MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-26 / 114. szám

1905 április 26 199 Budapesti színpadok. j Budapest, április 26. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, ' csütörtökön április 27-ikén és 28-ikán, pénteken, lesz Puccini operájának, a Bohémélet-nek két bemutató estéje. Az első este szereplői: Szamosi Elza, Szoyer Ilonka, Arányi, Beck, Váradi, Erdős, Hegedűs és Mihályi. A második estének ez a szereposztása: Krammer Teréz, Blätterbauet Gizella, Takács, Gábor, Kornai, Dalnoki Viktor, Ney Bernát és Szendrői. Az operát Alszeghy Kálmán rendezi s mindkét szereposztásban Márkus Dezső tanította be és dirigálja. Az újdonsággal csütörtökön a Szerelmi kaland czimü ballet IV-ik képe, pénteken pedig a Velenczei karneval czimü ballet Il-ik felvonása kerül szinre. A Bohémélet első főpróbáját ma délelőtt V2II órakor tartották meg. A második főpróbát, a másik szereposztással, ma este 7 órakor tartják meg. — Szombatra a Hugonották-at tűzték ki, vasárnap pedig a Tannhäuser dalműnek lesz a jubiláris (századik) előadása. * A Nemzeti Szinház-ban pénteken premier lesz: bemutatóra kerül Géczy István és Hegedűs Gyula Enyészet czimü 3 felvonásos társadalmi drámája, a mely a Mészáros-pályázaton elsőhelyen nyert dicséretet. A Vígszínház kitűnő művészének és a neves népszinmüirónak darabját a közönség a legnagyobb érdeklődéssel várja. A Vígszínház e heti műsorának java részét a berlini színészek előadásai töltik be, a melyek Traumulus mai, szerdai előadásával kezdődnek. Csütörtökön a Népgyülölö-1, Ibsen egyik leghatásosabb alkotását játsszák. Pénteken lesz a Tizenhétévesek, Dreyer Miksa uj színmüvének a bemutatója. Szombaton a Takácsok, Hauptmann Gerhardt müve kerül sorra. Vasárnap megismétlik a Traumulus-1. A Kézről-kézre vasárnap délután kerül ismét előadásra. • A Magyar Szinház-ban ma, szerdán este van Rajna Ferencz revüjének, az Ex lex-nek ötvenedik előadása. A bemutató márczius 14-én volt, s a két nagyheti ünnepnapot leszámítva a Magyar Szinház-ban azóta minden délutáni és esti előadáson a magyar szerző nagysikerű munkája került szinre. A főszereplők közül R. Maróthi Margit, Szentgyörgyi Lenke, Ráthonyi, Tollagi, B. Szabó, Heltai, Iványi és Giréth mind az ötven előadásban résztvett, Kornai Berta és Sziklai Kornél szerepét néhány előadásban Sipos Etel és Heltai Jenő is játszotta. A holnapi ünnepies lefolyású jubileum után az Ex lex továbbra is uralja a szinház műsorát, s vasárnap, április 30-án ismét kétszer kerül szinre, délután mérsékelt, este rendes helyárakkal. * A Királyszinház e hetének műsorát is teljesen betölti A danczigi herczegné. Minden este Kiiry Klára lép föl a czimszerepben. partnerei Lefebvre és Napoleon szerepében mindenkor Környei és Vágó. A hét délutáni előadásait a János vitéz foglalja le, mindenkor mérsékelt helyárak mellett. • A Népszínház-ban két előadás jut a héten a Mikádó számára, mely Farkas Imre Jeanette czimü darabjával fog együtt szinrekerülni. Az uj egyfelvonásosnak zenéjét és szövegét is az ismertnevü poéta irta. A czimszerepet Petráss Sári játssza. Holnap, csütörtökön kerül először előadásra. A Mikádó-ban Komlóssy Emma fogja Yum-Yum szerepét adni. Április 30-ikán Blaha Lujzával A betyár kendője-1 adják. Ez lesz a Népszínház utolsó előadása ebben a szezonban. Az utolsó előadást nyilvános színpadi záporpróba fejezi be. * A Városligeti Nyári Szinház- ban a nyár folyamán több érdekes darabot fog bemutatni Krecsányi Ignácz szintarsulata. Előadják többek közt Csirikov hires drámáját, A zsidók-a\, Zierer