MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-27 / 115. szám

1905. április 27. Budapesti színpadok. Budapest, április 27. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este van Puccini operájának, a Bohémélet-nek második bemutató estéje. A mai este szereplői: Szamosi Elza, Szoyer Ilonka, Arányi, Beck, Váradi, Erdős, Hegedűs és Mihályi. A holnapi, második estének ez a szereposztása: Krammer Teréz, Blätterbaue/ Gizella, Takács, Gábor, Kornai, Dalnoki Viktor, Ney Bernát és Szendrői. Az operát Alszeghy Kálmán rendezi s mindkét szereposztásban Márkus Dezső tanította be és dirigálja. Az újdonsággal holnap, pénteken, a Velenczei karneval czimü ballet Il-ik felvonása kerül szinre. Szombatra a Hugonották-at tűzték ki, vasárnap pedig a Tannhäuser dalműnek lesz a jubiláris (századik) előadása. * A Nemzeti Szinház-ban pénteken premier lesz : bemutatóra kerül Géczy István és Hegedűs Gyula Enyészet czimü 3 felvonásos társadalmi drámája, a mely a Mészáros-pályázaton elsőhelyen nyert dicséretet. A Vígszínház kitűnő művészének és a neves népszínműírónak darabját a közönség a legnagyobb érdeklődéssel várja. • A Vígszínház-ban tegnap este kezdte meg a berlini Lessing-szinház vendégszereplését igen nagy érdeklődés közepette. Holz és Jerschke Traumulus czimü darabja Budapesten is olyan nagy sikert aratott, mint az összes német színpadokon. Vasárnap este ismét a Traumulust-1 adják a berlini művészek. Holnap, pénteken Dreyer Miksa uj színmüvére, a Tizenhétévesek-ve kerül a sor, a melynek eredeti bemutatója Brahm színházában volt. Hétfőn, május 1-én a berliniek hatodik előadásául Hauptmann Gerhardnak A prémes kabát („Der Bieberpelz") czimü négy felvonásos vígjátéka és a Becsületének orvosa („Der Arzt seiner Ehre") czimü egyfelvonásos szatira kerül szinre. A Magyar Szinház-ban tegnap zsúfolt ház előtt folyt le Rajna Ferencz nagysikerű revüjének, az Ex lex-nek ötvenedik előadása. Az Ex lex mai, csütörtöki előadása teljesen az ötvenedik est formájában fog lefolyni. Az estét Heltai Jenő prológusa vezeti be, a melyet Szentgyörgyi Lenke mond el, Újvári Károly, a kinek ez lesz második föllépése, az uj kuplékat és tánczokat adja elő s a nemzeti hadsereg uj tablóit is megismételik. A revü ezután a jubiláris újításokkal kerül szinre egész héten, vasárnap pedig délután is, elővételi dij nélküli mérsékelt helyárakkal. A Királyszinház e hetének műsorát is teljesen betölti A danczigi herczegné. Minden este Küiy Klára lép föl a czimszerepben. partnerei Lefebvre és Napoleon szerepében mindenkor Környei és Vágó. A hét délutáni előadásait a János vitéz foglalja le, mindenkor mérsékelt helyárak mellett. — Május 3-án, szerdán, érkezik vissza Fedák Sári Budapestre és ugyanaznap este kezdetét veszi — a művésznővel a czimszerepben — a János vitéz előadásainak uj sorozata a Királyszinház-ban. Uj szereplője, is lesz a népszerű daljátéknak: Környei Béia. a ki Bagó trombitás szerepét fogja játszani Május közepén lesz a Bob herczeg bemutatója. * A Népszínház április 30-án, vasárnap, fejezi be ez évadban előadásait, a mikor is megtartják a szokásos záporpróbát az Abonyi Lajos emlékezetére tartandó Betyár kendője előadása után. Szombatig esténként Farkas Imre egyfelvonásos opererettjét a Jeanettet adják a Mikadó-\a\ együtt, tehát a szombat estére