MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-07 / 156. szám

1905. junius 1. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Romeo és Julia« szövege. Első felvonás. Terem Capulet palotájában. Capulet bemutatja Júliát a társaságnak, kinek születésnapját ünneplik most. Mercutio és Romeo is bejönnek. Romeo meglátja Júliát és mindjárt belészeret, feledve Rosalinet, eddigi szerelmét. Júliával való találkozása után az is meg.tereti, a nélkül, hogy tudná kilétét. Tybalt zavarja őket igy mindketten tudomására jutottak, hogy nekik gyülölniök kellene egymást. Második felvonás. Capulet kerti háza. Romeo beÄ urran. Nagy szerelmi jelenet Romeo é» Julia közt. rök hűséget fogadnak egymásnak. Szolgák jönnek, *'k egy Montecchi-apródot keresnek, azt hivén ró'a, hogy itt rejtőzik a kertben és átkozzák a Montecchieket. Harmadik felvonás. Lórincz barát szobája. Romeo beköszönt gyóntató atyjához már korán reggel. Kérii hogy eskesse meg őt Júliával titokban. Lőrincz érz' bár, hogy helytelenül cselekszik, de teljesiti kérelmüket' hátha ez által sikerülend a két család között duló viszályokat és gyűlölséget kiegyenlíteni. Változás. Köztér. Stephanot, azt az apródot, kit tegnap éjjel keresett a Montecchi-cselédség, megtámadják a Capuletiek. Mercutio jő, kihívóan bírálja a Capuletiket, hogy egy gyermeket támadnak. Tybald ellene tör, de midőn Romeo bejő, ahhoz fordul és őt gyalázza. Midőü Tybalt leszúrja Mercutiót, ő is kardra kel s a viadalban megöli Tybaltot. A herczeg éppen arra megy, Romeot rögtöni száműzetésre itéli. Romeo kétségbe van esve s nem bir távozni, nem képes elhagyni Júliát, kinek fivérét megölte. Negyedik felvonás. Julia szobája. Hajnal. Romeo Júliánál töltötte az éjet, nászúk éjjelét. Fájdalmasan vesznek bucsut egymástól, mert Rómeónak távozni kell. Julia atyja Romeo távozása után belép s tudatja, hogy Tybalt utolsó óhaját akarja teljesíteni, férjhei adni Júliát Páris grófhoz. Julia borzadva gondol a következő eseményekre, ellenkezni próbál, de az öreg Capulet nem tür ellentmondást. Lőrincz atyát már elhivatta; Julia most ehhez fordul tanácsért. Lőrinci bizonyos cseppeket ad át, melyektől tetszhalott lesi három napra. Ha majd eltemetik, Lőrincz lemegy a sírboltba érette Rómeóval és elősegiti együttes megszökésüket. Julia beveszi a csöppeket s midőn Capulet jő, hogy az oltár elé kisérje vőlegénye karjaiba, összeroskad holtan. Ötödik felvonás. A Capuletek családi sírboltja. Romeo visszatért s mivel Lőrinczczel nem találkozott, azt hiszi ő is, hogy Julia meghalt. Ide jött Julia közelében — meghalni. Mérget vesz. De ekkor Julia fölébred. Romeo most megtudja a tényállást, de már késő. A méreg hatni kezd. Romeo érzi, hogy halála közéig. Julia kiveszi tőrét és szivébe döfi, hogy együtt haljanak meg. Hülö ajkuk ösazeforr még egy csókban, s akik nem tudtak egymással élni, legalább halálukban agy ea ültek. kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloiset arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. Harmadik felvonás. A színpad ketté van választva. Egyik oldalon Emil lakása látható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ekior ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első felvonás. Laverjon Emil adja a szo'.id embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikerfivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Amerikába szökött mindenféle csínyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeli, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatossá gát, hogy hol Emil, hol Edouard képében jelenik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonynval, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világba. Minthogy attól fel, hogy a vigéletü Edouardnak nem adnák oda Celínet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Pont coursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is ígérnek neki, Otthon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszeire n'gy kedvese van és mindegeiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyílása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Pon.icoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségénél Laverjon az — ingét felej ette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bijok, mindent Edou rd nyakába sóz, nem sejtve hogy ezrei a tem-eramentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloi e g\ anuját ped g mégis csak felébreszti Második felvonds. EmU most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltoztatta alakját és mint J.hn szerepel. Heloise megjelenik nála hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emi, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Uuskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskájiát. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dírodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utár n rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska s ;r> maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjár». Q"0"NTRAT U-SSIN A A . j J . 1 i á -a Ä. A A i f B /\ Y E K biztos hatású szer szamárhurut, rekedtség, gégefő- és bronchial-catarrhus ellen. 1 palaczk 1 korona 40 fillér. 2 korona beküldése után bérmentve küldi az egyedüli készítő: . Vöröskereszt-gyógyszertár S BUDAPEST, Andrássy-ut 84. MAGYAR SZÍNHÁZ. A „Mulató istenek" szövege. Előjáték. Az Olympus urához, Jupiterhez kihallgatásért és segítségért esedezik Menandrosz színigazgató, kinek rendkívül rosszul megy a színháza. Jupiter segíteni akar rajta, s elhatározza, hogy egy sláger-operettet ad neki, illetve él át a számára. Menandroszszal és Merkúrral légi liftjén leszáll a földre. De Junó sem maradt tétlen, tudomást szerezve isteni férje ujabb kalandjáról. Titokban felölti Alkmene alakját, hogy a földre szállva, hites urát, Jupitert, megtréfálja. I. felvonás. Jupiter Amphitrion alakjában kurizál az igazi Amphitrion feleségének, Alkmenének, a ki a csel folytán nem más, mint maga Junó. Mercur pedig Sosias, Amphytrion inasa képében udvarol a Sosias feleségének, Charisnak. Megérkezik a csatából az igazi Amphitrion és az igazi Sosias, kiket természetesen csalóknak tartanak. Ezek azonban igazuk tudatában be akarnak menni a házba, de zárt ajtókra találnak. //. felvonás. Amphitrion tisztjeit és a görögöket tanuságtételre hívja föl személyazonosságának igazolására, de ezek Jupiterhez állanak. Sosias azonban utána jár a dolognak és kisüti, hogy Amphitrion képmása nem más, mint Jupiter maga, ki Alkméne szobájában töltötte az éjt. Az igazi Amphitrion kétségbeesése azonban csak egy pillanatig tart, mert Junó fölfedezi magát s Amphitrion karjába adja hü feleségét, az igazi Alkmenet. Városligeti Nyári Színház. A „Fojtott láng" szövege. Egy csók körül forog a „Fojtott láng" cselekménye. A csókot Bene Miklós hadnagy egy^önfeledt pillanatban erőszakkal rabolja Miczi kisasszonytól. A csók elcsattanásának pillanatában lép be az öreg Székely Boldizsár, Miczi gyámja, Nagy, továbbá Elek Zoltán, a leány titkos imádója, Mike Aladár és Bene Miklós ezredese. A házi kisasszonynyal szemben elkövetett vakmerőség és gyalázat megtorlására, a helyszínén becsületbíróság ül össze, a mely ugy határoz, hogy a hadnagy köteles Miczi jegyesének, Elek Zoltánnak elégtételt nyújtani. A párbaj után, a melyet megvivnak egymással a vetélytársak s a melyben természetesen nem esik baj, — Miczi imádottjáé, Benesé lesz. »Egy éj Velenczében« szövege. Első felvonás. Urbino herczeg minden évben a karnevál tartama alatt ellátogat Velenczébe, hogy szenvedélyének, a nőcsábitásnak hódoljon, most is elmegy borbélya, Caramello kíséretében A tanácsosok, a mint neszét veszik H herczeg érkezésének, azt a határozatát hozzák, hogy a herczeg által adandó ebéden megjelenik ugyin, de nejeiket, kit a herczeg ostromlásaitól féltenek, nem viszik magukkal. A mint azonban megtud iák, hogy a herczeg jószágigazgatói állás kívánja betölteni, kedvében szeretnének járni s cselt eszelnek ki. Második fel tás. Urbino herczeg által rendezett diszlakom megjelennek a tanácsosok, de feleségeik nelyett szakácsnőibet és szobalányaikat viszik magukkal és ezeket mutatják be feleségeik gyanánt a herczegnek, a kiket a herczeg szerelmi ajánlatokkal ostromol Caramelio, a borbély és Papacoda, a macaronifőző azonban felismerik az ál-tánczosnékban kedveseiket, Aninát és Gibolettát ós most már ők — remegve szerelmeseik becsületéért — igyekeznek kedveseiket a herczeg körmei közül megmenteni. Harmadik felvonás. A herczeg vendégeivel együtt a Márk-térre megy a karneválra. Delaqua tanácsos igazi feleségét véli félismerni a herczeg mellett, lármát csap, mire az álczázott Giboletta leveszi álarczát, a tanácsosok ravasz turpissága ! kisül, a herczeg pedig borbélyát, Caramellot, j nevezi ki jószágigazgatónak, kit egyszersmind 1 összead kedvesével, Aninával.