legújabb müvét: A kincstárnok-ot s Mérei Adolf és Vágó Béla paródiáját, Kukoricza Jónás-1. Az évad kezdetén vendégszerepelni fog Szoyer Ilonka a Szép Heléna czimszerepében és a Czigánybáró-ban. A szezón május közepén kezdődik. Az ötvenedik „Ex lex". — A . Magyar Szinház" mai jubileumához. — Bu -lapéul, április 26. Hat hete sincs még, hogy az Ex lex a Magyar Szinház-ba költözött s ma már megünnepli az első ötvenedik jubiláris előadását. Diadalmas utat tett meg ez az érdekes darab s ezt az utat folytatja, a mig a szinház kapui a szezón végén a vakáczió idejére bezárulnak. Az első estéken még akadtak olyanok, a kik kétségbevonták az Ex lex szenzácziós sikerét; utóbb azonban a kétkedők is lerakták a fegyvert, láttára a pénztári kimutatásnak, a mely szinte párját ritkító jövedelmet tüntetett fel. Ez a a jövedelem pedig ötven előadás alatt, összesen nem kevesebb, mint kilenczvenötezernyolczszázhetvenhat koronát,ami ezerkilenczszáztizenhat korona átlag-bevételnek felel meg előadásonkint. * A mai jubiláris előadáson kedves meglepetésekben lesz része az ünnepi publikumnak. Ezek egyike Heltai Jenőnek, a kitűnő poétának köszöntője, a melyet Szentgyörgyi Lenke mond el s a mely igy hangzik: lm, ez ötvenedik diadalmas estén Jó estét kívánok mindközönségesen. Kegyelmes urunknak, a jó publikumnak Csak néhány szót szólok, a mig meg nem unnak. Újfajta játékunk, bátortalan kezdtük. De mellette máig kitartottunk együtt, Mi és a közönség. Mi itt fönn a deszkán, Ők a nézőtéren. Hogy mi lesz majd eztán ? Az, a mi eddig volt. Napról-napra jobban Gyönyörködtök itt a sok sok érczszoborban, S hallgatván szavát e dicső férfiaknak, Hö lelkesedéstek egy perezre se lankadt. Őröltél a díszes magyar hadseregnek; A mi tréfát láttál, mind, mind megszeretted. Büszkén elmondhatjuk, hogy a vidám „Ex lex" Közönség, meglelte az utat szivedhez! Boldogan, hálásan köszönjük meg néktek, Hogy minket jó kedvvel, szeretettel néztek. Maradj igy a hívünk, tisztelettel esdem Még vagy ötven, hatvan, hetven, nyolezvan estén. S ide szeretettel kívánkozzál vissza. Én a hatosfogat pajkos kis kocsisa, Ki ma paripáim ötvenedszer hajtom! Hogy ez mind igy legyen szivemből óhajtom. S jókedvűn kívánok, mielőtt ellépek, Sok tapsot magunknak, jó mutatást nektek! A másik igazi meglepetése lesz a estének, a szinház uj komikusának: Újvári Károlynak bemutatkozója. Ez a kitűnő nevü fiatal művész, a kit budai szerepléséből előnyösen ismer közönségünk, Sziklai Kornélt van hivatva pótolni, a mi rövidesen sikerülni is fog neki. És uj lesz Kornai Berta tamburmajorja, Szentgyörgyi Lenke lóháton, a kisded dobosok és ... de ki győzné felsorolni mindazt, a mi ma este történni fog az Ex lex előadásán. Sok uj ötlet és széles jókedv fogja a mai ünnepi est hangulatát emelni, a mely uj frisseséget kölcsönöz Rajna Ferencz kitűnő darabjának a további előadások szakadatlan sorozatára. F. A kulisszák mögül. Budapest, április 26. „Traumulus". — A berliniek első vendégjátéka a Vígszínházban. — Brahm Ottó, a ki annak idején még mint a berlini Deutsches Theater vezetője jelent meg először kiváló művészgárdájával a Vígszínház színpadán, ma este kezdi meg ismét vendégjátékait a lipót-köruti színházban. Ezúttal egy igen nagyhírű, a német színpadokat valódi nagy sikerrel bejárt drámával lép pompás társulata a budapesti közönség elébe: Holz Arno és Jerschke Oszkár: Traumulus-áv al. A két szerző közül Holz a híresebb és ismertebb. Tizenöt évvel ezelőtt lépett fel először a kitűnő német poéta, mint drámaíró, ugyancsak a