MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-20 / 138. szám
2 1 905. május T 21. Röpködtek az ideák, egyik se talált tetszésre. Végre egy újságíró, a kinek a politika a kenyere, egy valóban újfajta ötlettel lepte meg a tanakodókal: — Én azt hiszem — mondotta — okos dolog volna, ha nyáron az összes budapesti direktorok összefognának és közös erővel egy színházban tartanának csak előadásokat, a társulataik legkiválóbb tagjaival. A közönség tódulna a — koalicziós-szinházba! — Koalicziós-szinház?! — sóhajtott egy színházigazgató. — Mi értelme volna annak? Ha mindnyájan szövetkezünk: ugyan ki ellen működnék a maga koalicziós színháza ? . . . Tartarin Színházi élet. Budapest, május 21. „Kolibri mama" hősnőjénél — Látogatás T. Halmi Margitnál. — A Vigszinház pénteki főpróbája után felkerestem T. Halmi Margitot, a nagy Halmi leányát és a kitűnő Tanay feleségét, hogy beszélgessek vele uj szerepéről, a Kolibri marná-ról. \ ki csak némileg ismeri a színházi világot, az sejti, hogy színésznők soha sincsenek annyira elfoglalva, mint közvetlenül a premierest előtt. Ilyenkor otthon is lázasan próbálgatják a szerepüket; és különösen a szabónővel akad egy kis elintézni való, a kinek az utolsó pillanatban még egy kapcsot kell felvarrni, vagy pedig egy ránczot kell elsimítania, a bemutatóra kerülő darabhoz készült toiletten. Igy aztán nem is csodálkoztam, a mikor a szobaleány egykedvűen azt jelentette : — A nagyságos asszony a szabónál van. De csakhamar megjött a művésznő. — A szerepemről beszéljek ? — kérdezte, a mikor megtudta látogatásom czélját. — Hát nagyon szeretném, ha nagyon jól tudnám eljátszani. Meg aztán szeretném bebizonyítani azt is, hogy nem vagyok egészen naplopó tagja a Vigszinház-nak, a melyben ezúttal a harmadik uj szerepet játszom. A Lulu és a Hadik huszárok nem váltak be, van okom hinni, hogy a Kolibri mamá-nak annál nagyobb lesz sikere. Azt talán mondanom se kell, hogy nagy kedvvel és ambiczióval készültem a szegény Kolibri mamára. Megírták ezt önök is. A feladat olyan szép is, hogy megérdemli a fáradtságot. — Mit tart a Kolibri mama jelleméről ? — kérdeztem. — A szegény Rysbergue Irénnel, a ki feláldozza szerelmének a családját, nem értek egyet. De találok mentséget a számára. A gondtalan élet a tulkomoly férj oldalán, a gyermeteg kedély, a melyet negyven éves koráig megőrzött és végre az az elvitázhatlan tény, hogy a sziv, habár későn is, de érvényesiti a jogait: mentő körülmények az eltévelyedett Iréné számára. Hogy súlyosan bűnhődik, mert félretéve büszkeségéi, kénytelen megalázkodni azok előtt, a kiket elhagyott és a kik megtagadták — áz rendjén van. De azért mégis érdemel egy kis szánalmat. Mindig megtudják hatni az embert azok, akik nagyon tudnak szeretni, mert azok nagyon tudnak szenvedni is. A szomszéd szobában, a művésznő két apró fiucskája, Ferkó és Boczi közben komoly gondolatokkal voltak elfoglalva. Arról beszéltek, hogy megjavulnak és szófogadók lesznek, mert anya, ugy látszik, azéri szereti annyira azt a Kolibri mamát, mert ők alighanem nem viselik magukat elég jól . . . Figaro. Vidéki színpadok. Budapest, május 21. A debreczeni színházban már befejezték az idei színházi évet. Makó Lajos színtársulata most Nyíregyházára ment, a hol a János vitéz-zel kezdték meg az uj szezónt. • A nagyváradi Szigligeti Szinház-ban nagy sikerrel vendégszerepelt e héten Szamosi Elza, a Magyar Királyi Operaház művésznője. Első sstén a János vitéz-ben Iluska és a királyleány szerepében, a másodikon az Aranyvirág-ban lépett fel. A kolozsvári Nemzeti Szinház-ban szép sikerrel mutatták be Beöthy László Fölösleges férjek czimü vígjátékát, a mely tavaly a Királyszinház-ban került szinre először. r Az aradi színházban sorozatos előadásokban fogják bemutatni Csiky Gergely müveit. Az első estén szinrehozták A buborékok-at, a másodikon a Czifra nyomorúság került szinre. A többi darabra ezután kerül a sor. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hőig) árczán, a ki a Balassa-íé\e valódi angol ugorkatejet, ira 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Aaktssa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és minien gyógyszertárban és droguériában. Külföldi szinpadok. Budapest, május 21. Lincke Pál, a Lysist/ata szerzője, megzenésítette BolténBäckers A lakodalmi est czimü librettóját. Az operett a berlini Apollo-szinházban került tegnap bemutatóra. * Girardi, a kitűnő bécsi operettkomikus a jövő szezón elején négy hétig vendégszerepelni fog a Carltheater-ben. A művész Eysler, a Vándorlegény szerzőjének uj, A Vadász fruska czimü operettében fog fellépni. * A berlini Deutsches Theater- nek ugy látszik nem akad majd gazdája a mostani igazgató, Lindau Pál távozása után. Reinhardt Miksa csak olyan feltétel mellett lett volna hajlandó a régi színházat bérbe venni, ha azt