MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-11 / 129. szám

1905. május 11. 7 VÍGSZÍNHÁZ. A «Miss Chipp» szövege. I. felvonás. A szép Magdát egy tolvajszövetség költségén és felügyelete alatt nevelik fel Londonban. Betörések és lopások terén oly nagy ügyességre tesz szert, hogy miss Chipp névre, vagyis „csenö-kisasszony" névre keresztelik el ismerősei, ezek közt főleg Jack, a szövetkezet lelke, a kinek delejező hatalma van, a melynek segítségével médiumaival mindenféle gaztetteket követtet el. Miss Chipp is teljesen a hatalmában van. A szép leány teljes ambiczióval követi parancsait és nincs is tudatában éleie erkölcstelen voltának. Jack eszeli ki a tervet, hogy miss Chippet társalkodónőképen csempészszék be egy párisi közjegyző házába, a hová Jack is eljutna inas képében, együtt aztán kifosztanák a közjegyző pénztárát, a melyben nagy összegeket szoktak őrizni. A részvénytársasági alapon dolgozó szüvetkezet közgyűlésén elfogadják a tervet. Miss Chipp vállalkozik a végrehajtására. fj-yGjü SMyM II. felvonás. Morin közjegyző párisi házánál karácsony ünnepére készülnek. Jack már ott van a háznál és miss Chipp szintén, még pedig miss Brown néven. Az angol kisasszony mindenkit elbájol, és a nagyszerű inas is kivívja mindenkinek elismerését. Megtudjuk azt is, hogy ma kiválóan nagy összegeket őriz Morin a pénztárában. A karácsonyi ünnep miatt nem vihette be a bankba. Pál, a Morin fia, emiatt aggodalmaskodik, de megfeledkezik aggodalmáról, amikor miss Chippet látja. Nagyon is megkedveli a szép angol leányt, bár feltűnik neki, hogy a miss milyen különös elveket vall. Miss Chipp is megszereti Pált és az uj érzelem hatása alatt kezdi felmondani az engedelmességet Jacknak, aki azonban hipnotizmus segítségével ismét rabjává teszi áldozatát és ráparancsol, hogy éjfélkor menjen a pénztárhoz és törje fel. III. felvonás. Ünneplik karácsony estéjét. Miss Chipp, a ki mint baba jelenik meg, központja az estélynek, a melyet Morin rendez. A mikor azonban elérkezik éjfél, a leány Jack parancsának hatalma alatt elsiet, hogy végre hajtsa a betörést. IV. felvonás. Morin Pál is foglalkozik hipnotizálással és egy izben észrevette, hogy Jack jó médium. Miss Chippet rajtakapja a betörésen, egyúttal észreveszi azt is, hogy a leány hipnotikus állapotban akarta elkövetni a gonosztettet. Jack belátja, hogy terve dugába dölt és azért menekül. Ekkor azonban Pál a távszuggesztiót alkalmazza. Színváltozás. Látjuk, a mint Jack el akarna utazni, de hatni kezd Pál delejes ereje és a tolvaj kénytelen-kelletlen indul vissza Morin házához, a hol aztán elfogják. Morin Pál pedig feleségül veszi miss Chippet. D*. JUTA88Y JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitó Intézete — Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utcza 4.— - Alapíttatott 1892 Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs börbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; tennyadó arczok felüdittctnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szörirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szepl\ májfolt, bóratka ímitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kez; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distíngvált keresetforrás). j Eladok és veszek l Urasági bátorokat, KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy vüágot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziáb királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja . neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Huska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közős szerelmét Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dírodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A kit szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, ötök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól is uert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. MAGYAR SZÍNHÁZ. Zsírtalan, ártalmatlan s rögtön szépit a világhirü Földesféle MargitCréme Hatása bámulatos. Kétszeri bekenés után puhítja a kezet és arezot. Minden gyógyszertárban, drogueriában és illatszer-kereskedésben kapható. Főraktár a kontinens részére Török Józsefnél Budapest, Király-uteza. Ara 1 korona. Egy darab szappan 70 fUlér 1 doboz pouder 1 korona 20 fillér. teljes lakberendezéseket, angol börbntorokat, mahagóni és résbatorokat, perzsa- és smyraauéayegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáz- éa TÜlames-esillArekat. = Az »Ex lex« szövege. 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kermány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ók mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös rreskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte szinházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között OMgje lik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vizetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti ők-?t a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. NAGY ZSIGMOND Ä Budapest, üjrilág-a. 27. (Rőser-Bazár mellett) jLm bliban. T*l*fom 17—11.