MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-26 / 144. szám
1905. május 2 1. 3 Budapesti színpadok. Budapest, május 26. A Magyar Királyi Operaház- ban A czigánybáró holnap, szombaton, május 27-én, kerül szinre először. Az operett e hó végéig háromszor kerül szinre, mindannyiszor jótékonyczJlra, és pedig először (május 27-én) a Jókai-szoboralap javára, másodszor (május 29-én) az „Otthon" irók és hírlapírók köre, valamint a „Hírlapírók nyugdíjintézete" javára, harmadszor pedig (május 31-én) a székesfővárosi államrendőrség tisztikarának nyugdijpótló és segítőegyesülete javára. Az operett főszerepeit V. Krammer T. (Szaffi), Payer M. (Arzéna), Fiatíné (Mirabella), Szántó L. (Czipra), Arányi (Barinkay), Hegedűs (Zsuppán), Kornay (Carnero), Pichler (Ottokár) és Ney B. (Pali czigány) játsszák. A harmadik felvonásban a ballet zenéje Strauss János Pázmán lovag czimü dalmüvéből való. Az operettet Máder Rezső igazgató vezényli; rendező: Vidor Dezső. Az első előadáson jelen lesz a zeneszerzőnek: Strauss Jánosnak özvegye is. Ezen előadásokra jegyek már válthatók felemelt helyárakon. — Az Operaház műsora Mátray Dezső betegsége folytán a következőképp változik: Vasárnap, május 28-án Carmen helyett Tannhäuser kerül szinre Mátray Dezső vendégfelléptével, kedden, május 30-án pedig Lohengrin helyett Ördög Póbert. * A Nemzeti Szinház-ban az országos tornaverseny alkalmából a hét hátralevő napjain a szinház műsorának három legkiválóbb magyar darabja kerül szinre. Ma, pénteken Katona: Bánk bán-ját adják, a czimszerepben Bakó Lászlóval. Szombatra Jókai: Aranyember-e van kitűzve a czimszerepben Pálffy Györgygyei, a többi szerepet Jászai Mari, Paulay Erzsi, Török Irma, Fái Szeréna, Vizváryné, Náday Lerencz, Gabányi, Horváth és Mátrai adják. — Vasárnap Az ember tragédiáját adják és ez alkalommal Ádámot Bakó, Évát 5. Fái Szeréna és Luczifert Gyenes fogja játszani. E három előadásra a versenyre fölrándult tanuló-ifjuság részére korlátlan számú mérsékeltáru jegyeket engedélyezett a szinház igazgatósága. A Vigszinház ennek a szezonnak a folyamán már csak egy premiért tart és ugy mint az utóbbi években történt, ezúttal is egy rendkívül mulatságos bohózatot választottak ki az újdonságok sorozatának befejezésére. Monnier és Larcher—Le jumeau czimü háromfelvonásos darabja ez, a melyet a párisi Folies-Dramatiques-ban játszottak nagy hatással. Góth Sándor fordította és magyar czime Emil? lesz. Az újdonság a vidám alakok egész tömegét hozza a színpadra és egymást érik benne a mulatságos helyzetek. Két év előtt a Dupont, tavaly pedig a Csókpirulák czimü bohózat töltötte ki egész junius hónapot és előrelátható, hogy az idén az Emil ? éppoly vígan fogja berekeszteni a szezont A Kolibri mama nagy sikere elegendő időt ad a rendkívül gyors menetű újdonság előkészítésére. * A Magyar Szinház-ban hetven nappal a bemutató után, ma, pénteken este éri el 75-ik előadását az Ex lex. A jubiláris estén először kerül szinre Heltai Jenő kis verses tréfája, a melyet a kis emberek csapatából egy iskolás fiu és egy iskolás lányka fog elmondani. A fiút Tallián Anna, a leányt Szentgyörgyi Márta játssza. Miss Mary Halton föllépése a második képben lesz. A művésznő a Lucy lov czimü amerikai dalt fogja énekelni és egy-egy aj kaczagó kupiét is ad elő. A jubiláris estén a rendes helyárak érvényesek. Vasárnap délután is, este is az Ex lex kerül előadásra. * A Királyszinház-ban a Bob herczeg két telt háza