MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-05 / 154. szám

'90.1. junius 5. VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első Jelvonás. Laverjon Emil adja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikertivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Amerikába szökött mindenféle c-inyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeti, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatossá gát, hogy hol Emil, hol Edouard képében jelenik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonynyal, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világba. Minthogy attól fél, hogy a vigéletü Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Pont coursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is Ígérnek neki, Ott hon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyilása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Poniicoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségé nél Laverjon az — ingét felejtette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bajok, mindent Edouard nyakába sóz, nem sejtve hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti. Második felvonás. Emil most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltóztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloiset arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. Harmadik felvonás. A színpad ketté van választva. Egyik oldalon E nil lakása látható, a másikon Edouardó. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ekkor ez mér nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott Budapest) Harisnyagyár áruháza kizárólag V., Fürdö-utcza 1. szám alatt. Legelőkelőbb és legszolidabb bevásárlási forrás nöi-, férfiés gyermek harisnyákban. Szabott gyári ár Harisnyafejeléseket elvállalunk. Számtalan elismerő levél mriíTOTORFrri BAYER, biztos hatású szer szamárhurut, rekedtség, gégefő- és bronchial-catarrhus ellen. 1 palaczk 1 korona 40 fillér. 2 korona beküldése után bérmentve küldi az egyedüli készítő: Vöröskereszt-gyógyszertár JBUDAPEST,"Andrássy-ut 84. KIRÁLY SZÍNHÁZ. > flrasági bátorokat, A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszéla, köti rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirjőn nőtt. Jancsi — megtört szívvel, tpnzé fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét lluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérll Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Uuskáját. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bii magával és utár *.« rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska jem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen • patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője I. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleliem. Be-bejdrok minden este Édes Huskdmhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! II. Kukoricza közt találtak, OH szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, teljes lakberendezéseket, angol bSrbntorokat, Mahagoni éa réxbotorokat, perzaa- él smyrnaSzőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gázéi villamos-csillárokat. De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrdbb nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szereteHelt Becsületes jő magyar név Nem himez, hámoz, 4B én nevem Kukoricza, Kukoricza ydnos! Kék tó ... - Énekli: Fedák Sári. Kik tó, tiszta tó, Melyből az élet tüze támad, Add vissza nékem, óh, Szép szerelmes Iluskámat. Kék tó, tiszta tó, Sokkal vagy szivemnek adósa, Add, add vissza, óh, S legyen tiéd ez a rózsa! (Kebléről leveszi a rózsát s azt magasra tartva, énekli a rózsa-dalt a második felvonásból) E rózsaszál, ezt hoztam én, Benne az o szerelme ég, Így tud a hűséges szerelmes A síron tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! Pásztordal. L En vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom. II. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen, Tiz forint bér minden kincsem! III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. IV. Udvarodon három vállú

t Abból iszik három nyáj juh, Én vagyok a vízmérője, Szőke rózsám szeretője. Dal a rózsáról. i. Egy rózsásad1 — szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az 6 porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál t II. Az ő porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az 6 emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál t SCHMIDT M. szíjgyártó, nyerges és Mröndis Budapest, Kerepesi-ut 25. Kézi- ée utazóbőröndök, ridikülflk. pénz-, szivar- stb. tárczák nagy választékban, úgyszintén lószerszám és nyeregszerekben. árjegyzék bérmentve. HAGY ZSIGMOND Ä; Bndapetst, Ojrüag-o. 27. (Rőser-Bazár mellett) jLm eglee háiban. Telefon 17—77 >