MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-01 / 303. sz.

1905. november 1. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az ember tragédiája« szövege. I. kép. Az urat, miutén a világot meg alkotta, angyalai dicsőítve környezik, vsupán Luczifer, a tagadás szelleme gúnyolja az Ur alkotását, a miért az Ur megátkozza őt, száműzi a menyországból, két fát jelölve meg bir okául. Az első emberpár, Ádám és Éva, boldogan élnek a Paradicsomban. Megjelenik előttük Luczifer és rábírja őket, hogy egyenek a tiltott fa Gryümölcséböl. Ádám és Éva az Ur tilalma e lenére megízlelik a tudás fájának gyümölcsét, mire az Ur angyala kiűzi őket a paradicsomból. Ádám és Eva a paradicsomon kivül élnek és minden áron jövőjükbe óhajtanak látni. Luczifer eleinte óva inti őket e keserves látványtól, de végre is hajlik Ádám szavára és álmot küld reájuk, mely a jövő képét tárja eléjük. II. kép. Ádám álmában először mint Pharao szerepel. Dicsőség, hirnév veszi körül. Gúlákat építenek rabszolgái, mely évezredekre tartja fenn nevét, de azért boldogtalan, mert nem szeret senk t. Ekkor vetődik eléje egy rabszolganő (Éva), kinek férjét agyonkorbácsolták a gúlák felügyelői. Pharao megszereti a rabszolganőt, trónjára emeli és kérésére felmenti a rabszolgákat. De látja, hogy ez sem szerez örömet neki; uj útra tér, melyen Luczifer vezényli. III. kép. Miltiades diadalmasan tér vissza hadjáratából, boldogan öleli magához hitvesét és gyermekét. De a lázongó nép fél Miltiades hatalmától. Árulónak nevezik és halálra itélik Vérpadra hurczolják. Luczifer bebizonyította neki, hogy mire juttatta a nép felszabadítása. IV. kep. Tivornya és buja tobzódás között él Ádám Rómában, mint Sergiolus. A városban ( döghalál pusztítja a népet. Épp egy halottat visznek, midőn egy rr.ulató társaság kérésére behozzák és Luczifer felköszönti a holttestet Hippia ajkon csókolja a tetemet s ezáltal a dögvészt szívja magába. Megjelenik Péter apost >1, a ki átkokkal sújtja az egész nemzedéket. Ádám megtörten hallgatja a borzalmas szavakat s uj útra tér, melynek czélja az erény legyen V. nép. Ádám mint Tankréd lovag tér vissza a keresztes háborúból és megmenti lzaurát üldözői elől. Egymásba szeretnek; Izaura esküt tett, hogy a vallásnak fogja szentelni életét és kolostorba megy. Tankréd kifáradtan, csalódottan halad utján tovább s Lucziferre bizza jövendő sorsát. VI. kép. Keppler (Adám), az ősz csillagvizsgáló tudományának él, mig felesége (Éva) folyton udvaronczok üres bókjaira hallgat. Keppler egy jobb kor jöttét reméli, melynek közeledését a távolból hallatszó »Marsellaise« zenéje jelzi. Ádám, mint Danton, a hatalmas népszónok az emelvényen buzdítja, lelkesili a vérszomjas néptömeget. De a mint meglátja a halálraszánt marquis-leányt, szive érzelmei lángra kelnek és titokban beleszeret. SaintJust és Robespierre Danton fölé kerekednek a nép dühe ellene fordul és ő fejét a nyaktiló alá hajtja. Keppler felébred, reggeledik, a (ele sége éppen ez éj alatt csalta meg. Majd a tanítványt fogadja, a kinek az uj kor, az uj világ eljöttéröl beszél. VII. kép. London városában a mulató nép közé vegyül Ádám, mint élimedett férfiú Meg látja Évát, kit a vén asszony aljas tanácsa Ádámhoz vezet. Igy elfajult a kor. Ilyen a női erény. De hirtelen átváltozással a temetőbe jutunk, hol az imént mulatót emberek meg jelennek, miulán bevégezték az életet. VIII. kép. A Phalansterben az emberek számozva |vannak. ide jut Luczifertől kisérve Ádám, tudós képében. Itt látja a védtelen munkásnőt (Évát), kitől gyermekét rabolják el. Védelmére akar kelni, midőn Luczifer figyelmezteti az álomra s eltűnik. IX. kép. Ádám Lucziferrel