MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)
1905-04-24 / 112. szám
905 190 5. április 24. .•»A danczigi herczegnt szövege. I. felvonás. Hübscher Kata mosóintézete, Párisban, 1792-ben. Lefebvre őrmester kedves, szókimondó menyasszonya: Kata mosóintézetének udvarán különös esemény játszódik le, az ostrom napján. Egy üldözött és megsebesült royalista : De Bethume vicomte keres menedéket Katánál. A derék leány, hogy megmentse a nemzetőröktől, a kik halálra keresik, hálószobájába rejti őt. Lefebvre, a ki az ostromból tér vissza, gyanú fog és azt hiszi, hogy a vicomte Kata kedvese. De a vicomte meggyőzi őt »tévedéséről és összebékíti a szerelmeseket. 0 maga — Lefebvre segítségével — álruhában megmenekül és kis 7—8 esztendős fiát Kata és Lefebvre gondjaira bizza. Reynier kapitány hirül hozza, hogy Lefebvre hadnagy lett és hogy Kata mint markotányosnő, követheti jövendőbeli férjét harczba. II. felvonás. A fontaineblaui kastély parkja .1807-ben. Madame Sans-Géne, mint Lefebvre marsall neje, sok gúnynak és csipkelődésnék van kitéve a császár udvaránál különösen Napoleon két nővére részéről — egyenes, nem nagyon választékos modora miatt. Éppen azon fárad a marsallné, hogy nevelt fiának: az ifjú De Bethune vicomtenak szerelmi ügyét hozza rendbe. Az ifjú vicomte ugyanis szereti Napoleon egyik udvarhölgyét: Renée de Saint-Mézard kisasszonyt, a k i viszontszereti. Napoleon megérkezik és miután Lefebvre marsallt, hadi erényei elismerésül, a danczigi berezegi czimmel tünteti ki, nagy megütközéssel vesz tudomást a marsallné egy ujibb illetlenségéről. Sans-Géne ugyanis a parkban cserélt ruhát és ruhái ott feküsznek a kert egyik kőpadján. A császár megelégeli a mar sallcé viselkedését és azt parancsolja Lefebvré nek, hogy váljék el feleségétől, a ki hozzá mint danczigi herczeghez, semmiképen sem illik. Bármennyire tiltakozik is Lefebvre, a ki szereti hitvesét, ez ellen: a császár hajthatat lan. Már uj feleséget is jelöl ki a számára Saint-Mézard kisasszonyt, De Bethume vicomte, mikor a császár tervéről és akaratáról értesül, megtagadja a császárt, leoldja kardját és lábaihoz dobja. Ezért Napoleon börtönbe vetetti, hogy majd a haditörvényszék Ítéljen fölötte. III. felvonás. Madame Sans-Géne és a szerencséden Saint-Mézard kisasszony keresik a módot, hogyan lehetne Napoleont akarata megmásitására birni. Lefebvre hozza nejének a császár levelét, melyben Napoleon tudomására hozza Sans-Génenek, hogy az ifjú vicomteot halálra Ítélték, de ő, a császár, kegyelmet gyakorol, ha a danczigi herczegné beleegyezik abba, hogy férjétől elváljék. Sans-Géne legelőkelőbb ruháját ölti fel, megjelenik a parkban, mulató udvar körében és kieszközli, hogy a császár őt néhány perczig — négy szem közt — meghallgassa. Mikor egyedül marad Napoleonnal, eszébe juttatja a régi szép időket és felmutatja neki régi, még most is kiegyenlítetlen mosókontóját, a meUyyel még hadnagykorából tartozik, neki. Napoleon megindul, megmásítja elhatározását és ugy egyenlíti ki a régi tartozást, hogy beleegyezik Renée és a vicomte házasságába és Lefebvre is megtarthatja a maga szerelmes, hűséges feleségét. " „manumollin." { Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap äff« hó- j ehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétküldi: CZETTLER GYULA gyigyszartsx BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható- Török József gyógyszertárában, Király-utcza 12. és az ^er«« gyé KIRÁLY SZÍNH ÁZ. s — A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvá•ak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság : a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. EU hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáiát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dírodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet ós együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. izertárban Andrássy-ut ssi«s(ss!*s m m xmim* Kukoricza Jancsi belépője. — Énekli: Papp Miska. — i. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János! ii. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrdbb nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel / Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, is én nevem Kukoricza, Kukoricza János/ Pásztordal. i. Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom. ii. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen, Tiz forint bér minden kincsemi III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. IV. Udvarodon három vállú, Abból iszik három nyáj juh, Én vagyok a vízmérője, Szőke rózsám szeretője. Dal a rózsáról. i. Egy rózsaszál — szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irui, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! ii. Az ő porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál / III. E rózsaszdlt elküldte néked, Benne az ő szerelme ég, Igy tud a hű, igaz szerelmes A sirotul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — róssa — rózsaszál/ 4 > {Tanningene a legjobb védőeser agajnak, fogaknak, 11 tüdőnek 0san—Bzajvis-Essenoala Qrafaakéit 88 kr. Osan-fogpor dobozokban 44 kr. Osan rózsate 6 Friuoh f é él e a, Napraf orgd virág-Olaj-Ssan«_.„„„ | 1.1.1 Béoaben, XVIII., Carl Ludwig. Czerny J. Amál atrassa e. Küldés postai utánvéttőlKapható minden nagyobb gyógyBsertárban, Drogériában, Illatsieszkereekedéaben atb. Árjegyzék Ingyen. Főraktár: TOrök Jószef gyógyszor-.arában. Budapesten, VL. Klrály-u. ' A BfiHMiPTHAPEH-féie = fc e B^riiTriv. reggel fél pohárral használva, Igmándi eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, ameliett rendldvü. jó étvágy, hoz. Ovegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keserű vizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30
