MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-04 / 153. szám

< „Magyar Színpad" mellékle

te.jMjámj VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első felvonás. Laverjon Emil adja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikerfivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Amerikába szökött mindenféle csínyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeti, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatossá gát, hogy hol Emil, hol Edouard képében jelenik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonynval, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világba. Minthogy attól fél, hogy a vigéletü Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Pont coursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is ígérnek neki. Otthon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszebrény titkos nyílása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Pon icoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségénél Laverjon az — ingét felejtette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bajok, mindent Edouard nyakába sóz, nem sejtve hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti. Másodtk felvonás. Emil most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltóztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloiset arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. Harmadik felvonás. A szinpad ketté van választva. Egyik oldalon Emil lakása látható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ekkor ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott Szlavóniában. Elsőrendű fürdőhely Egyetlen jódtartalmú alkalikus hőforrás (64° C.) a kontinensen A lonjvavőlgyi vasút állomása (Dugosellon át). Azonkivül Pakrac-Lipik déli vasút állomása. — Kitüntetve : Budapest, Bécs, London, Róma, Brüssel. Elsőrangú hévvizes fürdők, vizgyógyintézet, Bulling-féle inhalatorium, diaetetikus konyha; katonatiszti gyógyház. Fényesen berendezett gyógyterem, kávéház és éttermek, nagyszabású park, fedett sétány, térzene, kitűnő gyógyszállodák, villamos világítás. Felülmúlhatatlan hatású gyomor-, bél-, gége- és egyéb hurutoknál, köszvénynél és csúzos bajoknál, ischiasnál, csontbajoknál, hasürbeli izzadmanyoknál, valamint minden mirigy- és vérbetegségeknél, A fürdőidény alatt tiz kiváló orvos rendel. Lipiki hévviz szétküldése közvetlenül a forrástól, továbbá Edeskuty L. czégtől Budapesten. Lipiki forrássá közvetlen a fürdőigazgatóságnál rendelhető. — Bővebb felvilágosítással szolgál a fürdöigazgatóság. A „Kolibri mama" szövege, I. felvonás. Rysbergue báró neje megőrizte ifjúságának báját és üdeségét, bár már két nagy fia van, a kik közül az elsőszülött a vőlegénység küszöbén áll. Nagyon fiatalon kötötte meg házasságát, a mely igazi érdekházasság volt, megajándékozta férjét örökösökkel, de nem találta meg a boldogságot, amelyre mindig vágyódott. Fiának, Richardnak, barátja hozza meg néki ezt a boldogságot. A f atal Chambry Georget gyújtja lángra a forróvérű asszonyt, a kinek titkát Richard kissé alattomos módon megtudja. II. felvonás. A Rysbergue család Trouville határában nyaral. Richard észreveszi, hogy anyja még mindig folytatja viszonyát Georget-val. Párbajra akarja kényszeríteni barátját és minthogy kitűnő vivó, bizonyos, hogy megöli. Irén kegyelmet kér. Nem a fiát, hanem a kedvesét félti. — Éltem nagy szerelme ez, kiált fel. Ne is próbáld megérteni, a mit ugy sem érthetsz meg, hogy mit érez az az asszony, akinek a fia előtt kell esdekelnie. Az, aki számodra valami jelentéktelen pajtás, reám nézve az élet forrása, életem, mindenem. Richard követeli, hogy anyja szakitson kedvesével. A vita hevében nem veszik észre, hogy Rysbergue is belépett. Az asszony vele szemben is hangoztatja, hogy joga van a szerelemre. Távozik a háztól, hogy Georgeté lehessen. III. felvonás. Algirban vagyunk. Georget ott tölti önkéntességi évét. Irén vele van és élvezi boldogságát. De a szegény asszony már érzi, hogy boldogsága mulandó. Kedvesét már megkörnyékezik az üdébb, fiatalabb, nők, a kikkel szemben vesztessé kell lennie. Nem akarja, hogy Georget ráunjon és ugy szakitson vele. Ezt megelőzi. Megírta előre a búcsúlevelét. A mikor megtudja, hogy Georget találkára készül miss Deaconnal, leteszi levelét a nyughelyre, a melyen a fáradt Georget elszunnyadt és azzal kioson a házból. IV. felvonás. Irén megtörten jelentkezik Richard házánál. Fia már két hónapos gyermek atyja. A boldogtalan asszonyt némi ellenkezés után visszafogadják, és a mikor látogatók jönnek, mélabúsan szól: — Én a nagyanya vagyok. Nyaralóknak Pianinőt kölcsönöz EHM JÁNOS i Nemzeti Szinház bérházában . és , hang; minden este TOLL ARPAD és KAROLY versenyez.; X Eladok és veszekT l Urasági bútorokat, STEHflßE^G Ä

RMIN ÉS TESTVÉRE udvari hangszergyár Budapest, VII., Kerepesi-ut 36. PORGO teljes lakberendezéseket, angol bőrbn torokat, mahagóni éa réibntorokat, perzsa- és smyrnauünyegeket, függönyöket, olajfeitaiényeket, gázéi villamos-csillárokat. 'VVt MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kürmény. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére, A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint szinészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban mér Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási Jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság bailabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze ís hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között mt|je íik Magyarország Nagyasszonyának a fehér ;zobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor í er,költ szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállal;» el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeü hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látsiik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségéi fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és s Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. »WV NAGY ZSIGMOND äfÄ Budapest, Ujnlág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) JLm .gtai hlibui, Telefon 11—11. e- 5 ta f Ü jr