MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-24 / 326. sz.

1905. november 30. 3 r A „Magyar Színpad" } ^ heti kiadás a. A „MAGYAR SZÍNPAD" 1906. evi január 1-éjétől fogva külön heti kiadásban is meg fog jelenni. Lapunknak erre a heti kiadasara, mely minden budapesti dohány-tőzsdében számonként husz fillérnyi áron lesz kapható, már mostantól foeva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD" heti ki­adásának előfizetési ára: Egész évre . . 12 kor. Negyedévre . . 3 kor. Félévre . ... 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kiadóhivatalába Teréz-körut 38. sz. alá küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapesti színpadok­Budapest, november 24. A Magy. Kir. Operaház-ban ma este a Tosca (25-ödször), szombaton A tigris és A Maladetia ballet, jövő vasárnap pedig Hunyadi László van műsoron. Az előadásokat mind bér­letben tartják meg. — Joksch Irma fog vendég­szerepelni e hónap 27-én, hétfőn az Opetaház­ban. A bűvös vadász Agáta szerepét fogja énekelni. * A Nemzeti Szinház e heti műsorán a szin­ház újdonságai a régibb müsordarabokkal vál­toznak. A párbaj-t, Lavedan színmüvét még szombaton adják, a bemutató-előadás szerep­lőivel. Vasárnap pedig az Ifjuságunk kerül szinre Alszeghy Irmával és ügeti Juliskával. Ma este Beaumarchais klasszikus vígjátéka, a Figaro lakodalma van műsoron, Figaro szere­pében Dezső Józseffel.. Az ember tragédiája jövő hétfői előadásán Ádám Bakó, Éva Fáy Szeréna és Lucifer Gyenes lesz. — A Várszin­ház- ban ma este a Vén leány ok-at adják. 4 A Vigszinház-ban az idei szezónba meg­honosított változatos műsor annyira bevált, hogy a legutóbb zajos sikert aratott angol szinmii, Jericho falai, a hét műsorán felváltva szerepel a szinház egyéb vonzó darabjai­val. A Jeiicho falai-i még ma és vasárnap este adják. Az udvari tanácsos vasárnap délután, szombaton pedig Az őrangyal kerül szinre. Szombaton délután rendkívül mérsékelt helyárak mellett vizsgálati előadást tartanak: A Szinészegyestilet iskolájának növendékei el­játsszák a Gyurkovics-lányok-at, Herczeg Ferencz négyfelvonásos vígjátékát, a melyet Molnár László tanított be. * A Magyar Szinház első eredeti újdonsága A csöppség a nagy siker jegyében indította meg a szezont. Ez a hamisittatlan tiszta magyar levegőjű darab immár diadalmasan halad má­sodik jubileuma, ötvenedik előadása felé. A csöppség nagy sikere nem engedi szóhoz jutni az előadásra már egy hete készen álló uj franczia operettet s egyszersmind módot nyújt arra, hogy a művészi személyzet, a szezón további újdonságait már most, előre tanulja. Az igazgatóság meghosszabbította A csöppség zseniális kreálójával M. Harmat Hedviggel, vendégszereplése szerződését, hogy a darabot a kitűnő művésznővel továbbra is állandóan mű­soron tartsa. A csöppség ehhez képest minden este és mérsékelt helyárakka! vasárnap délután kerül szinre. * A Királyszinház-ban ma este kerül bemu­tatóra Gárdonyi Géza: Fehér Anna czimü drámája, mely másodszor szombaton, harmad­szor vasárnap este kerül szinre Fedák Sárival a női főszerepben. Vasárnap délután pedig először kerül szinre, ezúttal már 32-edszer A bolygó görög. A nagysikerű operett hárrn női főszerepét Fedák Sári fogja játszani s az előadást a rendes esti helyárakkal tartják meg. A Népszínház átalakításának munkálatai annyira előrehaladtak, hogy az előadásokat november hó utolsó hetében okvetlenül meg­kezdhetik. A szinház nagy eredeti újdonsága