MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)
1905-04-23 / 111. szám
1905. április 25. Kapható: Török József gyó L Király-utcza 12. és az .Opera* gyí Andrássy-ut r szertárában, szertárban ?A danczigi herczegnt. szövege. I. felvonás. Hübscher Kata mosóintézete, Párisban, 1792-ben. Lefebvre őrmester kedves, szókimondó menyasszonya: Kata mosóintézetének udvarán különös esemény játszódik le, az ostrom napján. Egy üldözött és megsebesült royalista : De Bethume vicomte keres menedéket Katánál. A derék leány, hogy megmentse a nemzetőröktől, a kik halálra keresik, hálószobájába rejti őt. Lefebvre, a ki az ostromból tér vissza, gyanú fog és azt hiszi, hogy a vicomte Kata kedvese. De a vicomte meggyőzi őt » tévedéséről és összebékíti a szerelmeseket. Ő maga — Lefebvre segítségével — álruhában megmenekül és kis 7—8 esztendős fiát Kata és Lefebvre gondjaira bizza. Reynier kapitány hirül hozza, hogy Lefebvre hadnagy lett és hogy Kata mint markotányosnő, követheti jövendőbeli férjét harczba. II. felvonás. A fontaineblaui kastély parkja 1807-ben. Madame Sans Géne, mint Lefebvre marsall neje, sok gúnynak és csipkelődésnék van kitéve a császár udvaránál — különösen Napoleon két nővére részéről — egyenes,. nem nagyon választékos modora miatt. Éppen azon fárad a marsallné, hogy nevelt fiának: az ifjú De Bethune vicomtenak szerelmi ügyét hozza rendbe. Az ifjú vicomte ugy anis szereti Napoleon egyik udvarhölgyét: Renée de Saint-Mézard kisasszonyt, a ki viszontszereti. Napoleon megérkezik és miután Lefebvre marsallt, hadi erényei elismerésül, a danczigi berezegi czimmel tünteti ki, nagy megütközéssel vesz tudomást a marsallné egy uj. bb illetlenségéről. Sans-Géne ugyanis a parkban cserélt ruhát és ruhái ott feküsznek a kert egyik kőpadján. A császár megelégeli a marsall cé viselkedését és azt parancsolja Lefebvrének, hogy váljék el feleségétől, a ki hozzá mint danczigi herczeghez, semmiképen sem illik. Bármennyire tiltakozik is Lefebvre, a ki szereti hitvesét, ez ellen: a császár hajthatatlan. Már uj feleséget is jelöl ki a számára : Saint-Mézard kisasszonyt, De Bethume vicomte, mikor a császár tervéről és akaratáról értesül, megtagadja a császárt, leoldja kardját és lábaihoz dobja. Ezért Napoleon börtönbe vetetti, hogy majd a haditörvényszék Ítéljen fölötte. III. felvonás. Madame Sans-Géne és a szerencsétlen Saint-Mézard kisasszony keresik a módot, hogyan lehetne Napoleont akarata megmászására birni. Lefebvre hozza nejének a császár levelét, melyben Napoleon tudomására hozza Sans-Génenek, hogy az ifjú vicomteot halálra ítélték, de ő, a császár, kegyelmet gyakorol, ha a danczigi herczegné beleegyezik abba, hogy férjétől elváljék. Sans Géne legelőkelőbb ruháját ölti tel, megjelenik a parkban, mulató udvar körében és kieszközli, hogy a császár őt néhány perczig — négy szem közt — meghallgassa. Mikor egyedül marad Napoleonnal, eszébe juttatja a régi szép időket és felmutatja neki régi, még most is kiegyenlítetlen mosókontóját, a mellyyel még hadnagykorából tartozik, neki. Napoleon megindul, megmásítja elhatározását és ugy egyenlíti ki a régi tartozást, hogy beleegyezik Renée és a vicomte házasságába és Lefebvre is megtarthatja a maga szerelmes, hűséges feleségét. 4ÉKMÉKUMJH | „MANUMOLLIN." f 8 Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt hó- | - ehérré és bárssonysimává varázsolja. I üveg ára a 80 fillér. Naponta szétküldi: CZETTLER GYULA gyógysztrtsz BUDAPEST- BUDAFOK. Tmm*<m**K*mm<mim<m, «a * m m*m* KIRÁLY SZÍNHÁZ. - — A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegónynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomotuság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul is elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Duska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzc fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. — Énekli: Papp Miska. — i. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom o nevemhez Igaz szeretettel / Becsületes jó magyar név Nem himez, hámoz, 4z én nevem Kukoricza, Kukoricza János / Pásztordal. i. Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom. ii. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen, Tiz forint bér minden kincsem / hl. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. IV. Udvarodon három vállu f Abból iszik három nyáj juh, Én vagyok a vízmérője, Szőke rózsám szeretője. Dal a rózsáról. i. Egy rózsaszál — szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál l II. Az ő porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál t III. E rózsaszált elküldte néked, Benne az ő szerelme ég, Igy tud a hű, igaz szerelmes A siroix tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál t fofc«t«. 2 frt 60. « I"gj°bb é« legegészségesebb TcUinlDgBQG h.-jíestősz6r._ Sötétszőke, barna él Osan a legjobb yédöazer szajnak, fogaknak, 4a tüdőnek, ©san— Szajviz-Eszenozla ü»§gankáL.t 88 kr. Osan-fogpor dobozokban 44 kr. p, Brn v Laláéi a lerklprőbaltabb azépitőazer á 1 frt. Hoiuierny »eieu _ 2aval ó Balaamin-azappan »0 kr. Rfncatüio Fricaoh-féle Napraforgdvirág-Olaj-Ssapnutoaicjc j, an 50 és 36 ki . ».,,.„ I a nl_| Bécsben. XVIII., Carl Ludedg. vZerny d. AllTal Jtrasse a. Küldés postai QtinTiltol Kapható minden nagyobb gyógyszertárban, Drogériában, Illa! saeszkereskedésben ttb. A.jegyzék ingyen. Főraktár: Tőrők Jóazef gyógyszer .-atir., Budapesten. VL, Klrály-u. a scHMiPTHAüER-féie == keserűvíz, reggel fél pohárral használva, Igmándi eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágya hoz. Üvegje 50J. Csak a felét kell bevenni, mint más keserüvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30