teljesen renoválják és nagyobb renoválásokat kötött ki Brahm Otto is. Most abban bizakodnak, hogy a magyar származású Lautenburg Zsigmond, a Rezidenz-Theater volt igazgatója fogja a Deutsches-Theater igazgatását elvállalni. * Mascagni Pietro, egy olasz újság értesülése szerint, uj operán dolgozik, a mely a XVI. századból meriti tárgyát. A librettót Marradi Giovanni irja. * Sarah Bernhardt, a nagy franczia, ugy látszik, teljesen megbékült Németországgal és már lemondott a revanche eszméjéről. Legalább ezt bizonyítja, hogy rövid időn belül most harmadszor indult nagyobb vendégkörutra német városokban. Mostani körútját Elszász-ban kezdte meg, a hol Miihlhausen-ben és Strassburg-ban Rostand L'Aiglon-ját játszotta. Társszerzők a társszerzóségről. — A szerzők nyilatkozatai. — Budapest, május 21. A társszerzőség már rég kérdés tárgya a a szinmüirók között. Hogyan lehetséges az, — kérdi a közönség is, — hogy két ember együtt tudjon dolgozni egy darabon ? Főkép Francz aország a társszerzők hazája épp ezért érdekes, miképpen nyilatkoznak az ismertebb nevü franczia szerzők a közös alkotásokról Itt közöljük öt előkelő franczia iró nyilatkozatát erről a témáról: I. Antony Mars: Barátja vagyok a társszerzőségnek. Szívesen ragadom meg az alkalmat, hogy társat keressek egy darab megirásá hoz, mert ebben az esetben élvezet nekem a munka, a legkellemesebb élvezet, a mit mint iró elképzelhetek magamnak. A legjobb, ha jó baráttal dolgozunk együtt, a ki esetleg együtt járt velünk iskolába s a kivel oly intim viszonyban vagyunk, hogy nem vesszi rossz néven, ha javítgatunk a dolgán s az sem baj, ha ő javit a mienkben. Legkedvesebb társszerzőm Desvalliéres, a kinek neve gyakran jelent meg az enyémmel együtt a szinlapokon Természetünk teljesen ellentétes s ez fölötte hasznos alkotásoknál, mert ilyképpen kiegészítjük egymást. II. Hennequin: Egész sora darabaimnak bizonyítja, hogy szívesen dolgozom egy kollégával. Ugyanis sokkal szigoruabbak vagyunk társunk eszméivel szemben, mint a sajáténkkat szemben. És a mi a fő: Kölcsönösen kritizáljuk egymást s végül egy közös formában megegyezünk. Egyenertékü emberrel dolgozni nagy előny és nagy élvezet. Minden évben két darabot irok s három év óta állandóan Bilha"d barátommal dolgozom. Kitűnően megértjük és pompásan kiegészítjük egymást. III. Flers: Tulajdonképen ellensége vagyok i a társszerzőségnek. De mindennek daczára : együtt dolgoztam Gavault-ia\ s még két kollé! gáimmal, mert ezekkel a legjobban megértjük egymást. Véleményem az, hogy baráttal nagyon jól lehet dolgozni, főkép olyannal, a kinek szokásai, életmódja és helyzete a legjobban megfelel a mienknek. Egyik első munkatársam Mongelle költő volt, a szegény a premier-estéjén meghalt, s mialatt a színházban nevettek a darab tréfáin, szerencsétlen barátom és társszerzőm kileheke lelkét. IV. Xanrof: Szivesebben dolgozom munkatárssal, mint egyedül. Én inkább agyamban kidolgozom darabom tervét, — de írni nem szeretek s ezért jó a társszerző. Azonkívül szinmüiró j pályám kezdetén nem ismertem a színpadot s igy nagyon szükségem van egy társszerzőre. V. Eruest Blum : Öreg ember vagyok s pályám estéje előtt állok. Nem habozom kijelenteni, hogy ellensége vagyok a társsztrzőségnek. Éz csak a rest embereknek a menedék helye. Sok munkatársam volt, de egyikkel sem tartottam ki sokáig. Egyet kivéve, s az Toché. De a Tochék nem születnek minden napon. Azt még megértem, hogy bohózatot ketten irnak, de hogy drámát miképpen Írhatnak ketten, azt sehogysem tudom felfogni. Hirdetések. Az arcz és kezek ápolá ára az orvosok mint kitűnő és teljesen ártalmatlan szert, a Carnilla-créme-t ajánlják, mely száraz és zsírmentes. A manicürok legkedveltebb kéz és arczápoló szere a Carnila-créme, amely a legkitűnőbb eredménynyel használtatik pörsenések, májfoltok, bőratkák, stb. ellen. Pár napi használat után a legkicserepedettebb, hámló vörös bőr is üde, rózsaszínűvé válik. A Carnllla-créme kiválóságát legjobban bizonyltja, hogy ma már a hölgyek milliói használják. Egy tégely Carnilla-créme ára I kor. Egyedüli készitője : Petrovics Miklós, droguista Budapest, IV., Bécsi-otcza 2. szám. •••••••••••••• 'tfaoznóíjfoTL-M Í-4-Hv t*r t 1$ézfinomtt& fbfijadékol A kezet 3 nap alatt bársonysimává és hófehérré teszi. 1ÚYE6 90 FILLÉREÜVE6 8EN0ELÉ5HÉL FRANKO KERPELGYÓ(iYTÁR3ü0AI>EST.L!PÓTK0Rin28 • • • • i Fogak szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Páriában slaS dijat nyort fogsorok azonnal megszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fog orvosi Intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébot-körut 50. I. •». Fogorvos : Ufflif Eni. Teknikai fönök: Irttiuu S. Tanos plombák 3 kor.-tól, foghúzás érzéstelemivé 2 kar-árt. ——— Fogad: reggel á-tól eete *-i«. Veeár- éa ünnepnapokon i« • = Mértékeit árek - Ré.eletfleeteer« le. =
