MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-17 / 166. szám

bb 1905. junius 1. 128 M. KI

R. OPERAHÁZ. A »cremonai hegedűs szövege. Elsú kép. Ferrari mester műhelye. A legények próbálják hegedűiket. Ferrari tudatja velük, hogy a város tanácsa egy nehéz aranylánczot ad jutalmul annak, a ki nyilt versenyen bebizonyítja, hogy a legjobb hegedűt ö készítette. Giannina »madárdalra behallatszik. Ferrari még hozzá teszi, hogy régóta keres már méltó vöt magának. A ki a dijat megnyeri, az megkapja egyszersmind Giannina kezét is. Giannina már régen-szereti Sandrot és most fél, hogy^más találja a dijat elnyerni. Sandro is retteg, mert tudja biztosan, hogy a púpos Filippo lesz a nyertes, kinek édesszavu hegedűjét tegnap ő is meghatva hallgatta. (Szerelmi kettős.) Filippo berohan, az utczai gyerkőczök üldözik, mert nem engedte meg, hogy azok egy sánta ebet megkínozzanak. Giannia kíméletesen megtörli vérző homlokát. Majd később aggódva kérdi tőle, ha igaz-e,'hogy ő is részt vesz a hegedűversenyben. Filippo igennel válaszol és Giannina felszólítására megszólaltatja mesteri hegedűjét. Giannina zokog. Filippo boldogan azt hiszi, hogy sikerült a szeretett leány szivére hatni, de megtudja, hogy az elveszett boldogságát siratja, mert most már biztosra veszi, hogy Sandro nem lesz az övé. Filippo nemes elhatározással, lemond s hogy az imádott leány boldogságát elősegítse, fájdalmas bucsut vesz hegedűjétől és titokban kicseréli Sandroéval. Igy hát biztos Sandro győzelme, ha — mint később bevalja Filipponak — nem tért volna le a becsület útjáról. De féltékenysége arra csábította, hogy mikor a hegedűket a versenyre vitte, hamis módon akarván biztosítani szerencséjét, elcserélte a saját hegedűjét a Filippoéval, miáltal éppen az ő rossz hegedűje került vissza hozzá. Második kép. Cremona főtere. Balról a városháza. Tarantella-táncz. A polgármester ünepiesen mesternek nevezi Filippot és átadja neki a nyert dijat. Filippo a lánczot Gianninának adja és kívánja, hogy azzal ékesítse magát, ha majd férjével, Sandroval — kit hozzá vezet — a templomba indul megesküdni. Ő lemond és messze országokba vándorol, hegedűjének fog élni és csak azt kívánja, hogy mint egy kedves halottról, ö róla is emlékezzenek meg néhanapján. Fővárosi Nyári Szinház. »A zsidók« szövege. I. felvonás. Leizer Frenkel zsidó órás, Boruch fiával, Lija leányával és segédjével együtt él, folytonos rettegésben a zsidóüldözések miatt. Leiser Frenkel arról álmodozik, hogy a zsidónép megint visszatér Palesztinába és hazát alapit. Boruchot a diákzavargások miatt kizárták az egyetemről, valamint Liját is, a ki szintén egyetemi hallgató. Lija szive szerelemre ébred Iserson iránt, a ki keresztény ember létére is bejáratos Leiser Frenkel házába. Második felvonás. Lijába azonban már régen szerelmes Nachmann tanító, akit Lija valamikor szintén nagyon szeretett. Mert Nachmann tanította, oktatta a leányt, ő nyitotta meg előtte a tudomány, művészet világát s a leány ezért nagyon hálás érte. De amióta Isersont megismerte, a szívbajos Nachmannt szeretni nem tudja többé. III. felvonás. Az utczán dul a harcz, a szegény zsidókat megint üldözik és halálra korbácsolják. Leiser Frenkel becsukja a boltját, hogy a feldühödött tömeg be ne hatoljon hozzá. Lija bevallja apjának, hogy a kit szeret keresztény ember Az öreg jámbor zsidót ez majdnem kétségbeejti. Megátkozza a lányát, aztán letérdel imádkozni s igy várja be, hogy az üldözők berontsanak, hozzá. Ezek csakugyan meg is érkeznek, betörnek ajtót ablakot és meglátván Liját, megakarják a szép zsidóleányt gyalázni. Lija azonban a szobába menekül és ott agyonlövi magát, mielőtt az embertelen üldözők meggyalázhatnák. , v VÍGSZÍNHÁZ. »Loute« szövege. Első felvonás. Dupont ur éli világát, még pedig Loute kisasszonynyal, a ki jókedvű, pajzán hölgyecske. A műit éjjel is tivornyáztak é. most, a mikor a függöny felgördül, Dupont nagyon rosszkedvű. bántja a macskanvöször. Megjelenik Loute és kijelenti, hogy el kell utaznia, de még nem búcsúzik véglegesen. Meg jelenik Castillon is, egy élősdi alak, a ki mindig ott an, a hol Dupont és Loute korhelvkedik. Lou e és Castillon rövid időre távoznak és eza. tt megismerkedünk Francollin tanárral, Dupont rokonával, a ki menyasszonyával és örv.ndő anyósával időzik Párisban, hogy megvegye a nászajándékokat. Igen ám, de a meny asszony egyáltalán nem szereti a