MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-03 / 121. szám

6 1905. május 3. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állatni szubvencziót nem utalványozhatja neki • kormány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy talál­mányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töp­renkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társa­ság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nye­regben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót terem­teni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös ereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek közölt, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrségés a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjai­hoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz­zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megje'.. lik Magyar­ország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavak­ban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vál­lalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttség­nek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmu­tassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt. Hatodik kép. Termékenység. A béke bizto­sítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyarharcz­készség oltalma alatt. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomotuság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét­Iluskót. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkíséri! Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Elet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepiher, a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. I. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejdrok minden este Édes Iluskdmhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János! II. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrdbb nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel / Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, íz én nevem Kukoricza, Kukoricza János! Városlig eti Nyá ri Szinház. «A gyors pinczér» szövege. Egy Paceficio nevü vidéki polgár a felségével a városba érkezik. A tolongásban Millan az asszonytól és egy vendéglőbe siet, ahol egy szép leányt talál, akit vacsorára invitál meg. Vacsora közben ráakad a felesége, a ki már mindenfelé kereste és nagy családi szénát rendez a kicsapongó férjnek. Dr. JUTÁS ST JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö Intézete —Budapest, IV., Kos*uth-Laóos-a*'°*i *.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bórhajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; lannyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztas. Szörirtá8 örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ranezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmasz­száz8, arcz-gőzfürdó, stb., az intézetben olcsó elő­fizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelese vaíialta­tik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tul­s zár az arcz; szeplő, májfolt, bóratka (mitessszer) e attanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz ; fagyás, :zadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők­nek disüngvált keresetforrás). Zsírtalan, ártal­matlan s rögtön szépit a világhírű Földes-féle Margit­frvi Créme % ­Wi'jLM JLJPI Hatása bámula­tos. Kétszeri be­kenés után pu­hítja a kezet és arczot. w »V fW Minden gyógy­szertárban, v m drogueriában és illatszer-kereskedésben kapható. Főraktár a kontinens részére Török Józsefnél Budapest, Király-utcza. Ara 1 korona. Egy darab szappan 70 fillér 1 doboz pouder 1 korona 20 fillér. Első angol zongora-terem Zeitter és Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, Vácrt-e- tarkán.) I A világ legjobb angol szer- I kezetü zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és hasz­nált állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán. ..Angelus orchester" világhírű amerikai önműködő zon­gora-készülék orgonával egyetemben, megtekint­hető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. iBerketz István utóda I Vidéki mahÍ79t*«nlr intinvnon é* nnntiwín Bsrltfilßltatnslt. PostaküldamÓnVök czimiendók ', "ö kelme, salysmfestő- és v. Bytl«ztl*é- j gyára, Budapasi,. Klnlzsl-utcza 14. sz. j ^igj^«. _ Vidéki mabiiatások jutányosán is pontosan eszközöltetnek. Postaküldemények ezimzendók: IX., Kinizsi-ntszi 14. Árjegyzék ingyen. Taiafon 63-36. vm., Ciin-t eo.^

Next

/
Thumbnails
Contents