MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-18 / 136. szám

1905. máim: 18. A szerző. Szalóky Elekről, a Parasztszivek szerzőjé­ről, szól ez az apróság. Szalóky Elek tudvalevőleg Balassa Armin egyfelvonásosából irta a Parasztszivek czimü drámáját, a melyet csak a minap mutattak be nagy sikerrel a Nemzeti Szinház-ban. A darab­ról tudvalevőleg sok szó esett még szinre­hozatala előtt és erősen vitatták, volt-e joga Szalóky-nak más szerző eszméjét uj formában felhasználni, vagy sem? Tegnap is erről beszélgettek egy tár­saságban, a melyben személyesen is ismerik Szalóky-1. Egyszerre kérdi valaki: — Hát itt van még Szalóky a fővárosban? — Nem, — felelte eg másik ur a társa­ságból, — hazautazott Pozsonyba mert uj darabot ir. — Milyen darabot? — Hjah 1 — jegyezte meg a kérdezett, — ezt ma még ő maga sem tudja. Egyelőre ő is keresi uj darabjának a — szerzőjét. Figaro. Vidéki színpadok. Budapest, május 18. A dtbreczcni szinházban a János vitéz leg­utóbbi előadásán valaki hangosabban beszélt, mint színházban előadásközben szokásos. Felhő Rózsi, a ki a János vitéz-t játszotta, olyan dühbe jött a hangos beszédre, hogy árvalány­hajas kalapját a diskurálok közé vágta. * Kövesßi Albert színtársulata, mely most Újvidék-tn szerepel nagy sikerrel, Belgrád-ba készül, hogy ott néhány operettet és népszin­müvet előadjon. A belgrádiak érdeklődéssel várják a magyar színtársulat fellépését. = Nlncc szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa féle valódi angol ugorkatejet, ira 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és'min­den gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, május 18. A berlini udvari operaház igazgatósága szerződtette karmesternek Hellmesberger Ferdi­nándot, az ismert bécsi csellomüvészt. * A berlini Beile-Aliance-szinhdz-ban a minap két újdonságot mutattak be: egy vígjátékot és egy színmüvet, melyeknek szerzője: Bruno Stefan egy egyszerű berlini szabómester. A nem mindennapi szerző darabjai megbuktak. * Mátray Dezső, a boroszlói szinház tenoris­tája, mint mi is megírtuk, felbontotta szerző­dését azzal az indokolással, hogy a boroszlói klima árt a hangjának. Dr. Loewe "igazgató ellen keresetet adott be az énekes, kérve a bíróságot, hogy mondja ki szerződése felbon­tásának jogosságát. Chiari bécsi professzor szakértői véleménye alapján a bíróság elutasí­totta Mátray keresetét. A bécsi Burgszinház jövő szezónja szá­mára két kiváló német drámaíró irt uj darabot. Fulda Lajos egy romantikus verses drámát és Sudermann Hermán egy modern vígjátékot. * Bécsi művészkörökben nagy feltűnést kelt, hogy Sembach operaénekes, szerződését meg­szegve, cserben hagyta a bécsi udvari opera­házat és megszökött az osztrák fővárosból. A művész az Operaház igazgatóságához intézett levelében arra hivatkozik, hogy a bécsi klima ártalmára van egészségének és ezért kénytelen távozni. Hir szerint az énekes hirtelen elutazása családi ügyekkel függ össze. Mahler igazgató ez idő szerint nincs Bécsben és igy nem lehet tudni, vájjon az Operaház birói uton fog-e eljárni a szerződésszegő énekes ellen. Sembach ősz óta tagja a bécsi Operaháznak. Legutóbb szép sikere volt Pfitzner „A szerelmi kert ró­zsája" czimü Operájában, melyben Schmedes helyett énekelte Siegnot nagy szerepét. * Perttgiában óriási sikerrel mutattak be egy uj olasz operát: Arturo de Angelis La tem­pesta ( tA vihar") czimü dalmüvét. Az olasz újságok „Uj Mascagni"-nak nevezik a kompo­nistát. Az opera librettója gróf Nani egyfelvo­násosából készült. Külföldi apróságok. Budapest, május 18. Színházi reformok Rómában. \ San Martino gróf utasítására a róma városi tanács most