MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-27 / 115. szám

1905. április 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az ember tragédiája« szövege. I. kép. Az urat, miután a világot megalkotta, angyalai dicsőítve környezik, „supán Luczifer, a tagadás szelleme gúnyolja az Ur alkotását, a miért az Ur megátkozza őt, száműzi a menyországból, két fát jelölve meg birtokául. Az első emberpár, Ádám és Éva, boldogan élnek a Paradicsomban. Megjelenik előttük Luczifer és rábirja őket, hogy egyenek a tiltott fa gyümölcséből. Ádám és Éva az Ur tilalma e lenére megízlelik a tudás fájának gyümölcsét, mire az Ur angyala kiűzi őket a paradicsomból. Ádám és Eva a paradicsomon kivül élnek és minden áron jövőjükbe óhajtanak látni. Luczifer eleinte óva inti őket e keserves látványtól, de végre is hajlik Ádám szavára és álmot küld reájuk, mely a jövő képét tárja «léjük. II. kép Ádám álmában először mint Pharao szerepel. Dicsőség, hirnév veszi körül. Gúlákat építenek rabszolgái, mely évezredekre tartja fenn nevét, de azért boldogtalan, mert nem szeret senk t. Ekkor vetődik eléje egy rabszolganő (Éva), kinek férjét agyonkorbácsolták a gúlák felügyelői. Pharao megszereti a rabszolganőt, trónjára emeli és kérésére felmenti a rabszolgákat. De látja, hogy ez sem szerez örömet neki; uj útra tér, melyen Luczifer vezényli. III. kép. Miltiades diadalmasan tér vissza hadjáratából, boldogan öleli magához hitvesét és gyermekét. De a lázongó nép fél Miltiades hatalmától. Árulónak nevezik és halálra ítélik. Vérpadra hurczolják. Luczifer bebizonyította neki, hogy mire juttatta a nép felszabadítása. IV. kép. Tivornya és buja tobzódás között él Ádám Rómában, mint Sergiolus. A városban döghalál pusztítja a népet. Épp egy halottat visznek, midőn egy rr.ulató társaság kérésére behozzák és Luczifer felköszönti a holttestet. Hippia ajkon csókolja a tetemet s ezáltal a dögvészt szívja magába. Megjelenik Péter apostol, a ki átkokkal sújtja az egész nemzedéket. Ádám megtörtén hallgatja a borzalmas szavakat s uj útra tér, melynek czélja az erény legyen. V. kép. Ádám mint Tankréd lovag tér vissza a keresztes háborúból és megmenti Izaurát üldözői elől. Egymásba szeretnek; Izaura esküt tett, hogy a valiásnak fogja szentelni életét és kolostorba megy. Tankréd kifáradtan, csalódottan halad utján tovább s Lucziferre bizza jövendő sorsát. VI. kép. Keppler (Ádám), az ősz csillagvizsgáló tudományának él, mig felesége (Éva) folyton udvaronczok üres bókjaira hallgat. Keppler egy jobb kor jöttét reméli, melynek közeledését a távolból hallatszó »Marsellaise« zenéje jelzi. Ádám, mint Danton, a hatalmas népszónok az emelvénj en buzditja, lelkesili a vérszomjas néptömeget. De a mint meglátja a halálraszánt marquis-leányt, szive érzelmei lángra kelnek és titokban beleszeret. SaintJust és Robespierre Danton fölé kerekednek a nép dühe ellene fordul és ő fejét a nyaktiló alá hajtja. Keppler felébred, reggeledik, a felesége éppen ez éj alatt csalta meg. Majd a tanítványt fogadja, a kinek az uj kor, az uj világ eljöttéről beszél. VII. kép. London városában a mulató nép közé vegyül Ádám, mint élemedett férfiú Meglátja Évát, kit a vén asszony aljas tanácsa Ádámhoz vezet. Igy elfajult a kor. Ilyen a női erény. De hirtelen átváltozással a temetőbe jutunk, hol az imént mulatót emberek megjelennek, miután bevégezték az életet. VIII. kép. A Phalansterben az emberek számozva vannak. Ide jut Luczifertől kisérve Ádám, tudós képében. Itt látja a védtelen munkásnőt (Évát), kitől gyermekét rabolják el. Védelmére akar kelni, midőn Luczifer figyelmezteti az álomra s eltűnik. IX. kép. Ádám Lucziferrel az tlrben lebeg. A föld szelleme figyelmezteti Ádámot, hogy térjen vissza a