MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-29 / 147. szám

1905 Májút 29. 7 VÍGSZÍNHÁZ. A „Kolibri mama" szövege, I. felvonás. Rysbergue báró neje megőrizte ifjúságának báját és üdeségét, bár már két nagy fia van, a kik közül az elsőszülött a vőlegénység küszöbén áll. Nagyon fiatalon kötötte meg házasságát, a mely igazi érdekházasság volt, megajándékozta férjét örökösökkel, de nem találta meg a boldogságot, amelyre mindig vágyódott. Fiának, Richardnak, barátja hozza meg néki ezt a boldogságot. A fiatal Chambry Georget gyújtja lángra a forróvérű asszonyt, a kinek titkát Richard kissé alattomos módon megtudja. II. felvonás. A Rysbergue család Trouville határában nyaral. Richard észreveszi, hogy anyja még mindig folytatja viszonyát Georget-val. Párbajra akarja kényszeríteni barátját és minthogy kitűnő vivő, bizonyos, hogy megöli. Irén kegyelmet kér. Nem a fiát, hanem a kedvesét félti. — Éltem nagy szerelme ez, kiált fel. Ne is próbáld megérteni, a mit ugy sem érthetsz meg, hogy mit érez az az asszony, akinek a fia előtt kell esdekelnie. Az, aki számodra valami jelentéktelen pajtás, reám nézve az élet forrása, életem, mindenem. Richard követeli, hogy anyja szakítson kedvesével. A vita hevében nem veszik észre, hogyR ysbergue is belépett. Az asszony vele szemben is hangoztatja, hogy joga van a szerelemre. Távozik a háztól, hogy Georgeté lehessen. III. felvonás. Algírban vagyunk. Georget ott tölti önkéntességi évét. Irén vele van és élvezi boldogságát. De a szegény asszony már érzi, hogy boldogsága mulandó. Kedvesét már megkörnyékezik az üdébb, fiatalabb nők, a kikkel szemben vesztessé kell lennie. Nem akarja, hogy Georget ráunjon és ugy szakítson vele. Ezt megelőzi. Megirta előre a búcsúlevelét. A mikor megtudja, hogy Georget találkára készül miss Deaconnal, leteszi levelét a nyughelyre, a melyen a fáradt Georget elszunnyadt és azzal kioson a házból. IV. felvonás. Irén megtörten jelentkezik Richard házánál. Fia már két hónapos gyermek atyja. A boldogtalan asszonyt némi ellenkezés után visszafogadják, és a mikor látogatók jönnek, mélabúsan szól: — Én a nagyanya vagyok. Bluzkirály ándrassy-ot 37. sz. Szinház és alkalmi bluaok, selyem és saövet pongyolák, felső- és alsó szoknyák, selyem s vá szon fehérnemüek különlegessége i. Andrássy-ut 37. sz i „MANTJMOLLIN." Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt taóehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétküldi: CZETTLER GYULA gyégysztrttz BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Török József gyógyszertárában, Király-utcza 12. és az »Opera* gyógyszertárban Andrássy-ut 26. EHM JÁNOS 9 Nemzeti Szinház bérházában ma és . . , hang;minden este TOLL AIPAB ét KÁROLY versenyez.; KIRÁLY SZÍNHÁZ. ; Városligeti Syári Szinház. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A háron. szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomoiuság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére Harezba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. EH hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nótt. Jancsi — megtört sziwel, kinzd fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét Uuskit. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. As Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A kit szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjor meg Tündérországban a tündérek királyának Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bit magával és utár - rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet is együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól Ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Pásztordal. - Énekli': Fedák Sári. — 1. Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom. II. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen Tiz forint bér minden kincsem / III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. IVJ Udvarodon három vállú, Abból iszik három nyáj juh, Én vagyok a vízmérője, Szőke rózsám szeretője. «Apajune vagy a vizi szellem* szövege. Történik 1864. nyarán, Prucseszko Alamir herczeg, román bojár kotroaseni uradalmában. Marku és Natálicza lakodalmát ünnepli a násznép, Marku nagyon boldog, csupán az zavarja meg, hogy itju csinos feleségét, az újdonsült menyecskét nagyon félti a vizi szellemtől, Apajunétől. Mert a faluban már évtizedeken keresztül a fiatal menyecskéket mindig kisértette a vizi szellem. Prucseszko Atamir herczeg, ki még uradalmában soha sem volt, haza jön Párisból, magával hozza feleségét, Heloizet, ki ezelőtt egy szállodatulajdonosné | volt és rögtön utánna veti magát a csinos oláh I menyecskék után. A felesége nagyon féltékeny. I De a herczeg, hogy a feleségét kijátsza, követi őseit és vizi szellemnek öltözve, ajándékokkal csábítgatja magáhozoa menyeskéket. Natal iczára is szemet vett, de Marku, hogy elejét vegye, ő is vizi szellemnek öltözködik és a herczeget leleplezi, kit többek segítségével a vizbe dob. A herczeget bőrig ázva húzzák ki a vízből, ki ajándékokkal igyekszik megvesztegetni leleplezőit, hogy felesége előtt minden titokban maradjon. r A szépség ápolására legjobb szer a „Miranda"Creme eltávolít mtmáeu bórbsztátalaniágot A* u arcnak nép, «ä kinézést ad. Nem tartalma» aommil«« ártalma« v. mérge» asert és nappal U haaxnálliaté. 1 tipli kRmto Crime 1 L 1 drb Mlrwdo-oappan 70 L 1 doboz IMi-pidor 1 k. három színben. — Budapesten kaphaté: TÖKÖK JÓZSEF gyógy•zertárikan, va ry a kénsftfciét: OTKNES J. C. utódainál, Eszéken, feMvárosbaa, ahol postai ^

megrendelések utánvétel melett eszkóióltetno

k^ Operákat, operetteket és kuplékat otthon halljjatha' Grammophon v. Phonographen. Elsőrendű gyértmányi ajánl Révész Gyula és T« Budapest, IV., Muzeum-körut 19. Hengerek es lemezekben legújabb műsor. wmmwmmm^mwmmm PURGO-