MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-06 / 124. szám
6 1905. május 6 M. KIR. OPERAHAZ. „Lakmé" szövege. /. felvonás. Pompás kert, melybe a függöny felgördültekor egy csoport indus ájtatósan betér. Nilakantha, a száműzött indus pap bosszút esküszik ellenségeire. Lakmé előbb a színfalak közt, majd a színpadra lépve, imát mond. Az indusok után Nilakantha is eltávozik, végül pedig Lakmé is csokiakba ül szolgáival. Egy angol társaság jő és csodálja Nilakantha házát. Ellen gyönyörű ékszereket vesz észre s vőlegénye, Gerald megígéri, hogy azokat megszerzi számára. Hiába óvják őt az indusok fanatikus bosszújától, — ő marad, mig a társaság távozik. Nemsokára jő Lakmé s ijedten távozásra inti Gérald-ot, nehogy vakmerőségének áldozatául essék. De Gérald-ot fogva tartja Lakmé szépsége s a leány is szerelemre gyul az idegen iránt, ki csak akkor távozik, mikor Nilakantha jön. A főpap megtudván, hogy házában idegen jár, bosszút esküszik ellene. II. felvonás. Piacz egy indus városban. Javában áll a vásár. Amint a tér lassanként kiürül, megjelenik Nilakantha indus vezeklőnek öltözve, mellette halad leánya, Lakmé, s atyja parancsára énekli a pária dalát. Gérald fölismeri Lakmét, hozzá rohan, a mire Nilakantha is megtudja, hogy ő volt az az idegen, a ki házát megszentségtelenítette. Dobpergés hallatszik, mire Gérald eltávozik. Mikor visszatér, egyedül találja Lakmét. Szerelmet vallanak egymásnak s Lakmé egy titkos házikót mond Géraldnak az erdőben, a hol zavartalanul találkozhatnak. Nagy indus menet, élén Nilakanthával, a ki Géraldot leszúrja. Lakmé azonban észreveszi, hogy Gérald csak elájult. ///. felvonás. Erdőben. Gérald lombágyon szunnyad Lakmé virraszt mellette s mikor fölébred, elmondja nfki, miként hozatta őt ide szolgájával s miként gyógyította meg sebét virágnedvvel. Lakmé elmegy, hogy a szent forrás vizéből italt hozzon; mert na e vizből szerelmes pár iszik, többé el nem válhatnak. Fréderia rátalál Géraldra s előbb menyasszonya, majd zászlója iránt tartozó kötelességére figyelmezteti, mire Gérald szavát adja, hogy a másnap induló sereggel tart ő is. A visszatérő Lakmé fájdaimasan veszi észre a változást Géraldban. Érzi, hogy Gérald lelkét most már hazája tartja fogva. Gyorsan leszakít egy daturvirágot és ajakához veszi. Azután mindketten isznak a szent forrás vizéből. A méreg hatása jelentkezik Lakménál, de ő boldog, mert életében már nem válhat meg tőle kedvese. — Nilakantha vad haraggal beront; meg akarja ölni Gérald-ot, de Lakmé figyelmezteti, hogy a szent forrás vizét egy pohárból itták, tehát nem szabad őt bántania. Nilakantha kétségbeesetten látja leányát meghalni, majd megnyugszik rajongó hitében, hogy leánya mennybe szállt. Első angol zongora-terem Zettter és Winkeltnann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, [Váczi-ii. tarkán.) I A világ legjobb angol szer- I kezetü zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán. „Angelus Orchester" világhírű amerikai önmüködö zongora-készülék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. NEMZETI SZÍNHÁZ. „Killiecrankie herczeg" szövege. /. felvonás. A herczeg immár két éve szerelmes Lady Henriettába, már háromszor kérte meg a kezét de — bár a leány