földre, mert a földről földi embernek elszakadnia nem lehet. Miután Ádám előbb átérzi a megsemmisülés érzetét, Luczi er visszavezeti őt a földre. X. kép. Ádám és Luczifer az örök jég honában vannak. Ádám az eszkimóban megismeri az emberiség utolsó, torz maradékát. Bemegy az eszkimó sátorába és annak hitvesében Évára ismer. Nem akarja tovább álmodni e rémes látományokat és kéri Luczifert, hogy ébreszsze őt fel. Luczifer teljesiti kérelmét és újra a paradicsom mellé viszi Ádámot. Ádám felébredve, elretten a látottaktól és az öngyilkosságra gondol Ekkor Éva is felébred és megsúgja Ádámnak az éd^s titkot, hogy anyának érzi magát. Ádám igy biztosítva látja lényegét fajában, leborul az Ur nagysága előtt. Luczifer csatát vesztve, kétségbeesetten távozik. Megjelennek az angyalok ismét és az Ur szava küzdelemre és hitre inti az emberiséget. NÉPSZÍNHÁZ. A »Jeanette« szövege. Jeanette művésznő hajlandó elfogadni Mr. Black, a vig muzsacsarnok igazgatójának ajánlatát, hogy fellépjen nála. Jean zeneszerző, a ki szerelmes Jeanettebe, le akarja erről beszélni s nem enged e kérésnek. Közben megérkezik Resse a költő, a ki elszavalja, hogy valaha szerelmes volt egy leányba, a ki a színpadra lépett s hűtlen lett hozzá. Jeanettet annyira meghatja a költő szomorú elbeszélése, hogy eltépi a szerződést s /ean karjaiba borul. »A mikádó« szövege. I. felvonás. Yum-Yum, Koko hóhér gyámleánya szerelmes Nanki-Poo-ba, a városi zenekar trombitáséba. De Ko-ko a hóhér, maga szeretne feleségül venni gyámleányát. NankiPoo bánatában fel akarja akasztani magát, de ebbeli készülődésében találkozik Ko-ko-val, a ki megakadályozza őt tettében. Még pedig azért, mert a Mikádó nemrég rendeletet adott ki, hogy a mennyiben harmincz napon belül valakit le nem nyakaz, elbocsátja állásából. Szerződést köt tehát Nanki-Pooval, hogy harmincz nap múlva fejét veszi s ezért odaadja hozzá Yum-Yum-ot. A harmincz nap leteltével úgyis elveheti az özvegyet. Nanki-Poo örvendezve adja a hirt Yum-Yum tudtára s már-már boldogok, hogy egymáséi lehetnek, a mikor megérkezik Katisah, a mikádó udvarhölgye, a ki szereti Nanki-Poo-t. Kiderül ugyanis, hogy Nanki-Poo a mikádó fia, a ki megszökött atyja udvarából, mert Katishát hozzá akarják adni. II. felvonás. Ko-ko a törvény paragrafusaiból kisüti, hogy a japán asszonyt férje halála után elevenen égetik meg s ezt tudatja Yum-Yum-mal is, a ki ugy megijed erre, hogy otthagyja Nanki-Poo-t, Nanki-Poo kész azonnal meghalni a hóhér kezétől, a szelíd lelkű Koko azonban nem tud vért látni s inkább lemond YumYum-ról. Puh-bah-val, sokhivatalu barátjával kiéllitanak egy hivatalos irást, a mely formálisan befejezettnek mondja Nanki-Poo kivégzését. De megérkezik a mikádó udvarával s megtudja, hogy a trónörököst kivégezték. Halálra ítéli Ko-ko-t és Pu-bah-t, Ko-ko azonban szerelmet vall Katishának, a ki kegyelmet kér számára. A mikádó meg is kegyelmez a hóhérnak, főkép, a mikor holtnak vélt fia megjelen YumYum karján. Aroztm szépségét! Vállam, nyakam, karom fshérségétl Kszttn finomságát! J

eOUl a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁO-CRÉM"I köszönhetem. — Kis tégely t kor. Nagy t' 1J8 kor. - Budapest, .Városi gyógyszer 5 VaczI- és Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a •épnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrségés a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy 6 szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között mtgje lik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér felárrá, hogy a küldöttség vizetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll e szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látsz ik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. •PURGO'