kitűzött 7777 helyett is e két darab kerül szinre, szombat délután pedig az énekkar jutalomjátéka gyanánt a Tündérlak Magyarhon-ban kerül szinre, nagy hangversenynyel a II. felvonásban. A „Bohémélet" főszereplői a szerepükről, o— Az „Operaház" mai bemutatójához. — HiUm e»L. április 27. Az Operaház szenzácziósnak ígérkező siker küszöbén áil: Puccini világhírű dalmüve, a Bohémélet kerül bemutatóra, még pedig — nagyban növelve az esemény érdekességét — két estén. Ma este az egyik szereposztással, holnap este pedig a másik szereposztással. Egyik szereposztásról sem mondható, hogy „első" vagy „második", miután a főszereplők a mai bemutatón éppúgy, mint a holnapin — egyenrangú művészek. A budapesti Operaház előkelő nivóját, körültekintő vezetőségét dicséri, hogy lehetővé vált e nagy dalműnek teljesen egyenértékű kettős szereposztása. Felkerestük a Bohémélet mindkét bemutatójának főszereplőit, hogy a premier alkalmából számoljanak be néhány szóval impresszióikról és mondjanak el egyet-mást a szerepeikről. Szives készséggel tettek eleget kérésünknek és most ime, itt adjuk a mai, első bemutató főszereplőinek nyilatkozatait. i. S. Szamosi Elza (Mimi). A Puccini „Bohém-élet"-ét a nyáron láttam először a londoni „Covent Garden"-ben. Mimit Melba énekelte . . . egyszerűen, nemesen. Alakításának hatása alatt állok ma is. Nyolcz hónapja készülök Mimire, kiváló énekmesternőm : Giannoli Quintina mindennap elénekeltetett velem egy-egy részletet. Annyira beleéltem magam Mimi egyéniségebe — hogy igazán beteg vagyok. A verseny, a sok próba, a rossz időjárás kimentett. Pihenek — napokon át néma vagyok — hogy Mimi mélabús dallamait ugy énekelhessem, hogy a mindenható közönség tetszését kiérdemeljem. Ezek után fölösleges külön megokolrom, hogy szerepemért élek-halok a az első előadásba minden erőmet és ambicziómat beleviszem. Ha j a nagy „harczban" sikerem lesz — a világ legj boldogabb Mimije vagyok. Ha nem sikerül — i tovább tanulok, dolgozom. — Fiatal vagyok, I én ráérek ! | II. Szoyer Ilonka (Musette). Hogy micsoda felséges mü ez a Bohémopera Puccinitől, azt, azt hiszem felesleges magyaráznom, hisz a kiben egy kis lélek van és érzék az igaz művészet iránt, — kell, hogy megfogja és megrázkódtassa a szive mélyéig az embert! — Különben a bírálatot a t. kritikusokra hagyom, tisztán szerepemről beszélve mondhatom, hogy nem szeretem! Szívesen éneklem, mert kell, szívesen játszom, mert kell, de ez a veszekedő, lármás és jószivü Musette szerintem csak arra való, hogy megzavarja minduntalan az édes szép hangulatokat és disszonáns hangjaival telekiabálja az ensemblét! Lehet, a hogy közönségnek tetszik ez az alak, hajh a közönség . . . iii. Arányi Dezső (Rodolphe). Puccini-hez régi, jó barátság füz engemet, én kreáltam Genuában a Manón Lescaut Des Grieux lovagját. Puccini sohasem felejtette el, hogy én voltam az, a ki ezzel az alakításommal olyan viharos ovácziókra ragadtam a Carlo Fenice-szinhái pompás közönségét. 