MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-07 / 156. szám

2 1905. junius 7. Budapesti színpadok. Budapest, junias 7. A Magyar Királyi Operaház-bari holnap, csütörtökön a Rajna kincsé-i és szombaton a Siegfrid-et adják. Ez a két előadás hét órakor kezdődik. Jövő vasárnap és hétfőn az Operaház és a Nemzeti Szinház nyugdíjintézetei javára tartanak két előadást rendes helyárakkal. Es pedig első este a Denevér, második este a Bohémélet és A törpe gránátos kerül szinre. * A Nemzeti Szinnáz e heti műsorán a századik előadást megért Romeo és Julia még ma, szerdán szerepel. A hét többi estéjét a szinház legvonzóbb müsordarabjai töltik be. 'övő vasárnap Az ember tragédiája kerül szinre, hétfőn pedig Romeo és Júliát adják. * A Vigszinház-ban egész héten Monnier és Larche kaczagtató franczia bohózata, Emil ? szerepel a műsoron, mely bemutató előadásán zajos tetszést aratott s amely a szezonvégben is nagy vonzó erőt gyakorol a közönségre. A darab nagy vonzóerejére való tekintettel a Vigszinház ez idén már nem hoz több újdonságot. Vasárnap délután is, este is az Emil? kerül szinre, hétfőn délután a Szinészegyesiilet színésziskolája tart vizsgálati előadást, este pedig ismét Emil ? kerül előadásra. A vizsga-előadás során hétfőn délután szinrekerül: „Parasztbecsület" Verga drámája, a „Varázshegedü", Offenbach operettje és az „Egy kis vihar", Dreyfus vígjátéka. A vizsga-előadást hangver- l seny fejezi be. * A Magyar Szinház-ban a héten a legkedveltebb müsordarabok váltakozva kerülnek előadásra. Az Ex lex holnapi, csütörtöki előadásának lesz ' egy nagy érdekessége: a pompás revü egy uj képpel bővült, mely a földalatti villamos egy j állomásán játszik. Vasárnap este is az Ex lex kerül előadásra, délután a Szulamit-ot adják. j Pünkösd hétfőjén délután A drótostót, este : A hajdúk hadnagya szerepel a műsoron. * A Királyszinház-ban a János vitéz küszöbön álló kétszázadik előadása lehetőleg még fokozza 1 a közönség érdeklődését a daljáték iránt, a mely a nyári meleg ellenére is nagy ház előtt kerül esténként szinre. Szombaton lesz a jubiláris előadás, a mely nemcsak a Királyszinháznak, de a magyar szini irodalomnak is jelentős és emlékezetes ünnepe, a melynek középpontjában a daljáték szerzői mellett áll Fedák Sári, a ki a czimszerepben oly fényes diadalokat aratott. A kétszázadik előadás mérsékelten fölemelt áru jegyeinek nagy kelendősége tanúsítja, hogy a közönség minden rétege méltányolja ezt az ünnepet, mely előreláthatólag zsúfolt nézőtér előtt fog lefolyni. A jubiláris estéig mindennap a János vitéz t játsszák, a czimszerepben Fedák Sárival. Vasárnap délután a Bob herczeg kerül szinre, mely hétfőn este is műsoron van. Hétfőn délután ismét János vitéz-i adják. A Fővárosi Nyári Szinház-ban miss Halion vendégszereplése ma, szerdán kezdődik meg, a mikor is a Babá-ban lép fel a művésznő. Audran operettjét holnap megismétli a Népszínház személyzete, mig pénteken és szombaton a San Toy kerül szinre Miss Mary Halton-nal a czimszerepben. — Pünkösd vasárnapján délután Vidor Pál rég pihentetett népszínművében, az Ingyenélők-ben lép fel a budai színházban Blaha Lujza. Ez előadás külön érdekessége lesz, hogy Jani szerepét ez alkalommal maga a szerző Vidor Pál, a Népszínház igazgatója fogja játszani. — Vasárnap este Katalin, hétfőn délután az Egy görbe nap, este pedig A szökött katona kerül szinre. « A Városligeti Nyári Szinház-ban Krecsányi-ék legközelebbi újdonsága Csirikow-nak : A zsidók czimü szenzácziós drámája lesz. Az érdekes tárgyú darab előkészületei oly sok időt vett