pedáns, unalmas vőlegényt, a ki az anyóssal is összevesz és a ki most arra kéri Dupont-ot hogy békitse ki a hölgyekkel. Dupont azonban bele bolondul a szép Rennéébe és elüti őt Francollin kezétől. Francollin e miatt dühöng, de csak azt éri el, hogy őrült gyanánt elhurczolják. Közben Francollin Loute-val is találkozik, a mi ujabb vidám jelenetre ad alkalmat. Második felvonás. Dupont Vireben var. jövendő anyósa házánál. A polgári házasságé: túlestek, másnap lesz az egyházi szertartás Addig tilos az asszony. Várják Echanguettené asszony férjét, a ki állítólag Tuniszban időzik Megjelenik a férj és kitűnik, hogy az senki más, mint Castillon. Dupont kétségbe van esve. Már annyira örült, hogy szabadult ettől az élősdi alaktól, és ime, most vejévé lett. Még nagyobb lesz a rémülete, a mikor bemutatják a város legerényesebb hölgyének, és kiderül, hogy az a hölgy — Loute. Erre a találkozásra Dupont nagyon rosszul lesz, Loute pedig, a ki nem is sejtette, hogy Dupont nősülni készül, elájul. Harmadik felvonás. Loute bosszút akar állni Duponton, de ugy fordul az eset, hogy hogy mindketten pezsgőre akadnak és sokat találnak bevenni a jóból. Ebben a hangulatban nagyon kibékülnek, összeölelkeznek, igy ülnek egy karosszékre. Ennek a párnája alá pedig egy kaucsuk csöve van elhelyezve, a melytől megszólal az automata-zongora; a muzsika a terembe csődíti az embereket. Loute és Dupont le vannak leplezve. Negyedik felvonás. Marchaísonné asszony szállodát tart fenn válófélben levő aasszonyok számára. Ide menekül Loute és idejön Renée is, a ki nem akar tudni Dupontról. Sőt Echanguettesné asszony is válásra gondol. Természetesen a darab végére ae összes párok kibékülnek. f A „Kedves bácsi!" szövege. /. felvonás. Coodly Jones tanár és családja haza várják a hosszú évek óta nem látott kedves bácsit, Coodly tanár öcscsét, a ballarati püspököt. Richard, a tanár leendő veje, egy tiltott boxmecsre viszi el az öreg Coodlyt, de a rendőrség rajtuk üt és űzőbe veszi őket. Thomson utazó szintén menekül a rendőrök elől s Coodly házában talál búvóhelyre, felöltvén a püspöknek előre rendelt ornátust. A rendőrsök lesbe állanak. A család tagja pedig boldogan ölelik keblükre a kedves bácsinak vélt Thomsont. II. felvonás. A házat detektívek és rendőrök veszik körül s Thomson nyugodtan adja a püspök szerepét. Megérkezik az igazi püspök is, a kit természetesen Thomson igyekszik láb alól eltenni. Elzárja egy szobába s elveszi tőle ruháit. A szomszédos őrültek házából időköz ben egy Bigbee nevü őrült szabadul el, ki rémületbe hozza a ház lakóit. A püspök végre kénytelen alsóruhákban, egy ágyterítő és az éj leple alatt menekülni, de a család tagjai észreveszik s az őrültnek nézik a kedves bácsit, kit sikolgatásukra végre Thomson ismét lefegyverez. III. felvonás. Nagy a rémület Coodly házában. Az őrültet el akarják tenni láb alól. S mig Thomson azt hiszi, hogy a püspök bácsit viteti a bolondok házába, addig az ápoló tényleg az igazi őrültet viszi el A bonyodalom perczrőlperezre nő, mig végre kiderül a cselfogás, de Thomson a rendőröket kijátssza s megkér Kitty kezét. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. J Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát haiálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hozqay rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik félvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkíséri! Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van ós hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Ás Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek oirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával is utár .3 rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska ?m maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bag'ó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak parsára. 1Fogak szájpadlás nélkül 3 koraitól. Az általunk készített s Párisban alsé dijat nyert fogsorok azonnal megszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. - Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. - Tiz évi jótállással Fogorvosi intézet: SU9APEST, VII., Erzsébet-körut 50 I. SIN Fogorvos: Ufflar Emil. Teknikai főnök: G

igumibr S Tartós plombák 3 kor.-tói, foghúzás érzés—— telenitve 2 kor-Art. •• Fog.d: reggel S-t<51 e.te 8-ig. V.eir- te ünnepnapokon i.. Mérsékelt árak. — Rés.letflretce - is. * l * '"mi* ríoy"**