erélyes intézkedéseket tett a színházi élet szempontjából. A Banda muni­cipale városi zenekarról van szó, a milyen tudvalevőleg egyetlen olasz városból sem hiányozhatik s a mely a nap bizonyos órájában valamelyik nyilvános piaczon szokott játszani. A római zenekarban ugyanis holmi egye­netlenségek fordultak elő az utóbbi időben, a miért teljes reorganizáczió vált szükségessé. A zenekarba ezentúl csak teljesen képzett muzsi kusokat fognak felvenni. Az eddigi nyilvános hangversenyeken kivül, a melyek a szabad tereken tartottak, ezentúl népszerű konczerteket is fognak adni, olcsó belépési dijak mellett. Miután a városi tanács adakozó kedvében volt, a reformokat a színházakra kiterjesztették. A színpadi szerzők egyesületének azt a kérel­mét, hogy a Teatro Argentiná-i hat hónapra engedjék át és azonkívül 40,000 lira szubven­cziót szavazzanak meg a hat hónapi szezónra teljesítették. A szerzők egyesülete szintén hozzá­járul egy nagyobb összeggel; azonkívül pedig még tekintélyes összegeket áldoznak erre a czélra. ilye formán tesznek kísérletet arra, hogy Rómá-nak végre állandó színháza legyen. Ebbe f vállalkozásba Novelli tudvalevőleg belebukott pár évvel ezelőtt * A román királyné operája. Carmen Sylva, egy román népmondából irt, Marioara czimü drámáját opera-librettóvá dolgozta át. A zenét udvarmesterének bátyja, Gosmovici G., a román vasutak vezérigazgatója, és Schneider Konrád komponálták hozzá. Az ope a bemutató-előadása vasárnap volt a prágai német szinházban. A szövegkönyv tartalma a következő: Marioara anyjával és két férfival, Tudorral és Marinnal boldogan élnek egy az erdő mélyén épült viskóban. A leány régóta érzett vonzalmat Tudor iránt és reméli, hogy az egy napon megkéri a kezét. Tudor azonban hallgat, mire Marioara, a szeretett férfi testvérének, Marin­nak nyújtja a kezét és a szivét, bár az anyja óva inti ettől. A boldog fiatal pár mellett nyug­talan életet él Tudor és Marioara iránti sze­relme mardossa a szivét. Elhatározza tehát, hogy örökre távozik innen. Mindketten azon­ban kérlelik a maradásra. Tudor enged a kérésnek. Egy viharos téli estén aztán meglesi Marioarat, ,a mikor gyermekének meggyónja jránta való szerelmét, mire Tudor szökésre akarja birni. Marin megjelenik az ablaknál és az erdőben megöli Tudort. A házasfelek azóta gyanakodnak és féltékenykednek egymásra. Marin azt hiszi, hogy a legidősebb fiának a megölt bátyja az apja. Tizennyolcz év után Marin be­vallja a testvérgyilkosság bűnét Tudor sírján. Ekkor tudja meg, hogy Horiának, a legidősebb fiának, ő az apja. Hirdetések. Zsírtalan, ártal­matlan s rögtön szépít a világhírű Földas-féle Margit­Créme Hatása bámula­tos. Kétszeri be­kenés után pu­hitja a kezet és arezot. Minden gyógy­szertárban, droguériában és illatszer-kereskedésben kapható. Főraktár a kontinens részére Török Józsefnél Budapest, Király-utcza. Ara 1 korona. Egy darab ssapoan 70 fillér 1 doboz pouder I korona 20 fillér. 0 f£ ti CQ Z (Y ti u ti ti •!« u»vr wuuixt&IF'f ßUDAPtSr «i. KlRmSJ-UI.36.SI (Ez összos A> zenekari, mühednolöi, és isitolás hangszóró^ dut raktára. 0 a * 2 § 9 x if] ; Zongora-raktár és KÖICSÖnzőintéset Ip»' a /őüzletben: VII., Kerepesi-ut 36. 1 „M A N UAIOLLIN." t Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt hó­íehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétküldi: 3 CZETTLFR GYULA gyégysztrtsz BUDAPEST—BUDAFOK. I Kapható: Török József gyógyszertárában, I Király-utcza 12. és az .Opera* gyógyszertárban | Andrássy-ut 26. * «»cs msim- MAmirmxmmBr-^xAmuetmmimimm ftl. ES&REÄ^ í^uff r EjfWAS hátha k id^Ht KRPHRTÓ MINDEM GYÓGY SZ&R ThRBfíM!

Next

/
Thumbnails
Contents