igénybe, hogy Keecsdnyi igazgató kénytelen volt A zsidók próbái miatt Az édes lányka vasárnap és hétfőre kitűzött reprizét elhagyni és helyette A bőregér operettet adni. A zsidók bemutatója kedden, e hó 13-án lesz. A kulisszák mögül. Budapest, junius 7. „Fojtott láng". — A „ Városligeti Nyári Szinház" mai bemutatójához. — Küszöbén vagyunk a kánikulának, a mi kezdetét jelenti a színkörök tulajdonképeni szezónjának. Mert a mig eddig csak az úgynevezett „előcsatározások" folytak a nyári muzsahajlékokban, az igazi munka, küzdelem csak most kezdődött meg. A Városligeti Nyári Szinház körül mozgalj mas az élet és megjött a nyári habitüék szej zónja is. A szellős ligeti aréna közönségének holnap I egy kis bemutatóban lesz része. Az Egy éj Velenczé-ben czimü operett előtt Krecsányi ! igazgató szinrehoz egy pompás kis apróságot, ; a Fojtott láng-ot, a melynek ötletes fordulatain j és elmés dialógusán bizonyára sok kaczagás : fog elhangzani. A kis újdonságnak a szerzője, 1 úgyszólván teljesen uj ember. Lipthay Albertnek hívják és a mai bemutatkozása után bízvást remélhetjük, hogy nevét máskor is fogjuk a szinlapokon olvasni, i Az újdonsággal a szerzője résztvett a Temesvári Hirlap tavalyi vigjáték-pályázatán, a melyen tudvalevőleg a Fojtott láng nyerte el az első dijat, mig a második dij Géczy Istvánnak jutott a Jótékony asszonyok czimü vígjátékáért, a melynek szinrehozatalát szintén tervbe vette az igazgatóság. Színházi pletykák. j Budapest, junius 7 Alésia első szerelme. — Egy kis intimitás Miss Haltonról. — A téli szezón vége és a nyári szezon kezdete kedves és szívesen látott vendéggel örvendeztette meg két fővárosi operett-szinház közönségét: Miss Mary Halton-nal. Az érdekes, sajátos és feltétlenül különálló egyéniségű angol diva előbb egynéhány estén a Magyar Szinház nézőterére vonzott temérdek közönséget, most pedig a Népszínház társulatának körében, a Fővárosi Nyári Szinház-ban lép fel, a hol ma este kezdi meg vendégjátéi kait Audran bűbájosán szép és poétikus operettjének : A babá-nak Alésia szerepében. A régi ensembleban, a melyben miss Halton már sok sikert aratott Budapesten, lép ma í este ismét a közönség elé az angol szubrettJ művésznő és e föllépésének különös érdekessé! get ad az a körülmény, hogy olyan szerepben mutatkozik be, a melyet eddig még nem játszott a budapesti közönség előtt. A »Magyar Színpad* tárczája. „Romeo és Julia". — A „Nemzeti Szinház" mai előadásához. — A szerelem drámai bibliáját századszor nyitotta fel vasárnap este a Nemzeti Szinház — hatvan év alatt: 1844. óta csak százszor volt kiváncsi a magyar közönség a lángszenvedélyü veronai ifjú pár édesbús történetére. Egy hiján ugyanennyiszer nézte meg Hamlet, a bus dán királyfi történetét, 79-szer mulatott a Szentivánéji álom édes bohóságain, Lear király őrjöngését 74-szer tapsolta meg s részvétével Othello-nak 65-ször adózott. Nagyobb rekordot ért el mind ez igazán klasszikus müveknél a Nemzeti Szinház-ban Bánk bán, A csikós, A szökött katona és Az arany ember is, melyeket mind adták száznál többször. A jubiláris Romeo és Julia egy évszázad óta ismeretes a magyar közönség előtt. Egy gyarlójprózai átdolgozásból. E remekműben a szerelem fenséges himnuszai lapos prózában átirva, elvesztik dallamosságukat és főszépségüket. Nem csoda hát, ha a „nagy" Lendvay-1 nem lelkesité eleinte a feladat s midőn 1844. április 17-én először ábrázolta Romeot, hidegnek találta őt a kritika s megrótta azt is, hogy szerepét sem tudta. Ellenben a „nagy" Lendvayné, a kiért Vörösmarty, Petőfi s az egész költő nemzedék oly