dr. Béldi Izor és Fejér Jenőnek: Kültelki her­czegnő czimü történelmi tárgyú operettje már készen várja a bemutatót, a mennyiben a sze­mélyzet már teljesen elkészült a próbákkal és az uj, fényes kiállítás is már a legközelebbi napokban kikerül a népszínházi műhelyekből. A főbb szereplők: Komlóssy Emma, Petiáss Sári, Siposné, Barcs Aranka, Kovács Mihály, Szirmai, Pintét, Újvári mind kitűnő szerephez jutottak. Az újdonság iránt nagy érdeklődés mutatkozik. „Tosca" 25-ödször. — Jubiláris előadás az Operaházban. — Budapest, november 24 Erre talán még nem is volt példa és ezért nevezetes, örvendetes és külön is feljegyezni való. Nem is egészen két év alatt éri meg ma este Puccini dalmüve, a Tosca, huszonötödik előadását az Operaház-ban. A modern dalmű olyan sikerét jelenti ez, mely egyképen dicső­sége a szerzőnek, a budapesti Operaház-naV. és a budapesti közönségnek. Az Operaház-bari, a mi természetes is, csak nagyon ritkán jubilálhatnak a dalmüvek. Évek, sőt évtizedek múlhatnak el, nemcsak nálunk, de a külföldön is, a mig egy dalmű megéri csak első jubileumát: a huszonötödik előadást is. Az Operaházak repertoir-rendszere és a közönség szükséglete olyan, hogy jubiláris elő­adáshoz még a legnagyobb sikert ért dalmű is csak kivételes körülmények között érhet el. Kivételes volt a sikere minálunk Puccini: Toscá jának, a műnek éppenugy, mint előadá­sának. És ez a megérdemelt nagy siker juttatta a müvet rövid idő alatt -- két színházi szezón alatt — a huszonötödik előadás ritka dicsősé­géhez. 1903. deczember 1-én volt a Tosca pre­mierje az Operaház-ban és már a bemutatón igen nagy sikert aratott. Hire és népszerűsége előadásról-előadásra növekedett és megtörtént az a különös dolog, hogy valamenynyi Tosca­előadáson zsúfolásig tele volt az Operaház nézőtere. Az utóbbi két évben egy dalmű se került oly sokszor „táblás ház" előtt szinre, mint a Tosca, melynek sikerét kétségtelenül nagyon emelte a Sardou-féle roppant hatásos szövegkönyve. A mai jubiláris előadásban ugyanazok működnek közre, a kik Puccini müvét a pre­miéren diadalra vitték. Az eddigi 24 előadásban a következőképen oszlottak meg a szerepek: Scarpia szerepét Takáls 18-szor, Beck 6-szor, a sekrestyés szerepét Hegedűs 22-szer, Várady 2-szer, Spolettát Gábor 23-szor, Kertész pedig 1-szer énekelte, a többi szereplő mind a 24 előadásban közreműködött. A siker egyik legfőbb tényezője, a dalmű betanítója és dirigense: Mader Raoul igazgató mind a huszonnégy előadásban résztvett, ma este, a jubiláris előadáson is ő ül a karmesteri székben. Elismerésre méltó művészi munkájáért bi­zonyára külön és megérdemelt óváczióban fogja részesíteni a mai est közönsége. Mlme A kulisszák mögül. Budapest, november -24. „Fehér Anna." — A „Királyszinház" mai bemutatójához. — Ha ez nem szenzáczió: akkor a színházi gourmet-k igazán kielégíthetetlenek. A vidám operett hajlékában dráma, sőt: tragédia, e dráma igazi tragikai talentumot megkívánó női főszerepét a magyar színpad nnepelt operett-szubrettje: Fedák Sári kreálja s a dráma szerzője: Gárdonyi Géza. Nem kisebb legény, mint A bor szerzője, hogy egyéb nagy sikereit ne is említsük. És ez az illusztris magyar író, a színpadi szerzők legelső sorában álló drámaíró, a Fehér Anna czimszerepét egyenesen Fedák Sári, az operett­színésznő, számára irta, a testére szabta, a talentumához — melyet még ilyen feladathoz is méltónak ítélt — mérte. Ha ez nem szenzáczió, ismételjük: akkor nincsenek színházi szenzácziók. Hogy mi történik e darabon belül, hogy milyen drámai színésznő Fedák Sári: azt a mai premier-est közönsége és a kritika fogja el­dönteni. Azok, a kik a kulisszák világában is megfordulnak és a kiknek módjukban volt már tegnap délelőtt a Fehér Anna zártkörű főpróbá­ján megismerkedni Gárdonyi Géza uj darabjával és Fedák Sári uj, teljesen uj alakításával: két­ségtelenül megállapíthatták, hogy a Király­szinház ezúttal szenzáczióval szolgál közönsé­gének. Persze, nem öntudatosan, nem raffine­ment-ból (ámbár a produkezió még igy nézve is kivételesen érdekes volna), mindössze be­mutatja színpadán egy elsőrendű magyar író uj munkáját és teret nyújt operett-primadonná­jának, hogy egy uj szerepkörben — egy neki egészen uj művészi feladatot vállalva — be­mutatkozzék a budapesti közönségnek. A Fehér Anna tegnapi főpróbájának — ámbár a főpróba nem volt nyilvános — termé­szetesen nagyon izgatott volt a hangulata. A szerzőn, az igazgatóság tagjain kivül mindössze két-három újságíró, Ujházy Ede és a szinház tagjai voltak jelen. A földszint közepe táján ott feketéllett egy leánysereg: a Királyszinház kórusa és ballet­kara teljes számban. A dráma előadásában nem vesznek részt, megalkották hát a Fehér Anna első közönségét. És a színháziak mind, kivétel nélkül, sirva — némelyikük hangosan zokogva — nézte végig a színpadon megelevenedő tra­gédiát : könyekkel adóztak a szerzőnek és az ő segitő-társának, az operett-primadonnának, a ki ezúttal, mint tragikai színésznő igazolja azokat, a kik feltétlen hódolói az ő talentumának. A tegnapi főpróba csak sejteni engedte a mai premierest hatását és hangulatát. De a leg­rosszabb jós is előre láthatta, hogy ma este szenzáczió készül a Királyszinház-ban. -Y.— Színházi pletykák. Budapest, november 24. Ki a boldogabb? _ Fgy gázsiemelés története. — A ki látta már a Vigszinház-ban Bérezik Árpád uj darabját, Az udvari tanácsos-i, annak kedves ismerőse Weisz ur, a kinek oly hálás szerepet juttatott a szerző a vígjátékban. Az udvari tanácsos szegény rokonát, a ki folyton ott lebzsel Kenderessy ur szalonjában, a hol lenézik és nem akarják észrevenni még a cselédek sem, Sarkadi Aladár játssza. — Nevem Weisz! — igy mutatkozik be vagy ötvenszer és ezzel a mondással olyan harsogó kaczagásokat csal ki a közönségből, hogy még Hegedűs Gyula is megirigyelhetné érte. Saikadi Aladár valóban klasszikus figurát csinál a derék hitsorsosból. a mely csakhamar népszerűvé lett, csakúgy, mint annakidején a kis Kohn. A fiatal művész nagyon megörült a leg­újabb sikerének. Faludi Gábornak, a Vigszinház igazgatójának, pedig gondja volt rá, hogy a sikernek méltó csattanója is legyen. Tegnapelőtt irodájába hivatta Sarkadi-1, a hol egy kellemes hírrel lepte meg: — Tisztelt művész ur, — szólt hozzá — szerződése lejáróban van, kiállítottam egy uj, három esztendőre szóló szerződést. — A régi fizetéssel ? — kérdezte a színész. — Nem. Azt a nagy sikert, a melyet, mint Weisz ur aratott, arra indított, hogy gázsiját felemeljem, még pedig évi — kétezer koronával... A direktor kezet szorított a boldog Sarkadi­val és hozzátette: — Igazán boldog leszek, ha abban a hely­zetben leszek, hogy legközelebbi sikere alkal­mából ismét javíthatom a fizetését kétezer koronával. Sarkadi egészen elérzékenyült az örömtől és meghatott hangon felelte: — Direktor ur. én kívánom önnek ezt a boldogságot ! Pie rot

Next

/
Thumbnails
Contents