után ma, pénteken és holnap, szombaton ismét a János vitéz kerül a műsorra, a melynek a szezonvég daczára is csökkentetlen a vonzóereje. Mindkét este Fedák Sári játssza a czimszerepet a Bakonyi-Kacsóh daljátékban, a mely junius első felében éri meg a 200-ik előadást. E páratlan jubileum iránt oly nagy a közönség érdeklődése, hogy a szinház igazgatósága már árusittatja a jubiláris-este jegyeit, a melyek, minthogy az előadás napját pontosan még nem határozhatták meg, 200. jelzéssel vannak ellátva. A jános v/fe'z-nek erre az ünnepére mérsékelten fölemelt helyárakkal, de elővételi díj nélkül árusítják a jegyeket a szinház pénztára és a Bárd-czég zenemükereskedése. A Főváiosi Nyári Szinház-ban holnap, szombaton és vasárnap a Katalin van műsoron, a czimszerepben Székely Irénnel. Vasárnap délután Blaha Lujza lép fel A gyimesi vadvirágban. — Vidor igazgatónak sikerült megnyerni a budai szinházban való vendégszereplésre Miss Mary Halton-1, a kit a főváros hözönsége minden vendégjátéka alkalmával tüntető lelkesedéssel ünnepelt. A művésznő a Fővárosi Nyári Szinház-ban hat estén át fog fellépni s eljátssza a Népszínház müsordarabjai közül a Babá-ban Alésiát, Sidney Jones hires operettjét ben, a San-Toy-ban a czimszerepet. A nagyérdekü vendégjáték junius első felében lesz. A Városligeti Nyári Szinház- ban Krecsányi társulata tegnap, csütörtökön mutatta be Zamacoi Miguel uj bohózatát, a melyet Le Gigolo czimen adtak a párisi Nouveautés-szinház-ban. Az újdonságot, a melyet Komor Gyula fordításában adnak, igen nagy tetszéssel fogadta a közönség. Vidám és merész cselekményét a legnagyobb vidámsággal és figyelemmel kisérte. A főbb szerepeket György Ilona, Étsy Emília, Gyöngyössy Erzsi, Krecsányiné, Niczkyné, L. Mihályfi Julia, Bartos Gyula, Ternyei, Szomori, Péthey és Kövessi játszották, mindannyian jól és kedvesen. Holnap este is Az igazi kerül előadásra, vasárnap este pedig az Apajune czimü operett. A kulisszák mögül. .Ex-lex' Budapest, május 26. 75-ödször. — A „Magyar Színház" mai, jubiláns előadásához. — Rendes körülmények között a hetvenötödik előadást a harmadik jubileumnak szokták nevezni. Pajna Lerencz valóban nagysikerű revüje, az Ex-lex, ma este éri meg a Magyar Színházban hetvenötödik előadását és ez az előadás a pompás darabnak mégis csak — második jubileuma. Ennek pedig az az oka, hogy az Ex-lex előadásai során az első alkalmat — a huszonötödik előadást — szándékosan ünnep és hűhó nélkül hagyta a szinház, miután — nagyon helyesen — ugy gondolkoztak a szerző és a szinház vezetősége, hogy e darab karrierjénél az első huszonöt előadás igazán — meg se kottyan. Jól gondolkoztak. Az Ex-lex már a premierjén megmutatta az oroszlánkörmeit, sőt, már a főpróbán is, márczius 13-án, egybehangzó volt a vélemény, hogy a Magyar Szinház-nak eddigelé még soha rem volt olyan újdonsága, melynek biztosabb pályafutása és hosszabb életet lehetett volna jósolni, mint az Ex-lexnek. Rajna Lerencz és a Magyar Szinház ezzel a darabbal, — hogy mükifejezéssel éljünk — „biztosra mentek". Az első magyar revü en suite-előadásokra készült és már eddig produkált olyan tiszteletreméltó sorozatot, a mely akármilyen nagy sikerek mellett is tisztességesen megállja a helyét. Hetven nap alatt hetvenöt előadás. Tele házak, tele kassza: csőstül hullott az áldás az Ex lex előadásai alatt a színházra, a szereplőkre és a szerzőre. A budapesti közönség ritka kegyébe fogadta ezt a mozgalmas, tarka-barka, százszinü