MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-27 / 115. szám

6 '905. április 30 M. KIR. OPERAHAZ. A „Bohémélet" szövege. Első kép. A padlásszobában. A négy bohém : Rodolphe a költő, Marcel a festő, Schaunard a muzsikus és Cilline a filozofus vidáman élik a szűkölködés napjait. Schaunard valahogy pénzre tesz szert, ételt és italt hoz, a mit nagy mohón költenek el. Majd elhatározzák, hogy elmennek a Momus kávéházba, hogy ott töltsék a karácsonyestét. Hárman előre mennek, Rodolphe otthon marad, hogy egy verset irjon. Ekkor belép a pdlásszobába Mimi, a kis varrólány, a ki nem találta meg szobája ajtaját, mert a szél elfújta a gyertyáját. Rodolphe és Mimi bemutatkoznak egymásnak és a két fiatal sziv gyorsan nagy szerelemre lobban egymás iránt. Rodolphe magával viszi Mimit, hogy a kávéházban megkeresse barátait. Második kép. A Quartier Latinben, karácsony előestéjén. A nagy tarka néptömegben, vásári sokadalomban, Rodolphe találkozik három barátjával, a kiknek bemutatja szerelmesét: Mimit. A kávéház előtt a szomszéd asztalnál foglal helyet Marcel régi barátnéja, a könnyelmű, szeszélyes, jókedvű Musette, uj barátjával, Alcindor úrral. Marcel eleinte ügyet sem vet rá, de Musett csakhamar dalával visszahódítja s miután Alcindortól sikerül megszabadulnia, kibékül Marcellal s boldogan borul a kebelére. A vig sokadalomban elvegyül a négy bohém s a két leány. Haimadik kép: A Bericre d'Eufér, Párison kivül. A bohémek Marcelnél vannak látogatóban, a ki a sorompó mellett lévő kurta-korcsmában lakik néhány hét óta. Hajnalodik. A betegeskedő Mimi idejő, hogy felkeresse Marcelt és elpanaszolja neki, hogy az utóbbi időben mily rosszul él Rudolpheal, a ki folyton gyötri a féltékenységével és el akar tőle válni. Marcel a lelkére akar beszélni Rudolphenak, mire a poéta bevallja neki, hogy változatlanul szereti Mimit és fájdalommal látja, hogy a hü leány mint fogy napról-napra, mily beteg és ő nem nyújthat neki sem kényelmet, sem segítséget, mert szegény. Mimi a háttérből végig hallgatja Rodolphe vallomását s megtört szívvel jelenti ki, hogy most már ő is akarja a válást: váljanak el, csak azt várják meg, a mig tavasz lesz. Közben Musette végképen összezördül Marcellel és mint már annyiszor, ismét elválnak egymástól. Negyedik kép: A padlásszobában. Marcel és Rodolphe dolgoznának, de a munka sehogyan sem megy, mind a ketten elmúlt szerelmeikre gondolnak. Marcel csókolgatja a szalagot, a mit Musettől kapott, Rodolphe pedig Mimi rózsás fejkötőjét szorítja a szivéhez. Schaunard és Colline vidámságot hoznak az elbusult két bohémnek és megint vidáman költik el mind a négyen sovány ebédjüket. Majd tánczra is perdülnek. Ekkor betoppan Musette, ki magával hozza a haldokló Mimit. Lefektetik az ágyra, s Musette elküldi Marcellel eladni fülbevalóit, hogy annak áráért orvost hívjanak Mimihez. Colline is siet, hogy eladja régi, megszokott kabátját, de már Mimin nem lehet segiteni. Fején egykori kis fejkötőjével holtan hanyatlik vissza a párnákra. Rodolphe zokogva borul halott szerelmesére. VÍGSZÍNHÁZ, „A népgyülölő" szövege. Első felvonás. Doktor Stockmann fürdőorvos nagy felfedezést tett. Rájött arra, hogy a fürdő vize meg van mérgezve veszedelmes baczillusok által. Felfedezéséről nem szól senkinek semmit, hanem a vizet vegyivizsgálat czéljából felküldi az egyetemre, hogy ott hires tanárok vizsgálat alá vegyék. Nemsokára megérkezik a- válasz, a melyben tudtára adják, hogy felfedezése megfelel a valóságnak. A doktor most már családjának és a véletlenül nála látogatóban lévő Hovstad szerkesztőnek is elmodja a dolgot, a mely igy közhírré válik. Második felvonás. Stockmann doktor bátyja, a fürdő polgármestere, megjelen az öcscse