MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-26 / 114. szám

6 '905. április 26. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az ember tragédiája« szövege. I. kép. Az urat, miután a világot meg alkotta, angyalai dicsőítve környezik, csupán Luczifer, a tagadás szelleme g .nyolja az Ur alkotását, a miért az Ur megátkozza őt, száműzi a menyországbcl, két fát jelölve meg birtokául. Az első emberpár, Ádám és Eva, boldogan élnek a Paradicsomban. Megjelenik előttük Luczifer és rábírja őket, hogy egyenek a tiltott fa eyümölcséből. Ádám és Éva az Ur tilalma e lenére megízlelik a tudás fájának gyümölcsét, mire az Ur angyala kiűzi őket a paradicsomból. Ádám és Eva a paradicsomon kivül élnek és minden áron jövőjükbe óhajtanak látni. Luczifer eleinte óva inti őket e keserves látványtól, de végre is hajlik Ádám szavára és álmot küld reájuk, mely a jövő képét tárja t léjük. II. kép Ádám álmában először mint Pharao szerepel. Dicsőség, hirnév veszi körül. Gúlákat építenek rabszolgái, mely évezredekre tartja fenn nevét, de azért boldogtalan, mert nem szeret senkt. Ekkor vetődik eléje egy rabszolganő (Éva), kinek férjét agyonkorbácsolták a gúlák felügyelői. Pharao megszereti a rabszolganőt, trónjára emeli és kérésére felmenti a rabszolgakat. De látja, hogy ez sem szerez örömet neki; uj útra tér, melyen Luczifer vezényli. Hl. kép. Miltiades diadalmasan tér vissza hadjáratából, boldogan öleli magához hitvesét és gyermekét. De a lázongó nép fél Miltiades hatalmától. Átulónak nevezik és halálra ítélik. Vérpadra hurczolják. Luczifer bebizonyította neki, hogy mire juttatta a nép felszabadítása. IV. kép. Tivornya és buja tobzódás között él Ádám Rómában, mint Sergiolus. A városban döghalál pusztítja a répet. Épp egy halottat visznek, midőn egy : ulató társaság kérésére behozzák és Luczifer felköszönti a holttestet. Hippia ajkon csókolja a tetemet s ezáltal a dögvészt szivja msgába. Megjelenik Péter apostol, a ki átkokkal sújtja az egész nemzedéket. Ádám megtörten hallgatja a borzalmas szavakat s uj útra tér, melynek czélja az erény legyen. V. kép. Ádám mint Tankréd lovag tér vissza a keresztes háborúból és megmenti Izaurát üldözői elől. Egymásba szeretnek; Izaura esküt tett, hogy a vallásnak fogja szentelni életét és kolostorba megy. Tankréd kifáradtan, csalódottan halad utján tovább s Lucziferre bizza jövendő sorsát. VI. kép. Keppler (Ádám), az ősz csillagvizsgáló tudományának él, mig felesége (Éva) folyton udvaronezok üres bókjaira hallgat. Keppler egy jobb kor jöttét reméli, melynek közeledését a távolból hallatszó »Marsellaise« zenéje jelzi. Ádám, mint Danton, a hatalmas népszónok az emelvényen buzdítja, lelkesíti a vérszomjas néptömeget. De a mint meglátja a halálraszánt marquis-leényt, szive érzelmei lángra kelnek és titokban beleszeret. SaintJust és Robespierre Danton fölé kerekednek a nép dühe ellene fordul és ő fejét a nyaktiló alá hajtja. Keppler felébred, reggeledik, a felesége éppen ez éj alatt csalta meg. Majd a tanítványt fogadja, a kinek az uj kor, az uj világ eljöttéről beszél. VII. kép. London városában a mulató nép közé vegyül Ádám, mint élemedett férfiú Meg látja Évát, kit a vén asszony aljas tanácsa Ádámhoz vezet. Igy elfajult a kor. Ilyen a női erény. De hirtelen átváltozással a tenetőbe jutunk, hol az imént mulatót emberek megjelennek, miután bevégezték az életet. VIII. kép. A Phalansterben az emberek számozva vannak. Ide jut Luczifertől kisérve Ádám, tudós képében. Itt látja a védtelen munkásnőt (Évát), kitől gyermekét rabolják el. Védelmére akar kelni, midőn Luczifer figyelmezteti az álomra s eltűnik. IX. kép. Ádám Lucziferrel az űrben lebeg. A föld szelleme figyelmezteti Ádámot, hogy térjen vissza a földre, mert a földről földi embernek elszakadnia nem lehet. Miután Ádám előbb átérzi a megsemmisülés érzet h, Luczi er visszavezeti őt a földre. X. kép. Ádám és Luczifer az örök jég honában vannak. Ádám az eszkimóban megismeri az emberiség utolsó, torz maradékát, j Bemegy az eszkimó sátorába és annak hitvesé: ben Évára ismer. Nem akarja tovább álmodni e rémes látományokat és kéri Luczifert, hogy ébreszsze ót fel. Luczifer teljesiti kérelmét és újra a paradicsom mellé viszi Ádámot. Ádám felébredve, elretten a látottaktól és az