MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)
1905-06-01 / 150. szám
190 5. juniu s 1. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Utazás az özvegység felé« szövege I. felvonás. Lugosi tanár szanatóriumiban. A betegek közt van a könnyUvérü Hattyasi Lenke, a kinek az állapota iránt sokan érdeklödnek. Először is a Sziklay-pár, mely olyan végrendelkezésre akarja rábirni a leányt, hogy mindazt, a mit ez Sziklaytól ajándékba kapott, most hagyományozza vissza a Sziklay-családra. Lugosi professzor sógora, Seres, ós Denk tábornok is meglátogatják Lenkét, a kihez gyöngéd kötelékek ftlzik őket. Végre megjelenik Bogdán Agosta, egy fiatal özvegy, a ki barátnője, Ellen Moore érdekében, de ennek tudtán kivtll, jött a tanárhoz. Ágota közli, hogy Ellen, a milliomos amerikai leány, gyűlöli a férfiakat, de imádja a szabadságot; férjhez akar ugyan menni, mert feszélyezi a hajadoni állapot, de olyan férjet keres, a ki »amúgy sem húzza már sokáig«. Egyszóval özvegy akar lenni. El fog jönni a tanárhoz és arra fogja kérni őt, hogy a betegei közül ajánljon neki olyanféle vőlegényt. Lugosi dr., a kinek Ágota megtetszik, ellenkezés után megigéri hogy gondolkozik majd a dolgon. Nemsokóra maga Ellen is betoppan, a kinek a tanár hasonló Ígéretet tesz; Lugosi csakhamar megtalálja a férjjelöltet, még pedig barátjában, Tasnádyban, a ki szerelmes Ellenbe. Összebeszélnek, hogy Tasnády, a ki egészséges, tettetni fogja a betegséget, hogy Ellen férjévé lehessen. Tasnády és Ellen közt meg is történik az eljegyzés, báró Schrafl nagy bosszúságára, a ki a szép amerikai leány millióira áhítozik és már rég udvarol neki. II. felvonás. Nizzában. Tasnády felesége, Ellen, megütközéssel látja, hogy a férje nemcsak feltűnően gyógyul, hanem ugyancsak éli a világát; minden szép nőnek udvarol és elfordul a nejétől, a ki — a köztük való megállapodásra hivatkozva — elutasítja őt, mikor szerelmesen közeledik hozzá. Ellen gyanakodni ép féltékenykedni kezd, majd dühében elhatározza, hogy elválik Tasnádytól és a báróhoz megy feleségül. Ámde Tasnády leleplezi a léha, szédelgő bárót és — Ágota tanácsára, a kivej szövetkezett — fölényes és erélyee viseletével megtöri az ő büszke feleségét. Hattyasi Lenke, S ki felgyógyult, grófnéként szerepel és ismét maga köré gyűjti régi és uj udvarlóit. Ezek fcözt Sziklayt — a ki |Lenke után utazott — meglepi és haza viszi a felesége. III. felvonás. Ismét otthon, Budapesten. Tasnódyék haza utaztak. Ágota ismét megjelenik a szanatóriumban, a hol a tanár szerelmet vall neki. Tasnády leverten, aggályok, megbánás és szerelem által gyötörve, segítségért jön Lugosihoz. Ez megsajnálja a barátját és mikor Tasnádyné haragos szemrehányásokkal keresi fel, egy kis csellel annyira viszi a megzavarodott asszonyt, hogy ez bevallja szerelmét a férje kánt. Tasnádyék kibékülnek és Ágota beismeri, hogy ő — ellentétben Tasnádynéval, a ki az özvegység felé utazott — útnak indul a házasság felé. KIRÁLY SZÍNHÁZ. »Bob herczeg« szövege Etsö felvonás. A királyi palota udvarán. Londonban György királyfi Bob álnév alatt ott csavargó diáknak öltözve — szokta felkeresni a népet és szerelmesét: Anniét, a kis polgárleányt. Éppen egy éjszakai kirándulásból érkezik haza, hűséges kísérője: Pomponius mester kíséretében. Bobnak ma van huszadik születésnapja ; anyja, a királyné ma akarja átadni neki az ősi Szent-György-kardot ós azt akarja, hogy nőül vegye a számára kijelölt herczegnőt, a ki nagyravágyó és egy gárdatisztet tüntet ki kegyeivel. Bob fogadja az udvar és az idegen követek hódolatát és igazságot szolgáltat a népnek. A panaszosok között vonulnak el Annié és atyja, Plumpudding, a borbély, a ki Annié vőlegénye. A borbély panaszt emel a királynál Bob ellen, a ki minden, fajta csellel eddig útját állta esküvőjénekAnnie és kisérői meglepetten ismernek a királyfiban Bobra, de néki sikerül őket meggyőzni arról, hogy a csavargó diák csak csodálatos hasonmása. György királyfi ugy itél, hogy Annié legyen azé, a kit seret. De mivel a hitveséül rendelt herczegnő meggyanúsítja a királyfit azzal, hogy ő tényleg Bob és Anna szerelmese, a királyfi megváltoztatja az Ítéletet és elrendeli, hogy a borbély vezesse oltárhoz menyasszonyát. Egyben elhatározza, hogy ennek az esküvőnek megtörténtét minden módon meg akadályozza. Második felvonás. A londoni Bowie-streeten Bobnak öltözve jő a királyfi a nép közé Bebizonyítja az utcza népe előtt, hogy Annié őt szereti és megnyeri őket tervének. Botokkal, seprőkkel felfegyverkezve állja a tömeg útját a borbélyt és Anniét a templomba kisérő násznépnek és a nagy zavarban Bob meg akarja szöktetni szerelmes Annieját. A menekülő párnak a királyné és kisérői állják útját; Bobra — a csavargó ruhájában — eleinte nem ismer rá a királyné, sőt annyira megnyeri tetszését, hogy beleegyezik a házasságba. Bob