehér estéket szerzett a Magyar Szinház-nak. A poétikus vígjáték előadásaira a szinház páholyait a fiatal leányok mosolygó serege tölti meg. M. Harmat Hedviget a czimszerepben minden alkalommal valósággal ünnepli a közönség. A csöppség a hét és a jövő hét minden estéjén szinre kerül, mindenkor M. Harmat Hedvig, Ráthonyi, Megyeri, Örley Flora, Tallián Anna és Giréth-tel a főszerepekben. Holnap, vasárnap délután A drótostót-ot adják mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház- ban A bolygó görög, Pásztor Árpád és Buttykay Ákos nagy sikerrel előadott operettje, állandóan zsúfolt nézőtér előtt kerül szinre. A közönség, mely elejétől végig a legnagyobb figyelemmel hallgatja a mulattató librettót és gyönyörködik a zene szépségeiben, több izben, különösen a második felvonás fináléjában nyilt szinen tapsokkal ad kifejezést tetszésének. A tapsokból bőven kijut Fedák Sárinak, a ki e hármas szerepben egyik legjelentősebb sikerét aratta, továbbá Környeynek, a kinek egyes énekszámait meg is kell ismételni. A darab minden este szinrekerül. A Népszínház, a legrégibb magyar ope.lette szinház, melynek átépitkezése befejezéséhez közeledik, legelső ujdonságu! hazai szerzők színdarabját hozza. Fejér Jenő és Béldi Izor nagy operettjét, A kültelki herczegnő-i. A szinház legelső erői rendkívüli ambiczióval készülnek a premiérre. Kitűnő szerepe van Komlóssi Emmának, méltó partnere lesz Kovács Mihály, a ki egy utczai köszörűs alakját játssza. Petráss Sárika, Szirmai, Pintér, Sipossné, Ujváti, Vágó egyéniségükhöz illő szerepekben nyújtják majd müvészetük legjavát. A kulisszák mögül. Budapest, november 4. Figaro házassága. — A Nemzeti Szinház mai reprizéhez. — Több évi pihentetés után, a Nemzeti Szin/tűz-ban ma este kerül felújításra Beaumarchais, a nagy franczia vigjátékiró, Figaro házassága czimü vígjátéka. A klasszikus műnek ez lesz a negyvenötödik előadása. Huszonöt évvel ezelőtt mutatták be először a Figaro házasságá-\. Paulay Ede, a Nemzeti Szinház akkori igazgatója, fordította le a darabot és 1880. márczius 12-ikén hozta szinre. Érdekes ennek a premier-előadásnak a szereposztása: Almaviva Náday Rosina Helvey L. Figaro — Halmi Zsuzsi Molnárné Marcellina - Szatmáryné Antonia — Szigeti Fanchetle Csillag T. Cherubin Márkus E. Bazilio F ildényi Bartolo Újházi Don Quzman... Vizvári Jegyző Lata bar Azok közül, a kik a bemutató-előadáson résztvettek, hárman már örökre elköltöztek közülünk. Elsősorban a felejthetetlen Halmi, a kinek a Figaro volt talán a legjelesebb alakítása, aztán Szigeti Imre és Főidényi. Halmi Ferencz örökét Náday Ferencz vette ál, majd pedig Latabái Kál nán, Dezső József, Benedek János, Megyeri Dezső, Mihályfi Károly, Császár Imre és Zilahy Gyula játszották az elmés, jókedvű inas szerepét. A pajkos kis Cherubint Márkus, Emiiián kivül Csillag Teréz, Fáy Szeréna és Nagy Ibolya is játszották, mig a bájos komorna szerepében Mólnál né után Gerő Lina, Cs. Alszeghy Irma és Nagy Ibolya léptek fel. Az összes eddigi előadásokon csak ketten vettek részt: Újházi Ede Bartholo orvos és Vizvári Gyula a dadogó Bazilo szerepében. 1900. február 21-ike óta pihent a Figaro házassága. A Nemzeti Szinház most teljesen uj szereposztásban frissíti fel és legfőképen a legifjabb generácziót állítja sorompóba. T. Delli Emma, Horváth Jenő, Lenkey Hedvig, Rózsahegyi Kálmán és Paulay Erzsi ezúttal vesznek részt először a Figaro házassága eiőadásában. Feladatukat annyi ambiczióval, lelkesedéssel és művészettel oldják meg, a mely méltó azoknak a nagy nevek viselőihez, a kiknek örökét elfoglalják. -F — Színházi élet. Budapest, november 4 A nagy szenvedély. Irta: Pálmay lika. New-York, október közepén. A nagy szenvedély, a nagy szenvedély, a véghetetlen vágy nyilván velünk születik. A színészet vágya, a mely mindent legyőz, a legerősebb és legnagyobb vágy: a színészet diadalmas vágya. Félig odavonz, félig odarogyunk és azután már hiába küzdünk ellene. A »Magyar Színpad« tárczája. Az udvari páholy. — /. Ferencz József és a színházak. Nemrégen sok szó esett azokról a páholyokról, melyeket