öngyilkosságra gondol Ekkor Éva is felébred és megsúgja Ádámnak az éd?s titkot, hogy anyának érzi magát. Ádám igy biztosítva látja lényegét fajában, leborul az Ur nagysága előtt. Luczifer csatát vesztve, kétségbeesetten távozik. Megjelennek az angyalok ismét és az Ur szava küzdelemre és hitre inti az emberiséget. NÉPSZÍNHÁZ. A »Szókimondó asszonyság« szövege. A franczia forradalom alatt történik, hogy Hübscher Kata, a kis párisi mosónő, a ki Lefevbre őrmesternek a kedvese, megmenti Neipperg grófnak az életét, a ki a francziák ellen harczol. Elrejti őt hálószobájában, miután súlyos sebével az ő mosó-intézetébe menekül. Lefevbre éppen ekkor érkezik, gyanakszik Katájára és csak akkor nyugszik meg, mikor berontva a hálófülkébe, ott az ellenség egy súlyosan sebesült katonáját találja. Jó szive megkegyelmez neki és vidám poharazás között elvonja bajtársai figyelmét az osztrák menekültről. Ez a Sardou-darab előjátéka. A darab sok évvel az előjáték után történik. Lefevbre már tábornok, a kinek sok baja és bosszúsága van szabadszáj u és szabadmodoru feleségével, Hübscher Katával, az egykori párisi mosónővel. A tábornokné még Napoleon szalonjában sem válogatja kifejezéseit, sőt a nála megjelenő magas udvari méltóságokat is megsérti jó izü, szókimondó modorával. Neipperg gróf — a ki Lefevbrenek és nejének odaadó, hü barátja — viszonyt folytat a császár hitvesével; Napoleon megsejti a valót ós maga lesi meg éjnek idején Neipperget. Kata, a »szókimondó asszonyság« tudomással bir az udvarnál történtekről és hogy barátjukat, Neipperget megmentse, a császári palotába siet, a hol miután Napoleonnak sikerül Neipperget rajtacsípnie, a jó asszony magára vállalja azt, hogy neki volt találkája Neipperg gróffal. Napoleon a kinek különös kegyét megnyerte a katonás menyecske, hisz Kata vallomásának és Neipperg elutazhatik hazájába. Városligeti Nyári Szinház. A Frizzo-eiőadások szövegei. I. Zaza, Egy nyugalmazott tábornok barátnéja beleszeret Frizzoba és lakásában légyottot ad neki. A tábornok barátnéja a palota portását őrnek állítja, azzal a megbízással, hogyha Frizzot látja jönni: szelíden fújjon a kürtjébe, ha pedig a generálist látja jönni: erősen adjon jelt. Mialatt Frizzo Zazával van, a portás erős trombilálással jelzi, hogy jön a tábornok. Frizzo menekülni akar, de ei<kor a szobaleány abban a hitben, hogy betörök vannak a lakásban, lármát csap. A tábornok átkutatja a lakást, de senkit sem talál, mert' Frizzo bebujt egy szekrényoe. A közben előhívott rendőr azonban kinyitja a szekrényt; ebben a pillanatban Frizzo kiugrik, a rendőrre rácsukja a szekrény ajtaját és elmenekül. II. Eldorádó. Egy varieté-szinház igazgatója anyrgi zavarokkal küzd: az artisták, a kik nem kapják meg a fizetésüket, nem akarnak tovább játsszani, sztrájkolnak. Az igazgazgató meghallja, hogy régi barátja: Frizzo a városban időzik. Felkeresi Frizzot és felkéri, hogy lépjen fel egy estén színházában és mentse meg a csődtől. Frizzo beleegyezik és a direktor boldogan távozik. Megjelenik Frizzo és egymaga végigjátszik egy teljes varieté-programmot. Dr. RENNER VIZGYÓGYINTEZETE BUDAPEST, VII., Valeró-ntcza 4. sz. (Telefon 555.) Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromosf

/ógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve, ökéletes hydrotherapla, elektromos fényfürdök szénaavas fürdi k, foofó légfttrdök, vibraezlós massage t>tb. - Kívánatra prospektus. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kjrmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemószszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére, A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó i zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják ! az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabüejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze Is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között magje tik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor f er költ szavakban kér fel arra, hogy a küldöttsé; vszetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll e szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. \ küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és diszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. POft&O-