anyja szivből helyesli és előmozdítja ezt a" házasságot — Henrietta mindig nemei mond. A herczeg végre is merész tettre határozza el magát. Elhatározza, hogy megszökteti Henriettát, még pedig olymódon, hogy egy hamis távirattal Skócziába szólítja állítólag megbetegedett nagynénjéhez, azután megvesztegetvén a vasút kalauzát, rossz útirányú vonatba ülteti szerelmesét és ilyenformán Henrietta kénytelen lesz elfogadni meghívását skócziai várkastélyába, a hol mindaddig fogva tartja, a mig kimondja a boldogító igent. Barátját: Wellbyt kéri fel segítségül, a ki vállalkozik is a csiny végrehajtását előmozdítani, ha bevonják a kirándulásba Mulhollande asszonyt, egy szép és gazdag özvegyet, a kinek kezét viszont az elszegényedett Welby szeretné elnyerni. II. felvonás. Minden ugy történik, a hogy Killiecrankie herczege tervezte. Négyen megérkeznek a herczeg skót várkastélyába: Henrietta és Mulhollande asszony — a kik eleinte nem igen rokonszenveznek egymással — nem is sejtik, hogy ők voltaképen foglyok és azt hiszik, hogy másnap reggel folytathatják utjokat, melyet a kellemetlen „vasúti kaland" megakasztott. A négyesben eltöltött, feszes hangulatu vacsora után a herczeg bevall mindent Henriettának, Welby pedig leleplezi a csínyt a szép özvegy előtt. Persze módfelett fel vannak a hölgyek háborodva és most már — megbékélve és a lágyszívű Welbyt is szövetségükbe vonva — azon tanakodnak, miképen lehetne megszabadulni a herczeg kastélyából. Sok kalandos és romantikus terv után végre is abban állapodnak meg, hogy Henrietta színleg beleegyezését adja a herczeggel való házasságába. Ezen a réven aztán megszabadulnak és az ilyen kicsikart házassági igéret, a törvény értelmében, nem kötelező. Henrietta csakugyan tudtára adja a herczegnek, hogy szereti és hogy a felesége lesz. A herczegen van most a meglepetés sora, de ő mindjárt gyanút is fog. Mikor annak rendje és módja szerint — skócziai szokás szerint — határozott formában is kívánja Henrietta igéretét, a leány kijelenti az újból elképpedt társaság előtt: „fogadom, hogy Killiecrankie herczegének nem leszek a felesége". III. felvonás. A herczeg fordit egyet a szerelmi taktikán. Tudomására hozza a hölgyeknek, hogy szabadok, a kastély kapuja nyitva áll: bántalom nélkül elmehetnek, nem köti magát többé Henrietta házassági ígéretéhez. Ez a lovagiasság meghatja Henriettát, a ki különben is eleitől fogva vonzódik a herczeghez és most már önkényt, kényszer nélkül, határozza el magát, hogy marad és kezét nyújtja a herczegnek. Mulhollande asszony pedig szintén igent mond régi imádójának: Welbynek. | Eladok és veszek l Urasági bútorokat, »Egy szál mirtus«^szövege. Erna, a boldog menyasszony éppen menyasszonyi ruháját öltötte fel s készül az esküvőre, de örömét megzavarja az elrontott ruha. Telefonálnak a ruhakészítő czéghez, hogy küldjenek valakit, a ki megigazítsa. A boldog mama és a gazdag nénik ezalatt magasztalják Erna szépségét és lefestik előtte a jövő boldogságát. Nemsokára megérkezik egy szerény csinos varróleány, a ki biztosítja az aggódó Ernát, hogy rendbe hozza öltözékét. Kettesben maradnak és Erna kíváncsiságból, unalomból beszélgetni kezd a szomorú varróleánynyal, a ki elmondja, hogy bánatos a lelke, mert