lángolóan rajongott, „azon ártatlan, szende, naiv, s e mellett az olaszos égalj tiszta tüzével égő szerelmes Julia volt, milyennek azt a költő irá". Lendvayné Júliája országos hirüvé lelt és sokáig mintaképül szolgált összes naiváinknak és hősnőinknek. E nagy művésznő hires volt arról, hogy nagy feladata közben, mig olvadó szerelmi dalokat szavalt, sem feledkezett meg saját egyéni élete rokon- és ellenszenvéről. Midőn férjével már a legélesebb hadilábon állott, épp oly elragadó, odaadó szerelemmel játszott, mint szerelmük fénykorában. Csak midőn a koporsóban feküdt és férje föléje hajolt, hogy megcsókolja, förmedt rá elfojtott hangon a holt Julia szerelmes Rómeójára: — Meg ne csókolj, mert leharapom az orrodat! A régi magyar színészet két kimagasló alakjának együttes sikeréről elég részletesen emlékezett meg P. Horváth Lázár lapja, a Honderű, melybe egy kritikus —üy jelzéssel irt lelkiismeretes és szigorú bírálatokat. Szerinte „. . . kivált a hölgyek igen-igen szép számmal jelentek meg e remekmű nyújtotta élvezetre s az oly kedvezően fogadtaték, miszerint okunk van hinni, hogy Shakespeare müvei közül alig fog egy-egy még mostanában ennél tartósban kedvező fogadtatásra számithatni." Lendvayné asszonyról, a kinek ekkor jutalomjátéka volt, igy irt: „ő azon ártatlan, szende, naiv s e mellett az olaszos égalj tiszta tüzével égő szerelmes Julia — milyennek azt a költő irá." Lendvay Rómeóját az első előadás alkalmával több gáncs érte: hidegen játszott, nem tudta a szerepét és igen halkan beszélt. Ez, ugy látszik, nagyon fájhatott a művésznek és a második előadáson már „ismét az volt, i: ja a Honderű, kinek őt látni szeretjük. Játékán tüz, élet, művészi nyugalommal párulva ömlött el." A kisebb szerepekben kitűnt László, mint Mercutió és Szentpétery, mint Lőrincz szerzetes. „Ellenben Udvarhelyi és Balog magyar táblabírók voltak inkább, mint olasz grófok." Az ötvenes években az akkor még fiatal Feleki Miklós adta Romeot. Ugyanekkor már fellépett a második igazi Julia —• Fáncsy Ilka, | a későbbi ifj. Lendvayné, kinek 1856. január 14-iki első fölléptéről Egressy Gábor a nagy művész s az egykorú kritika a legnagyobb méltánylással irtak. \ legszebb Júliák egyike Munkácsy Flóra volt, a későbbi Felekiné. E lángoló fekete szemű, klasszikus arczélü, remek szépségű hölgy aranylag kevésszer játszotta Júliát, mert vetélytársnője akadt Szilágyi Lillában, kivel sokáig versenyeztek a közönség kegyeért. A mellékszereplők közül a régi színházlátogató nemzedék emlékezetében Szerdahelyi Kálmán szeretetreméltó, finom Mercutiója s Halmi-nak ugyané szerepben elődéhez méltó ábrázolása él. Tybaltra alig lehetett Szigeti Imrénél jobbat találni, Lőrincz barát pedig Bercsényi-ben talált életbölcsességgel telt ábrázolóra. A feledhetetlen Szathmáryné-nál jobb dajkát Európa összes színpadai közül kevés mutathatott föl: ma Vizváriné közelíti meg leginkább „Lujza mamát." A hetvenes évek eleje óta Szász Károlynak a műhöz méltó fordításában adják Romeo és Júliát. A ki ezt ismeri s a régiekkel összehasonlítja, érzi a különbséget a költői fordítás s a gyarló áttétel között. Vörösmarty is, Petőfi is akarta fordítani e remeket s bizonyára Petőfié hatalmas és szép lett volna, mert Coriolanussal megmutatta a szerelem nagy dalnoka, mennyire értette Shakespearet s mily erővel birta azt visszaadni. A világszabadság nagy éye, 1848 adta volna a magyar irodalomnak Petőfi Romeo és Julia forditását, az 1849-iki gyászév temette el Petőfivel örökre e fényes tervet. A szabadságharcz veszteség-számlájára irjuk fel ezt is. K a