az űrben lebeg A föld szelleme figyelmezteti Ádámot, hogy térjen vissza a földre, mert a földről földi embernek elszakadnia nem lehet. Miután Ádám előbb átérzi a megsemmisülés érzetét, Luczi er visszavezeti őt a földre. X. kép. Ádám és Luczifer az örök jég honában vannak. Ádám az eszkimóban megismeri az emberiség utolsó, torz maradikát. Bemegy az eszkimó sátoraba és annak hitvesében Évára ismer. Nem akarja tovább á'modni e rémes látományokat és kéri Luczifert, hogy ébreszsze őt fel. Luczifer teljesiti kérelmét és ujia a paradicsom mellé viszi Ádárr.ot. Ádám felébredve, elretten a látottaktól és az öngyilkosságra gondol. Ekkor Éva is felébred és megsúgja Ádámnak az éd's titkot, hogy anyának érzi magét. Ádám igy bztositva látja lényegét fajában, leborul az Ur nagysága előtt Luczifer csatát vesztve, kétségbeesetten távozik. Megjelennek az angyalok ismét és az Ur szava küzdelemre és hitre inti az emberiséget. „A kaméliás hölgy" szövege. I. felvonás. Gauthier Margit hazatér a obiházból. Barátnője, Prudencxe vendégsereget gyűjt egybe és bemutatja Margitnak Duval Armondot, a ki titkon már régen szereti a »kaméliás hölgy«-ef. Az estély folyamán Margit hirtelen rosszul lesz, a vendégek eltávoznak, csak Armand marad mellette és bevallja nek» szerelmét. Margit is vonzalmat érez az ifjú Duval iránt és megengedi neki. hogy többször meglátogassa. II. felvonás. Armand már Margit kedvese, de nagyon féltékeny Margit barátjára, Varville grófra. Margit azzal bizonyítja szerelmének őazintességét, hogy szakit a gróffal és ráveszi Armandot, hogy menjen vele falu helyre és ott éljenek együtt, távol a világtól. Armand eleinte habozik, de végre győz Margit iránti szerelme és rááll kívánságára. Margit boldog és boldogsága tudatában teljesen visszautasítja volt barátját, Varville grófot, hogy ezentúl teljesen és igazán annak éljen, mi előtte eddig egészen ismeretlen volt, az igaz szerelemnek. III felvonás. Falun történik, a hol boldogan élnek a szerelmesek, de e rövid boldogságot megzavarja az öreg Duval megérkezése, a ki családja boldogságáért rá akarja Margitot, hogy mondjon le fia szerelméről. Margit határozottan megtagadja e kívánságot, de midőn az öreg Duval esedezve kéri, hogy leánya jövője, mindene ettől függ, Margit ellágyul és megigéri, hogy elhagyja Armandot és visszatér ismét Parisba, folytatni az utált életet, melytől megszabadultnak vélte már magát. El is búcsúzik Armandtól, de ugy, hogy ne sejtsen tervéről semmit s azután szenvedés és kétségbeesés közepette elhagyja azt az egyszerű, szegényes helyet, a hol olyan boldog volt egy rövid ideig. Midőn Armand megkapja Margit levelét s belőle megtudja, hogy őt elhagyta, erőtlenül lerogy a fájdalom súlya alatt. IV. felvonás. Párisban egy félvilági hölgy estélyén ismét találkoznak a volt szerelmesek. Margit ismét visszatér a grófhoz, Armand pedig könnyelmű, kicsapongójéletet él. Éppen kártyázik s a szerencse végtelenül kedvez neki. Miután nagy összegű pénzt nyert és ismét találkozik Margittal, szemére veti, hogy azért hagyta el, mert szegény volt s az egész társaság előtt nála levő pénzét Margit szeme közzé vágja, mint régi tartozását, melyet ezúttal mindenkinek szeme láttára kifizetett. V. felvonás. Margit halálosan beteg. Armand értesül mindenről, a mi velük történt: megismeri az okot, a miért őt Margit elhagyta. Visszatér hozzá éa felajánlja szivét Margitnak, a ki nem szűnt meg a történtek után is szeretni Arman- de a végzet elállja a boldogságuk útját. Margit a visszatérő Armandot boldogan öleli magéhoz s feledve mindent, kiadja lelkét egykori szerelmese karjai közt. HM VENDÉGLŐ g) (s Nemzeti Színház borházában.