és százhangulatu szép magyar játékot és most — pályafutása delelőjén — sem csökken iránta az érdeklődés. Igaz, hogy a szerző mellett a Magyar Szinház is megtett mindent a nagy siker érdekében és nyugodt önérzettel nyugtázhatja a közönség elismerését, mely ma este immár hetvenötödször nyilvánul meg a sikerült, érdemes munka iránt. És egyre uj meglepetésekkel és kedveskedésekkel szolgál a szerző és a szinház a közönségnek. A mai szép jubiláris estének Miss Mary Halton fellépése ad különös érdekességet. Az angol diva a szinház és a közönség iránt való hálából lép ma fel Rajna Lerencz revüjének egyik képében. Ezzel bucsut is vesz a Magyar Szinház közönségétől és a szinház műsorára újra visszakerül sorozatos előadások egymásutánjában az Ex lex és szinrekerül estéről-estére a szezón végéig. -Y.Szinházi pletykák. Budapest, május 26. 87 korona. — A mikor a rendező „házat" vásárol. — Mérei Adolfról, a Királyszinház kitűnő rendezőjéről, szól ez a történet. Mérei, a ki nem tartozik a gazdag emberek osztályába, a hét elején ugy akarta pillanatnyi pénzzavarát megoldani, hogy — „házat" vásárolt. Ezt persze aligha érti meg ily röviden az olvasó. Nem afféle kőből és téglából épült házról van szó, hanem olyanról, a mely előtt színházi előadások szoktak lefolyni. A nézőteret színházi nyelven ugyanis csak „ház"-nak szokás mondani. Mérei Adolf tehát elhatározta, hogy a hét valamelyik estéjén megveszi a „házat". Elment Beöthy László igazgatóhoz és igy szólt hozzá; — Tudja mit igazgató ur, én megveszem a holnapi házat. — Jól van! Mit ad érte ? — Kétezer koronát! Az alku meg volt kötve. A következő nap jövedelme — az örök, elpusztíthatatlan jános vitéz volt előadásra tűzve — tehát Mérei Adolfé lesz, természetesen a kikötött 2000 koronáért. És a rendező biztosra vette, hogy ebből nagy üzlet lesz, mert hiszen az előző napokon is a jövedelem jóval meghaladta a kétezer koronát. Másnap aztán Mérei izgatottan várta, hogy mi lesz a kötött üzlet eredménye. Minden öt perczben lesietett a pénztárhoz és mindig csak ennyit kérdezett: — No, viszik a jegyeket? Nagy meglepetésére azonban azt a választ nyerte: — Nem tudom, mi az oka, de azt hiszem, ma kisebb házunk lesz, mint tegnap! Csakugyan, délelőtt nem jelentkezett annyi ember, mint máskor az aznapi előadásra szóló jegyért. Mérei megdöbbenve konstatálta, hogy talán reményeiben csalatkozni fog. Megpróbálta tehát a — visszavonulást. Elment Beöthy igazgatóhoz és azt az ajánlatot tette neki, hogy oldja fel az alku alól. De az igazgató most már nem volt hajlandó erre. — Szó sincs róla, — mondta. — Rögtön értesítem is a titkárt, hogy az előleget, a mit ma kért, ne adja ki és hogy az elseji gázsit is tartsa vissza. Hja, kérem ez egy külömbözeti üzlet! És az üzlet — üzlet 1 A rendező dult-fult. A színpadra ment és ott töltötte az egész délutánt. A házi telefonon nyolcz óra tájban megint felszólítja a pénztárban levő igazgatót. — Kegyelem direktor ur, kegyelem! — No jól van, — felelte rá Beöthy László — ez egyszer megkegyelmezek magának I A következő fél órában, éppen a pénztárzárlat után mosolyogva keresi fel az igazgatót Mérei Adolf. — No, mennyi a bevétel ? — kérdi kárörvendve. Mire Beöthy László megmutatta a pénztári kimutatást. — Lássa: éppen 2087 korona! Az utolsó félórában ugyanis valósággal megrohanta a közönség a pénztárt. Szóval, Mérei Adolf éppen 87 koronát nyert volna, ha a „házat" csakugyan megvette volna. Sairinsz.