szeretett valakit egykor egy kedves ifjút, a ki családja kényszerítésére elhagyta őt. Kevés vártatva felpattan a középajtó és belép a ragyogó vőlegény boldogan, sugárzó arczczal és hozza a telje? lakberendezéseket, angol börbutorokat, mahagóni ÍM rézbntorokat, perzaa- éa sniyrna. •lényegeket, függönyöket, olajfestményeket, gázét rtZlamos-caUlárokat. mirtus-csokrot. Édes, szép szavakat intéz Ernához, miközben észreveszi a varróleányt, a ki nem más, mint elhagyott szerelme. Kinos párbeszéd fejlődik ki köztük, melyből a gyermekes, vidám és boldog Erna mit sem ért, de ők minden szavukkal egymás lelkébe marnak, mig végül a vőlegény esdő szavaira a kis varróleány megkegyelmez és hallgat a multak titkairól, mert>nem akarja összetörni Erna szivét. A vőlegény meghatva mond köszönetet mindazoknak, a kik nem álltak boldogsága utjaban, majd a sürgető mama kérésére karon fogja Ernát és indulnak a templomba a hódoló násznép sorfala mögött, mialatt a kis varróleány, a ki munkája fejében csak egy szál mirtust kért Erna menyasszonyi csokrából, virágát szivéhez szorítja, könyek között kitámolyog egy mellékajtón. Fővárosi Nyári Szinház. »A sárga csikó« szövege. Első felvonás. Bakaj Ancnas leányának, Erzsinek, ma van a lakodalma ; a vőlegény már el is jött, de a menyasszony Tiszántúlra ment át vásárolni egyet-mást. ő is megérkezik és elmondja a szerencsétlenséget, a mi vele történt, hogy a csónakja felfordult és az öreg csikós mentette ki a habokból. Már a lakodalomra akarnak indulni, mikor betoppan Gelecséri pusztabiró a fiával és megtudja, hogy Erzsit Csorba Laczi veszi el, a kinek apja még most Váczott ül, mert megölte a sárréti tiszttartót. Laczi azt hiszi, hogy apja már rég meghalt és most is azt mondja anyja, midőn két koldus betoppan és hírül hozzák, hogy Csorba Márton, a Laczi apja, hazajött Váczról. Második felvonás Laczi hazarohan éa otthon találja apját, ki váltig bizonyítja ártatlanságát. Bakaj András Erzsikével is eljön és Zrzsi Csorba Mártonban felismeri megmentőjét. Gelecséri egy eltévedt sárga csikót keres és ezt meg is találja Csorba Márton portáján. Laczi a lólopást magára vállalja, csakhogy apját megmentse. Harmadik felvonás. Laczi, a pusztabiró üldözése elöl a betyárokhoz szegődött és a Hólyagosban tivornyázik. Idejön keresni Csorba Márton a fiát, de nem találja s mig itt reá várakozik, a csárdástól megtudja, hogy az ismerte a sárréti tiszttartó gyilkosát, Pityke Bandit. Most is csak annyit tud róla, hogy Tüskésen lakik s a koldusok még máig is a hallgatásért kommencziót kapnak. Erzsi is eljön ide és szép szerével megszabadítja a betyároktól a kedvesét A koldusok is betérnek és az öreg Csorba elcsípi az egyiket és elvezetteti magát Pitykt Bandihoz. Változás. Csorba Márton Pityke Bandiban felismeri Bakaj Andrást. Ki akarja a világnak kiáltani annak bűnösségét, de gyermeke boldogságáén minden elhallgat Arozsm szépségéti Vallom, ryaksíB kr.rom fehérségét I Kszstt finomságát I egyedül a Buda! dr.-féle .OYÖNOYVIRÁO-CRÉM'sek köszönhetem. - Kis tégely 1 kor. Nagy tégely I-M kor. — Budapest, .Városi gyógyszertál ^ — _ _ Véczl- és Kigy ó-utcxa .írok NAGY ZSIGMOND äÄt Budapest, UjYilág-n. 27. (Rőser-Bazár mellett) hJUbaun.. X«i«Jon 17—77.