) 6) E Estén kint Sovánka Nándor és Tóni ki a népszínházi versenyen 1-ső díjjal lett kitüntetve, hangvsFMnyti. FŐVÁROSI ORFEUM tB

t*ráU mztveata*. Bohózat franci" Vé y * Tr°

n M,rin E két vidám franczia remek egyfelvonásos törvényszéki darabot éraév

ménÁ

r^

a Cl

mTÍ

Sí:el tá

rg>V<~y droguista lTr23L h""sigtörés, ügyét. A kaezagtató fordulatokban gazdag törvény,zéki tárgyaláson a. a derű, I M ^í" üK?

ben m

a*-'

a a férj a ludas és igy az elnök arra b.rja rá. hogy vonja vissza panaszát Az s torfa T

r\

b°V

end

lf

01 !tÍ,ÖD

Ö *'Ö»d«ban hoz» A k«,«n J a Dpad UJODna

n »«rvezett társulata i kV.

,ön,

éE v

é8'8 neveti a darabot A törvényszéki toriét Baum

Pét S

ir

e'i J

Í"°

S a

d'

a homokra" a állha aAan w ? K4

r° k,,0n

ö felfogván ellenállhatatlan komikummal, a droguista feleségét Mezei Irma jatssza megszokott precizitásával és kedvességétetét^'kivild*

3^

1 Remete Géza, az újonnan e^V, n Lw°?

1Vant ,Í,

M" M,nt védö

k Gömör, r í . P

aInokl lmr

e- m

|nt tanuk Láng Etel és Gaáltkr ^rTV

1"'^ Szendrey László nyújtanak jó alakításokat. A darabot Verista ford.totta sok ötleteiíninfU^T/^'"'^' ,

h0

K>' « a dara

b ''ácsban több kon m^a , a bécsi és berlini színpadokon még ma is óriási sikerrel adják Annyi bizonyos, a

ß

Y í'

3 í

ra

n«ia bohózat egyike a legjobb törvényszéki daraboknak A legtökéletesebb gyetmek-.ípoló szerek a Vöiös kereszt =12 BABY Szappan 1 doboz 70 fii. Crétne J' tégely 1.40 „ . 1 tubus 70 Hintőpor 1 doboz 70 Főraktár: „Vörös kereszt" gyógytár »odadsst, VI., Andráany-ut M. Magyar Szinház közelében VII., Róiaa-utoia|El a Kitűnő m

agyartoDyhal Äff

1 »»• A fővárosi müvészvilágflj, figyelmes "a" t

alálkoz

ó helye. (XXX), •»•^kiszolgálás. ••• A közönség pártfogasát kért ()zV. Hell JÓZSefilé. A ki « legfinomabb posztómaradékot férfiöltönyökre, nadrágokra és nöi kosztümökre olcsón akarja venni, annak csak Weisz Miksához s kell menni, Budapest, VII., Király-utcza 17. sz. Nagy raktár bélésárukban. A A szépség ápolására legjobb szer a „Miranda"-Créme eltávolít minden bórtisztát alant ágot és az arcnak szép, üde kinézést ad. Nem tartalmaz semmiféle ártalmas v. mérges szert és nappal is használható. 1 legelj Miranda Créme 1 k. 1 drb Miranda-szappan 70 f. 1 doboz Miranda-puder 1 k. — három szinben. Budapesten kapható: TOROK JÓZSEF gyógyszertárában vagy a készítőnél: DIENES J C. utódainál, Eszéken, felsövárosban. shol postai megrendelések utánvétel mellett eszközöltetnek. 75 fcrajczár'heti részletfizetésre mindennemű kárpiU«o<. am fsbotero» .Ump4k Ifen otasös I kárpItssasstsrnél^sc^iL^S: | Mfinlus Jakab *V

ti?Ä Bel- és külföldi paplrkirpltok legnagyobb választék Ksrpitozaeok helyben, valamint vidéken a legolesdbh árakon eszközöltetnek SpanjolfaUk mindig készlet ben. Főüzlet: Bndspest, kerepest-nt 6. a batirépOletbei fióküzlet: Irinyi steza azam. ===== I