Brahm Ottó vezetése alatt álló Freie Bühne színpadán, Schlaf János társaságában irta a Selicke-család czimü első darabját, mely 1889-ben került — őszinte nagy sikerrel — Berlinben bemutatóra. Azóta — leszámítva egy nem jelentékeny kísérletét — hallgatott Holz és most, tizenöt év után, szövetkezett ismét Jerschke Oszkár, strassburgi iróval, a kivel együtt megirta teljes sikert aratott Traumulus-kt. Két nagyhírű német diákdarab: a Flachsmann als Erzieher és az Alt-Heidelberg inspirálhatta talán őket, amannak hőse: az ideálokért, tisztaságért küzdő tanár, emennek a milieuje: a derűs, kedves diákélet! Mindenesetre e két siker jótékonyan befolyásolta Holz és Jerschke munkáját és a német sajtó ritka egyértelműséggel konstatálta őszinte, nagy sikerüket. Az előadásról is a legnagyobb elragadtatással irtak a berlini lapok. Érdekesnek tartjuk — a Traumulns mai budapesti bemutatója alkalmából — idézni azt a néhány sort, a melyet a „Berliner Börsen Courir" irt a premier után a főszereplőről, ugyanarról a ki ma este a Vigszinház-ban is bemutatkozik. Íme: „Bassermann Albertben az uj „Lessingszinház" a leghivatottabb személyesitőt találta meg Traumulusra. Valódi, igaz diadalt aratott művészete, a melylyel elénk állította gazdag, túláradó szívóssággal felruházott hősét, hivatásának szeretetét, a mely benne az idealistát heves, erős lázadóvá gerjeszti. Gyönyörű volt a végén szivet-lelket megkapó félelme, kétségbeesett kísérlete, hogy magát ideig-óráig megnyugtassa, végre összeomlása, a melylyel a legigazabb megfigyelések mélységeit tárta fel. Bassermann alakítása a legnagyobb mindazok között a mit a színművészet hosszú idő óta nekünk nyújtott". Bassetmann mellett Kurt Stiller és Paula Eberty alakításairól hasonló elismeréssel ir a berlini újság, de vele együtt a többi is. A mai est nemcsak érdekes, de stílszerű bevezetése a berliniek vendégszereplésének. -Y.Szinházi élet. Budapest, április 26 „Jeanette". — A „Népszínház" csütörtöki újdonsága. — Ennek a darabnak egyetlen bűne az lesz, hogy csak egyfelvonásos. Az egész egy finom apróság, a mely egy költői fantáziának szines szülötte, s a mely azzal a verőfénynyel hat, a minő csak a költő saját külön nap- és csillagrendszeréből árad. Jeanette egy kis művésznő, a ki szörnyen szerelmes az ő Jean-jába, a derék zeneszerzőbe. Kiderül azonban az is, hogy Jeanette a művészetbe is szerelmes. Két legény egy csárdába hogyan férjen el? Ebből aztán szörnyű nagy drámai bonyodalom kerekednék, ha nem volna Pierre, egy ifjú költő, a ki versben mondja el azt, a minek következménye, hogy Jeanette búcsúzik a művészettől és férjhez megy az ő Jeanjához. Vége. Több nincs a dramolettben, de nem is kell, hogy több legyen benne. Elég ennyi és egy finom étvágyú, jó izlésü közönségnek, a mely pompás csemegének fogja tartani a kis dramolettet. S hozzá a kedves muzsikát, a melyet maga a szövegszerző irt hozzá. A szerző pedig nem más, mint Firkas Imre, a költő, a zsurok és fiatal szerelmes szivü leánykák ismert, ifjú költője. íme, a szinlap: JEANETTE. Dramolett egy felvonasban. Szövegét és zenéjét irta: Farkas Imre. Jean, zeneszerző Jeanette Mr. Black ... ... Pierre, költő Személyek: Szirmai Petráss S. Lubinszky Pázmán Szóval csak négy szereplő van az egész darabban, de a mint látjuk, azok a javából vannak kiválogatva. És a kinek kételyei vannak még az iránt, hogy friss poézis van a dramolettben, az csak tekintsen rá erre a szinlapra s a nélkül, hogy sejtené, mi van a darabban, meg fogja érezni a romantika és a költői világ illatát.