MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-12 / 130. szám

2 1905. május 12. Budapesti színpadok. Budapest, május 12. A Magyar Királyi Operaház érdekes vendégmüvésznője, Yvonne de Treville kisasszony, e héten még egy estén lép fel és pedig holnap, szombaton A szevillai borbély Rosinájában. — Vasárnap a Bohémélet kerül szinre a Velenczei karneval ballet második képével. * A Nemzeti Szinház legközelebbi bemutató előadása holnap, szombaton, május 13-ikán lesz. Ekkor kerül először szinre a Parasztszivek czimü háromfelvonásos tanyai történet, a melyet Balassa Ármin ilyen czimü egyfelvonásos darabjának felhasználásával Szalóky Elek irt. Az újdonság a szegedvidéki tanyai életet viszi színpadra. A Parasztszivek-et, a melyből ma délelőtt volt a főpróba a sajtó képviselői előtt, a következő érdekes szereposztással mutatják be. PARASZTSZIVtK. Tanyai történet 3 felvonásban. Balassa Ármin egyfelvonásosa után irta Szalóki Elek. Személyek: Fonyc Anűris ... . Barczáné Gyuri Zsófi — Csúzi Gajdos Vera... Márton ... . Ferke Nyújtó Arató ... — 1-ső 2-ik Gaani... Juczi Böske csendőr Gyenes Mihályfi Vizváriné Bakó Cs. Alszeghy Gabán>i A. Rákosi Sz. G'l Rózsahegyi Horváth Abonyi Hetényi Mészáros Gyulay E. Keczeri I. Munkácsi M. A Vigszinház-ban tegnap este nagy sikerrel került bemutatóra, Küry Klárával a női főszerepben André de Lordé, Michel Carré és Henry Berény: Miss Chipp czimü énekes szinmüve. Az elejétől végig érdekes és izgató cselekvényü darabot nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség és az énekszámokat egyre ismételtette. A siker középpontjában Küry Klára alakítása állott, de mellette ünnepelték a Vígszínház kitűnő művészgárdájának tagjait is. A fényes kiállítás nagyban hozzájárult az est sikeréhez. A Miss Chipp ma másodszor, holnap harmadszor kerül előadásra. Vasárnap délután a Kézről kézre kerül szinre. A Magyar Szinház-ban a Szegény Jonatán mai előadását, a melyben miss Mary Halton uj szerepben lép föl, nagy érdeklődéssel várta a közönség. A művésznő uj énekszámai: a belépő, Leslie Stuart-nak egy bájos dala, a „M.stress Hoggenheimer" czimü tánczkuplé, a melyet Ivan Caryll irt, továbbá egy franczia kupié és a harmadik felvonásban egy mélabús amerikai dal zümmögő karkisérettel. Az uj szerepet a művésznő a jövő héten fölváltva fogja játszani A gésák-ka\, a melynek eddigi két előadásán a közönség az utolsó zugig megtöltötte a szinház nézőterét. A Királyszinház-ban ma este van a Bob herczeg bemutatója. Vasárnap délután a János vitéz kerül szinre. A jövő héten minden este a Bob herczeg fog szinre kerülni. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban a régi jó operetteket és a Népszínház ujabb müsordarabjait felváltva játssza a Népszínház személyzete. A Népszínház társulatának előadása iránt nagyarányú érdeklődés mutatkozik. — Déry Gyula Sportlovagok czimü bohózata, melyhez Szabados Béla irta a zenét, a Népszínház első újdonsága lesz a Fővárosi Nyári Szinház-ban. A darab érdekes meséjü fővárosi életkép. Pompás szerepe van Petráss Sárinak, ki egy vidékről jött gentryleányt játszik, ki a fővárosban belekeveredik a Sportlovagok körébe, ezeknél a sport csak köpenyeg ahhoz, hogy felszinen tartsák magukat. A két sportifjut Szitmai és Kassai játsszák. A lóverseny tipikus főpinczérét Kovács Mihály játssza és alkalmi sportkupiéi nagy hatásra számithatnak. — Vasárnap délután Blaha Lujza egyik