1892-ben 80-szor énekeltem en suite a Des Grieux szerepét, ezzel az alakításommal debütáltain Budapesten is. Természetes, hogy Rudolf szerepére is nagy ambiczióval készülök, hiszen Puccini maga kívánta, hogy én kreáljam Budapesten a költő alakját. Puccini-hoz való jó barátságom révén remélem, hogy sikerülni fog őt csendes milanói otthonából kimozdítanom, mindent el fogok követni, hogy valamelyik előadáson jelen legyen a Bohémélet illusztris szerzője. IV. Beck Vilmos (Marcel). A mult nyáron két izben megnéztem a darabot Párisban. Gyönyörű volt az előadás. Puccini remek zenéje annyira meghatotta a párisi közönséget, hogy az első és harmadik felvonás nagy duettjét meg kellett ismételni. A közönség addig tapsolt, addig lelkesedett, mig újra felhúzták a függönyt § megismételték a felvonás gyönyörű zárójelene, tét. Sokat tanultam a párisi előadásból. Szerepemet igen szeretem, a Bohémélet zenéjét pedig mélyebbnek, igazabbnak tartom a Tosca muzsikájánál. V. Várady Sándor (Schaunard). Szeretem az örökké vig muzsikus szerepét. A szegény fiu olyan jó, olyan könnyelmű és olyan gyámoltalan. A mikor a haldokló Mimi számára mindenkinek van vigasztaló szava csak az én muzsikusom áll egyedül, tanácstalanul. Talán ekkor érez először életében fájdalmakat a könnyű szivü komponista. Wolfram. A kulisszák mögül. Budapest, április 27. i. „Jeanette". — Szerző a darabjáról. — A Jeanette-nek előbb a dalai termettek meg. Öt apró, igénytelen dalocska. Szövegük nagyon eltérő, de sokáig élt lelkemben a vágy, egy kis darabban, egy kedves fiatal leánytói hallani őket. Igy született meg Jeanette alakja és muzsikus barátjáé. Azt a derűs, szerelmes, hangulatot próbáltam belehozni, mely csak egyszer lep meg bennünket az életben a fiatalság, a nagy fiatalság egyszer virító tavaszát, mindent föláldózó, forró, szerelmi mámorát. Tisztában vagyok jelentőségével, tudom, hogy igen igénytelen apróság az egész és ha csak egy sziv jő hevesebb dobogásba, vagy egy ajkon fogok mosolygást észrevenni — czélom el van érve. Farkas Imre. iL „Enyészet". — A „Nemzeti Szinház" holnapi újdonsága. — Két színész irta ezt a darabot. Géczy István és Hegedűs Gyula. Ez már magában véve is érdekes színházi esemény; főképp Hegedűs Gyula szerzősége révén, a ki mint színművész napról-napra szedegeti a siker babérait s a ki a premier estéjén a világ legdrukkolóbb frakkját, — a szerzői frakkot — fogja magára ölteni. Géczy már sokkal kevésbbé színész, mint szerző, frakkja bizonyára kevesebbet fog reszketni a közönség lámpa elé hívogató tapsai közepette mint a Hegedüs-é. Ö már annyira szerző s oly sokszor volt szerző, hogy bátran kijelenthette tegnap, a mikor az Enyészet-vő\ óhajtottam vele csevegni, hogy biz ő vajmi keveset emlékszik a darabra, a mely két évvel ezelőtt született meg, s azt sem tudja már, hogy hivják a darab hősét. Hegedűs már többre emlékszik s az ő meleg, behízelgő, hangján sokat csevegett az Enyészet-ről. Oly színesen, annyi hangulatfestéssel mondta el a darab tendencziáját és cselekményét, hogy pusztán az ő szavai is nagy sikert aratnának a színpadon. Annyi eltitkolt szeretet volt ezekben a szavakban a darab iránt, mint a mennyit egy kevésbbé ügyes szónok és szerző, mint Hegedűs csak el tud árulni. Hegedűs mindenekelőtt a darab szinlapját adta át nekünk, melyet itt közlünk: ENYÉSZET. Szinmü három felvonásban. írták: Hegedűs Gyula. Miklós Gábor Miklós Albert Bella Waldner ... SZÍVÓS Orvostanár... Községi orvos Főmérnök ... Tamás Szobalány ... 2. J erdőmunkás 3. r Személyek : Géczy István és Szacsvay Dezső Márkus E. lvánfi Gál Horváth Z. Latabár Pálffy Mátrai Meszlényi A. Bakó Abonyi Hetényi