az udvar bérel a színházakban, mégpedig abból sz alkalomból, hogy az udvar megvonta a Népszinház-tó 1 a páholybérlet czimén nynjtott nyolczezer koronyányi szubvencziót. Az embereket kétségkívül érdekli most, hogy mennyit áldoz a felséges ur a czivillistájából színházi czélokra és mily mértékben érdeklődik a színházak iránt? Az osztrák-magyar monarchia minden kőszinházában ott találjuk az úgynevezett udvari páholyt. Ezekben az udvari páholyokban néha éveken át senki se ül. Az igazgató nem értékesítheti őket, pedig az udvar a páholyokért netn fizet és a kisvárosi színházaknak még szubvencziót se ad. Ez csak az udvari müintézeteknek jár ki, meg azoknak a színházaknak, a melyek egy-egy ausztriai tartomány fővárosában vannak, vagy oly városban, a melyben a császári vagy királyi palota áll. Ezeken kivül ama városok színházai is kapnik szubvencziót, a melyekben hadtestparancsnokság székel. A szubvenczió nem a város nagyságától függ, hanem attól, hányszor látogatják az uralkodó család tagjai az illető színházat. E szerint az udvari színházakon kivül (a budapesti Nemzeti Szinház és a M. Kir. Opera országos müintézetek) a többi szinház „páholybérlet" czimen a következő fokozatban kap szubvencziót: Ausztriában a prágai, gráczi, brünni, lembergi, innsbrucki, gmundeni, ischli. Magyarországban a budapesti Nemzeti Szinház és az Opera évente 1200 koronát, (az Opera és a Nemzeti Szinház a páholybérleten kivül külön szubvencziót is). A többi színházak közül azok, melyek olyan városban vannak, a hol császári vagy királyi palota álJ, udvari páholybérlet czimén 8000 koronát, a hadtestparancsnoksági székhelyeken levő színházak pedig 3000 koronát. Minden más helyen levő színház, melyben udvari páholy van, ezért csak akkor kap egy, — a főudvarmesteri hivatal által megállapított skála szerint bizonyos összeget ha az udvari páholyt igénybe veszik. E fokozat szerint fizetnek : Oly estéken, a mikor ő felsége mejelenik a színházban az udvari páholyért. 600k.-át. A kiséret részére bérelt páholyért 300k.-át. Ha egy főherczeg használja az udvari páholyt 300k.-át. A kísérete részére kibérelt minden páholyért lOOk.-át. Ha Ausztriában ünnepélyes alkalommal a helytartó, Magyarországban pedig a hadtestparancsnok jelenik meg ő felsége helyettesítésében, akkor 150 k.-át fizet ő felsége magánpénztára. Az ilyenformán az uralkodó czivillistájából Ausztriában és Magyarországban színházi páholybérlet czimén kiadott összeg túlhaladja a másfélmillió koronát. És most, mikor tudjuk, hogy mennyit költ körülbelül ő felsége évente szintlázi czélokra, önmagától felmerül az a kérdés, mennyiben érdeklődik az uralkodó egyáltalában a színházak iránt? Királyunk ma hetvenöt éves és igy magától értetődik, hogy most már csakis akkor megy színházba, a mikor reprezentaczionális kötelességei ezt elkerülhetetlenül szükségessé teszik. Ez majdnem kizárólag Bécsben történik. Nálunk a király utoljára tiz évvel ezelőtt egy a perzsa sah tiszteletére rendezett előadáson jelent meg az Operaház udvari páholyában. Hajdanában Ferencz József király nagyon szerette a színházakat. A mig felejthetetlen királynénk és Rudolf trónörökös éltek, gyakran eljárt nemcsak a bécsi udvari színházakba, hanem az ottani kisebb színházakba is. Ferencz József király nem igen szereti a zenét. Valóban csak akkor jelent meg az Operában, ha valamelyik fejedelmi vendége részére ünnepi előadást rendeztetett. Nagyon "ritka volt az az eset, hogy egy ilyen előadást végighallgatott volna. A Butgszinház sorsát az uralkodó, mint minden bécsi ember, mindig a szivén hordta. De elkövetkezett 1889. január 30-ika. A mayerlingi katasztrófa véget vetett annák a kedvtelésnek, melyet az uralkodó a színházlátogatásban talált. Azóta csak reprezentálni jár a színházba, de nem keres ott többé se mulatságot, se szórakozást. A budapesti színházakat ő felsége 1867-óta látogatja. Előszeretettel itt is a Nemzeti Színházba járt, itt-ott megjelent az 1855-ben megnyitott Népszinház-ban is és az 1879-ig fennállott gyapju-utezai német színházban gyakran látható volt