legkitűnőbb szerepében lép fel a Falu rossza Finum Rózsijában. A Városligeti Nyári Szinház szezonját május 16-án, kedden, kezdi meg Krecsányi Ignácz temesvári színtársulata. A megnyitóelőadáson A czigánybáró kerül szinre, Szaifi szerepében Szoyer Ilonkával, az Operaház kiváló művésznőjével. Ez operettet másnap megismétlik. Harmadik napon Szép Heléna kerül szinre, háromszor egymásután, a czimszerepben Szoyer Ilonkával. A kulisszák mögül. Budapest, május 12. I. Beszélgetés Miss Mary Haltonnal — A „Szegény Jonatán" mai előadásához. — Uj szerepben lép ma este a közönség elé a Magyar Szinház kitűnő vendégmüvésznője: Miss Mary Halton. A Szegény Jonatán Mollyjában, egy oly szerepben, melynek kreáczióját Budapesten mutatja be először. Ä bájos miss mai fellépése alkalmából itt közlünk egy beszélgetést, melyet egy kitűnő ujságiró-kollegánk folytatott vele öltözőjében, A gésák minapi előadása közben. * — Rég ideje voltam oly boldog, mint ma 1 — ezekkel a szavakkal fogadott a művésznő, a mint az első felvonás után tiszteletemet tettem nála. — Higyje meg, nem közhely, a mikor azt mondom, hogy itt Pesten érzem magam a legjobban. Nem cserélek senkivel a világon, mikor dalolhatok, tánczolhatok ennek a közönségnek, mely olyan közel van a szivemhez. Bécs mellett van egy kis földem, egy kis házam rajta. Nagy isten, ha azt idevarázsolhatnám például Czinkota tájára! Mert mióta utoljára itt jártam, ugy érzem, minden édes emlékem ide füz, melyektől nem tudok; igaz nem is akarok szabadulni. Játsztam az utóbbi időben Párisban, Londonban ; az angol király óhajára Marienbadban is. És szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy nem minden siker nélkül. De az igazi, a káprázatos, az csak itt van maguknál, melyet, hogy mennyire becsülök, tanúm rá mindenki, a kivel a külfüldön találkoztam. Akár miről folyik a szó, mindig Budapestre terelem a beszédet, az én elragadó második pátriámra. — És most meddig marad itt ? — A mig szívesen látnak. Sőt, nagy tervem van; legalább nekem az. Magyarul akarok játszani a jövő szezonban; a fejemben már készen van az egécz darab. Egy angol lányra gondolok, a ki idevetődik és el se megy többet, így aztán keresztül segíteném magam az akczentus nehézségein, és a hol merényletet követek el a magyar nyelv ellen, ott az önök szeretete ugy-e meg fog kegyelmezni? — Kétségkívül . . . — Akkor legalább módom lesz rá, hogy magyarul mondjam meg a közönségnek, mennyire szeretem és hogy szivem minden érzése a

7 övé. Aztán beszélgettünk sok egyébről. — Hallottam, mondta a művésznő, micsoda pletykákat irtak rólam, melyek között nem utolsó az, hogy megtettek nagymamának, kalandos történetkékről beszélnek, melyek automobilkiránduláson értek stb. stb. Pedig mindebből, mondjam-e, hogy fájdalom, semmi sem igaz. Én nem beszélek a művészeten tul senkivel semmiről, legalább is, teszi hozzá csengő kaczajjal, a nyilvánosság számára nem. Tudom, a közönség szivesen olvassa az intimitásokat, de végre azért, mert valaki színésznő, még nem ok arra, hogy — hogy is mondjam csak ... De hiszen ugy-e maga ért engem ? — Igyekszem. És mig búcsúzáskor az ő kényeztetett búzavirágjaiból ad egy szálat szinte esdeklőieg kér, irjam meg, milyen hálás mindazoknak, a kik a régi szeretettel vannak iránta. íme, szivesen teszek eleget a szép aszszony kívánságának. -Ry.