átadja a Szent-György-kardot anyjának, a királynénak, a ki erről fiára ismer benne. Az udvar, a felháborodott királynéval távozik, de csakhamar megjelenik az őrség, melynek vezetője leleplezi Bobot a nép előtt. Az utcza népe térdre borul György királyfi előtt. A királyfi biztosítja szerelméről Anniét, újból kéri: legyen a felesége, de Annié most már visszautasítja, mert ő nem tartja magát illőnek egy királyfihoz. Bob megtört szívvel búcsúzik el szerelmesétől és megy, hogy nőül vegye a herczegnőt. Harmadik felvonás. A királyi palotában. A királyné megbocsát fiának, a ki kijelenti, hogy most már kész nőül venni a számára rendelt herczegnőt. Az udvar előtt azonban egy hajszál segítségével a királyfi kompromittálja kiszemelt menyasszonyát, bebizonyítja a királyné előtt, hogy a herczegnő mást szeret és csak hiu nagyravágyásból végyik a koronára. A tervezett frigyből igy semmi sem lehet. Pomponius meglágyítja a királyné szivét, régi emlékei felujitásáv 1 s a királyné maga vezeti Anniét fia karjaiba. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte • csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa Telét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ' ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, I hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sírján nótt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvaritól és elindul Bagóval, hogy a halálban^felkeressék szivük közős szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluakáját. Az Iluska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és ^ előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra ás Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utárna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jói ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Fővárosi Nyári Színház. »A Boccaccio« szövege. I. felvonás. Boccacciot halálra üldözi Wadza borbély, Lotheringi bodnár és Lambwtuccio olajbogyó-kereskedő, mert kikapós feleségüknek udvarol. Az olajbogyó-kereskedőnél van nevelésben a szép Fiametta, a ki nem tudja, hogy ő tulajdonképen flórenczi herczegnő és Pietro palermói herczeg eljegyzett menyasszonya. Boccaccio Fiamettába lesz szerelmes és nem törődik többé a kikapós menyecskékkel. Közben megérkezik Pietro herczeg is, a ki inkognitó marad s minthogy hasonlít Boccacciohoz, a felszarvazott férjek összetévesztik a novellaíróval, rátámadnak és megverik. Pietro nagy tisztelője lévén Boccaccionak, még a verést is szivesen türi helyette és nagyon szeretne olyan kalandokat átélni, mint a minőket Boccaccio szokott novelláiban leimi. A kaland csakhamar kínálkozik is, mert megismerkedik Izabellával, a bodnár feleségével, a kinek légyottot is ad. II. felvonás. A herczeg megjelen a részeges bodnár házában ás örömmel látja, hogy Izabella egyedül van otthon. Szerelmi vallomásokat tesz neki, de közben hazajön Lotheringi a korcsmából s a herczeg elbújik egy hordóba. A bodnár azonban észreveszi a hordóba bujtatott embert és csak akkor csillapodik le féltékenysége, a mikor felesége meggyőzi, hogy Pietro a hordót öt fechinóért megvette és csak azért bujt a hordóba, hogy meggyőződjék annak épségéről. A bodnár ezt a mesét el is hiszi, sőt, hogy a hordót kijavítsa, ő maga helyezkedik el benne, hogy azt megszurkozza. E közben felesége és Pietro a hordó felett csókolóznak. Ugyanekkor az olajbogyó-kereskedő udvarában, a mely a bodnáréval szomszédos, Boccaccio is megérkezik álruhában, elhiteti a babonás olajbogyó-kereskedővel, hogy az udvaron lévő fa el van átkozva, mert, a ki rámászik, az csupa csókolózó párt lát. Lambertuccio felmegy a fára és onnan végig nézi, hogyan csókolózik a herczeg a bodnárnéval, Boccaccio Fiamettával és saját felesége Boccaccio barátjával, Leonettoval. A hármas szerelmi jelenetet s Boccacciot üldöző férjek, Wadzával az élükön, megaavarják s ekkor Pietro kénytelen levetni inkognitóját és bevallani, hogy ő herczegi menyasszonyáért, Fimmettáért jött III. felvonás. A palermói herczeg udvara. Wadza borbély éa Lotheringi bodnár panaszkodni jöttek Boccaccio ellen, de Lambertuccio visszatartja őket, elhitetve velük, hogy Boccaccionak nagy befolyása van az udvarnál és udvari borbélyiyá és udvari bodnárrá nevezteti ki őket Boccaccio Paprika-Jancsi előadást rendez az udvar számára, a az előadás meséje annyira meghatja a herczeget, hogy kész lemondani Fiamettáról, Boccaccio javára, annál is inkább, mert a bodnámét szereti, a kit megtesz udvarhölgynek. Boccaccio pedig boldogleszFiamettávaL „MANUMOLLIN." Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alattlhóehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétkOldi: CZETTLER GYULA gyégysztrttz BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Török József gyóf Király-ntcza 12. és az >Ofiera* gyí Andrássy-nt 26.
