MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-09 / 127. szám

1905. m ájus 1 0. 3 VÍGSZÍNHÁZ. A »Kézről-kézre« szöveg" I. felvonás. Chanal ur felesége, a szép Francine, nem szereti az urát és nem szereti a házibarát Coustouillut sem, a ki tüzes szoczia­lista-képviselő, ékesszóló a szószéken, de gyáva és dadogó, ha azzal a nővel áll szemben, a kit imád. Francinet pedig imádja. A szép asz­szony szive Massenay nevü világfié, a kit nem szabad összetéveszteni Massenet zeneköltővel. Ez a Massenay annyira viszi vakmerőségét, hogy megjelenik Chanal házánál és bérbeveszi azt a legénylakást, a mely a Chanalék házá­ban kiadó. Egyelőre a Rue du Coliséeben találkozik Francinenal. Egy fonográf elárulja a szerelmesek titkát, bár nem egészen hiven, mert Chanalban azt a hitet kelti, hogy Francine a Coustouillu kedvese. Bosszút esküdve készül a Rue du Coliséeba, hogy meglepje a feleségét. II. felvonás. Massenay és Francine együtt voltak a bizalmas kis lakásban. De ugy meg­feledkeztek az idő múlásáról, hogy egyszerre csak azon érik magukat, hogy felvirradt a reggel. — Mit szól majd a feleségem! — kiált fel Massenay és ezzel elárulja, hogy feleséges ember. Francine rémülete annál nagyobb. A sze­relmesek azon törik fejüket, hogy miket hazud­janak otthon és mindenképen el akarnának sietni, a mikor rájuk tör egy Hubertin nevü úriember, a ki ittas fővel a legnagyobb bajokat okozza és szerencsésen addig késlelteti a fiata­lok távozásét, a mig nem érkezik meg Chanal a rendőrbiztossal, a ki aztán konstatálja a tettenérést. III. felvonás. Massenay felesége, Sophie, kétségbeesetten várja az urát, a ki egész éjjel nem jött haza. Van egy jó barátja, Belgence jegyző, aki a rendőrséget is értesiti és ennek megbízásából Plantelouv rendőrbiztos megjele­nik a háznál. Mindenképpen rémes bűnügyet csinálna az esetből és valósággal rátámadt Mas­senayre, a mikor az haza mer jönni. Megtör­tént azonban, hogy a Massenay ruháját, a melyet a részeg Hubertin kidobott volt, előbb hozták haza, mint a gazdát. Növeli a bait, hogy Chanal beállít Massénayhoz Francineval és ki­jelenti a csábitónak, hogy ha már elvette tőle a Francine szivét, vegye el az asszonyt magát is. Hubertin is növeli a gabalyodást, a melyből Massenay már nem tudja magát kihazudni. Sophie ott hagyja és csak Francine marad nála, a kit majd el kell vennie feleségül. IV. felvonás. Massenay csakugyan elvette feleségül Francinet. A volt imádóból meglehe­tősen zsémbes férj lesz és a m'kor Chanal meglágotja egykori feleségét, a kivel még el­számolása van, Francine kezdi bánni a cserét. Chanallal azonban már nem kezdheti élőiről a játékot, de igenis megjelenik Coustouillu, a ki még mindig imádja és a darab végén mindenki sejtheti, hogy Massenay azzal fog bűnhődni, a miben ő maga is vétkezett. KIRÁL Y SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájétól, felcsap huszárnak és j Eladok és veszek > Urasági bátorokat, megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomoiuség: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérll Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskéjár. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek Dírodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, öaók szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a ma?a elvesztett boldogságát, lepihen a patak parijára. Dr. JÜTASSY JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete — Budapest, TV., Kossuth-Lajos-utcea 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felfidittetnek. Röntgen, rádium, villám-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek tdigazitására). A modern szépségápolási eszközök, arczmasz­százs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó elő­fizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállalta­tik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tul­száraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka ímitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők­nek distingvált keresetforrás). SCHMIDT M szíjgyártó, nyargal ia bSrfindds Budapest, Kerepesi-ut 26. Kézi- •• ut&zóbő rSndOk, rldlkülSk, pénz-, szivar- stb. tárcsák nzgj vá­lasztókban, úgyszintén lószerszám -és nyeregszsrekbon.­árjsgyzék bérmsntvs. PURGO teljes lakberendezéseket, angol bőrbutorokit, Mahagoni éa rézbntorokat, perzsa- éa smyraa­aséayegeket, függönyöket, olajfestményeket, gát­éi TiDaioe-oallKrokat. Fővárosi Nyári Szinház, „A koldusdiák" szövege. Első felvonás. Ollendorf ezreues a fogház­ból szabadon bocsátja a rabokat. Teszi e» azért, hogy Simon nevü koldusdiakot, a ki szin­tén be van börtönözve, felöltöztessen és ber­ezegnek adhassa ki. Meg akarja magát bőszülni Laura grófnőn, a kit egyszer vállon csókolt s ezért a fiatal grófné a legyezőjével arczul ütölte. Ollendorf arra akarja felhasználni Simont, hogy udvaroljon Laurának és vegye el felesé­gül. Változás. A krakkói vásár. Palmatica grófné megjelen két leányával, Laurával és Broniszlavával és megismerkednek az uri ruhába bujtatott kc-ldusdiákkal. Simon és Laura egy­másba szeretnek. Második felvonás. Palmatica grófné házé­ban vagyunk. Elhatározzák, hogy megtartják az esküvőt. Simon lelkiismeretfurdalásokat érez s egy levélben megírja Laurának, hogy ő csak koldusdiák. Átadja a levelet Palmatica grófnő­nek, a kitől azonban Ollendorf elcsalja a levelet Megtartják az esküvét, a mely után Ollendorf felhozatja a rabokat, a kik üdvözlik Simont, mint volt fogolytársukat Simon le van leplezve s Palmatica grófné kikergeti házából. Harmadik felvonás. Jan Janiczki kapitány, Simon barátja és vak fogolytársa, megigéri Ollendorfnak, hogy 200,000 frtért kiszolgáltatja neki a lengyel királyi herczeget. De ezt csak azért teszi, hogy félrevezesse az ezredest és a 200,060 frt.-ot megkaparitsa. Kiadja Simont uralkodó berezegnek, a ki igy is szerepel addig, a mig az igazi herczeg el nem foglalja a várost s Simont kinevezik grófnak. Laura és Simon kibékülnek. Szerdán és csütörtökön az uri divat osztályban! == Rendkívüli uj sorozat'. Szines mellű divating 75 kr. Prima szines divatkézelők 15 kr. Tartós flór zokni 15 kr. Elegáns önkötők 25 kr. Egy tuczat tartós 4 rétü gallér 120 kr. BLEIER IZSÓ áruháza a „Gólyához" Nagymező-utcza 12. sz. (Szerecsen-u. sarkán.) TELEFON 88-69. HAZAI TELEFON 88-59. HIRDETÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ^BUDAPEST^ IX. ÜIiLiŐI-UT41. MODERN ALAPON BEREN­DEZETT HIRDETÉSI IRODA HIRDETÉSEK FELVÉTELE AZ ÖSSZES BEL- ÉS KÜL­FÖLDI LAPOK, FOLYÓIRA­TOK, NAPTÁRAK RÉSZÉRE KÖLTSÉGVETÉSEK ÉS TERVEZETEK DÍJTALANUL, PONTOS KISZOLGÁLÁS. ELŐNYÖS ÁRAK. NAGY ZSIGMOND Budapest, Ujvilág-n. 27. (Rőser-Bazár mellett) JL* «gét. b».b«n. T*i*fou 17—11.

Next

/
Thumbnails
Contents