„Bob herczeg" a Királyszinházban. — A ma esti reprizhez. — Repriz-t irunk, mert hiszen a budapesti közönségnek már százharminezszor volt alkalma a Huszka-Martos-Bakonyi daljátékban és a Fedák Sári Bob-jában gyönyörködni, de a tegnapi főpróba után érezzük, hogy ez a meghatározás nem helyes! nem repriz, de premier lesz ma este a Királyszinház-ban. j Nemcsak első előadása ebben a színházban a Bob herczeg-nek, de valósággal bemutatása az igazi Bob herczeg-nek, ugy, a mint azt a három szerző — legmerészebb szerzői fantáziával — irásközben elképzelte. Ez a mai előadás nem csupán újjászületése egy régi darabnak, hanem egy uj darabnak a bemutatása is. Meglepő dolgokat müveit a Királyszinház igazgatója és rendezője — különösen konstatálnunk kell, hogy a rendezője: a páratlan találékonysága finomizlésü és százkezü Mérei Adolf — ezzel a darabbal, melynek minden kottáját betéve tudja már Budapest szinházjáró közönsége és a melynek hőse: Bob herczeg, a Fedák Sári alakításában, már reklámképekről és czégtáblákról is közismeretes. Uj darab formálódott a régiből és ebben az uj darabban nemcsak a diszletek, kosztümök ujak, de ujak lettek a jól ismert alakok is. Uj levegő árad le ma este a Királyszinház színpadáról: a szinházi közönség és minden színházzal foglalkozó és szinház iránt érdeklődő ember ma este tanulságos oktatást kap az iránt, hogy mi az egy szinházi repriz. Egy régi, közismert, nagysikerű, több, mint száz előadást ért darabnak ilyen renaissance-át csak az abszolút hozzáértés, művészi izlés és találékonyság produkálhatja. Megbecsülni való tulajdonságok, a melyekért feltétlen dicséret jár ki a Királyszinház vezetőségének elsősorban, müvész-gárdájának másodsorban, de talán mindenekelőtt hódolat Fedák Sárinak, a ki az uj Bob herczeg-nek újra, lelke, disze, középpontja. Á tegnapi főpróbának a lehető legzártkörübb volt a közönsége: az igazgatón, a rendezőn kivül mindössze a két szövegiró foglalt helyet a nézőtéren. A komponistát: Huszka Jenőt katonai kötelezettsége tartotta távol: be van rukkolva katonáékhoz Bécsbe, mint tarv talékos hadnagy. A mai premierre is csak nagynehezen kapott tizenkét órás szabadságot. Bakonyi Károly — a kinek neve a Királyszinház szinlapján ugylátszik az egész szezónban fog szerepelni — és Martos Ferencz meglepték magukat azzal az ajándékkal, hogy a főpróbán nézték meg legelőször a Királyszinház Bob herczeg-ét: boldogan és büszkén, egyik ámulatból a másikba esve. A felvonásközökben szó nélkül szorongatták a rendező, igazgató és karmester kezeit, azután egymásra néztek és konstatálták, hogy valósággal — nem ismertek rá a darabjukra. A mai est közönsége is kétségtelenül ebben a véleményben lesz és ebből a véleményből fog kinőni az uj Bob herczeg ujabb előadásainak hosszu-hosszu sorozata. Mime. Szinházi pletykák. Budapest, május 12. A kibicz. A vigszinháziak minden délután egy kedélyes alsóspártira gyűlnek össze egy Lipót-köruti kávéházban. A népszerű játékot rendesen Faludi igazgató, Hegedűs Gyula, Fenyvesi Emil és Bárdi Ödön játsszák és felesleges mondanunk, hogy a játékot mindig egész sereg kibicz szokta nézni. Hogy a kibiczek ebben a kávéházban sem nagyon népszerűek, az csak természetes. A játékosok közül többnyire Hegedűs Gyulának szoktak kibiczelni, a ki viszont leginkább boszszankodik miattuk. Hegedűs tehát, hogy a kibiczektől egyszersmindenkorra megszabaduljon, a következő figyelmeztetést irta krétával az asztal zöld posztójára Kibiczdij 1 korona. Álló kibiczelés 2 korona.