lakásán s rá akarja beszélni a lelkes orvost, hogy mondjon le tervéről, a melylyel publikálni akarja a mérgezési esetet. Mert különben a ' város kénytelen lesz nagy költségekbe bocsát- ' kőzni a fürdőhelyiségek újraépítése által s azonkivül a fürdővendégek visszariadnának a fürdő látogatásától. Stockmann doktor a azonban nem enged, mire bátyja azzal a fenyegetéssel távozik, hogy az orvost elbocsájtja a fürdő szolgálatából. Harmadik felvonás. A helyi lap szerkesztőségében Hovstad szerkesztő és Billing újságíró megbeszélik a szenzácziós felfedezési ügyet. Stockmann megérkezik és sürgeti czikke kinyomatását. Ez az a czikke, a melyben megteszi nagyszabású leleplezéseit. Aslaksen nyomdatulajdonos és az újságírók az orvos pártján vannak, mert ebből hasznot akarnak kovácsolni lapjuknak, de a mikor megjelen náluk a polgármester, csakhamar átpártolnak hozzá, mert ez I meggyőzi őket, mennyire káros a fürdőre l nézve, ha megtudják Stockmann doktor leleplezéseit. Aslaksen erre kijelenti az orvosnak, hogy czikkét nem adhatják ki s a szegény ember látja, hogy igaz ügye veszve van. Negyedik felvonás. Hörster kapitány házában népgyűlést tartanak, a melyen Aslaksen nyomdász elnököl. Stockmann orvos pedig beszédet intéz a néphez, a melyben előadja a mérgezési ügyet. A nép eleinte figyelmesen hallgatja, később azonban, a mikor látja, hogy a nagyok, a város főemberei az orvos ellen vannak, megváltozik a hangulatuk, lepiszegik és megdobálják a szónokot. Stockmann azonban végigmondja beszédét, keserűen kifakad a nép, a nagy műveletlen többség ellen, a mi hallgatóit még jobban elkeseríti ellene. Valósággal megtámadják és elnevezik „népgyülölőnek". Ötödik felvonás. Stockmann búskomoran ül lakásában, a mikor megjelen a polgármester s most újból le akarja beszélni szándékáról. De a mikor az orvos hajthatatlan marad, szemére lobbantja, hogy mindezt csak önző szándékból teszi, hogy apósának, a ki a polgármester ellensége, kedvezzen s annak vagyonát örökölje. Stockmann valósággal kikergeti bátyját házából, de teljesen megtörik erre a vácira. Kétségbeesése fokozódik, a mikor apósa is megjelen s az is elfordul tőle, mert a felfedezés neki is kárt okozhat. Végül megjelen leánya, Petra, a ki bejelenti, hogy elbocsájtották tanítónői állásából atyja miatt. Ekkor Stockmann átöleli feleségét és gyermekeit és büszkén kijelenti: „A legerősebb ember az, a ki a világon egyedül áll!" Városligeti Nyári Szinház, A Frizzo-előadások szövegei. „A 9 óra 20 perczkor elinduló gyorsvonat" szövege. I. kép. Anasitasia Olga leányát egy gazdag, de bárgyú falusihoz akarja nőül adni, kit Olga ki nem állhat és visszautasít, mert halálosan szerelmes Enrico diákba. Az anya megtiltja Enriconak, hogy kedvesével találkozzék. Enrico szövetkezik Giaccomoval a ház szolgájával: a kinek segítségével megszökteti Olgát. II. kép. Vasúti indóház. Jön Olga, majd egy hordár s végül jön Enrico, keresve kedvesét. A portás beszállásra szólítja az utasokat. Olga mamája értesült Giaccoma utján a lánya szökéséről s most utána siet. Enrico jegyet megy váltani, Olga követi. A mamája a mar indulóvonat után siet, de jegye nem lévén nem engedik felszálni. E miatt veszekedés támadt, a minek az lesz a vége, hogy egy angol fellöki. Jön sietve Fortunata s megbotlik a földön fekvő asszonyba, s miaiatt azzal foglalatoskodik, hogy talpra segítse, a vonat elrobog a szerelmes párral. Fortunata pisztolyt ragad, rájuk lő, de nem talál. II. Eldorádó. Egy varieté-szinház igazgatója anyagi zavarokkal küzd : az artisták, a kik nem kapják meg a fizetésüket, nem akarnak tovább játsszani, sztrájkolnak. Az igazgazgató meghallja, hogy régi barátja: Frizzo a városban időzik. Felkeresi Frizzot és , felkéri, hogy lépjen fel egy estén színházában és i mentse meg a csődtől. Frizzo beleegyezik és a direktor I boldogan távozik. Megjelenik Frizzo és egymaga végigjátszik egy teljes varieté-programmot

. KIRÁLY SZÍNHÁZ. DP. RENNER VIZGYOGYINTEZETE BUDAPEST, VII., Valeró-ntcza 4. sz. (Telefon 555.) Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromosgyógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydrotherapla, elektromos fény fürdők szénaavas fürdők, forró gfürdők, vlbraezlóa massige stb. lé Kívánatra prospektus. »A danczigi herczegnt szövege. I. felvonás. Hübscher Kata mosóintézete, Párisban, 1792-ben. Lefebvre őrmester kedves, szókimondó menyasszonya: Kata mosóintézetének udvarán különös esemény játszódik le, az ostrom napján. Egy üldözött és megsebesült royalista : De Bethume vicomte keres menedéket Katánál. A derék leány, hogy megmentse a nemzetőröktől, a kik halálra keresik, hálószobájába rejti őt. Lefebvre, a ki az ostromból tér vissza, gyanú fog és azt hiszi, hogy a vicomte Kata kedvese. De a vicomte meggyőzi őt a tévedéséről és összebékíti a szerelmeseket. Ő maga — Lefebvre segítségével — álruhában megmenekül és kis 7—8 esztendős fiát Kata és Lefebvre gondjaira bizza. Reynier kapitány hirül hozza, hogy Lefebvre hadnagy lett és hogy Kata mint markotányosnő, követheti jövendőbeli férjét harczba. II. felvonás. A fontaineblaui kastély parkja 1807-ben. Madame Sans-Géne, mint Lefebvre marsall neje, sok gúnynak és csipkelődésnék van kitéve a császár udvaránál — különösen Napoleon két nővére részéről — egyenes, nem nagyon választékos modora miatt. Éppen azon fárad a marsallné, hogy nevelt fiának: az ifjú De Bethune vicomtenak szerelmi ügyét hozza rendbe. Az ifjú vicomte ugyanis szereti Napoleon egyik udvarhölgyét: Renée de Saint-Mézard kisasszonyt, a k i viszontszereti. Napoleon megérkezik és miután Lefebvre marsallt, hadi erényei elismerésül, a danczigi herczegi czimmel tünteti ki, nagy megütközéssel vesz tudomást a marsallné egy ujibb illetlenségéről. Sans-Géne ugyanis a parkban cserélt ruhát és ruhái ott feküsznek a kert egyik kőpadján. A császár megelégeli a marsaiké viselkedését és azt parancsolja Lefebvrónek, hogy váljék el feleségétől, a ki hozzá, mint danczigi herczeghez, semmiképen sem illik. Bármennyire tiltakozik is Lefebvre, a ki szereti hitvesét, ez ellen: a császár hajthatatlan. Már uj feleséget is jelöl ki a számára: Saint-Mézard kisasszonyt, De Bethume vicomte, mikor a császár tervéről és akaratáról értesül megtagadja a császárt, leoldja kardját és lábaihoz dobja. Ezért Napoleon börtönbe vetetti, hogy majd a haditörvényszék Ítéljen fölötte. III. felvonás. Madame Sans-Géne és a szerencsétlen Saint-Mézard kisasszony keresik a módot, hogyan lehetne Napoleont akarata megmásitására birni. Leiebvre hozza nejének a császár levelét, melyben Napoleon tudomására hozza Sans-Génenek, hogy az ifjú vicomteot halálra Ítélték, de ő, a császár, kegyelmet gyakorol, ha a danczigi herczegné beleegyezik abba, hogy férjétől elváljék. Sans-Géne legelőkelőbb ruháját ölti lel, megjelenik a parkban, mulató udvar körében és kieszközli, hogy a császár őt néhány perczig — négy szem közt — meghallgassa. Mikor egyedül marad Napoleonnal, eszébe juttatja a régi szép időket és felmutatja neki régi, még most is kiegyenlítetlen mosókontóját, a mellyyel még hadnagykorából tartozik, neki. Napoleon megindul, megmásítja elhatározását és ugy egyenliti ki a régi tartozást, hogy beleegyezik Renée és a vicomte házasságába és Lefebvre is megtarthatja a maga szerelmes, hűséges feleségét. Akar szép, üoe arczbört? Ugy használja Watterich A. droguista Gézsa Cremet 1 tégely 90 fillér. Kapható: VII., Dohány-utcza 5. sz. PURGO-