MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-02 / 92 . szám

1905. április 2. 3 KIRÁLY SZÍNHÁZ. A János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskál halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsági Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyilnek is vége szakad A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba lancsi nyáját 6» mikor ez' megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak ét megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: t török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy iluska nincs többé. A gonosz mostoha ros6z bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: lluskál Harmadik felvonás. Jancsi és BagŐ vindorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli {

ancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a Qndérek énekéből megtudja, hogy hol van ii hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Ai Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska s tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündéron zágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, dc mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasrtalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve' érkeznek haza, estének idején, a faluvégre' Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boktofsácáf, lenjto a patak partjára. DP. RENNER VIZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, YIL, Yaleró-utcza 4. sz. (Telefon 555.) Az intézet a 'legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromos- 1 gyógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve. ' Tökéletes hydrotherapla, elektromos fényfürdök szénsavas fürdők, forró legrürdők, vibraozlós massage stb. Kívánatra :MiViili árai;!: XIduplaszéles női ruha keliieilUIl mé

k mtrje 18 kr. Kedden vászon és siffon maradékok, 18, 22 kr. Szerdán

gyönyörü delének 25 k

r" Csütörtökön

szintartó diva

t Pénteken zefir 12 kr. remek fél flir harisnyák 15 kr. Szombaton

tartós szines mell

ü férfi ing 75 kr. • I BLEIER IZSÓ »Gólyához'. I Nagymeeö-u. 12. Seerecten-u. tmrkán | © Icbser Armin saját késiltményu czipőraktára Budapest, Erzsébei-körut i2 (a Newyork palotával szemben.) Olcsó szabott iraki Tartós minóstg I ízléses kivitel! NEMZETKÖZI MULATÓ KER

EPES1-U

T 63. Igazgató: Lakner Lajos. Művezető és rendező: Fürst B Budapest legelegánsabb és legolcsóbb családi mulatója. Szenzácziós újdonság! Jónás vitéz. Eredeti látványos operette, irta Székely Armand. Zenéjét Vécsey Sándor. Ezt megelőzi: Der offizielle Freund. Bohózat. Azonkivül Werner Sappl a legjobb német jellemkómikus vendégjátéka, és az összes szerződött tagok fellépte. Kezdete 8 órakor. Belép« dij 50 tili. Első hely és páholyülés 1 kor. Vasár- és ünnepnapon két előadás: d. u. V«4 és este 8 órakor. A télikertben naponta reggel 5 óráig Tatai Bat Fari czigányzenekara hangversenyez. SS Rácz Laczi czigánybanda, zent karát*! estenként az Erzsébet-Kör£o

?

n „Király-kávéház"b&

u_ „Király-kavéh íz" Katona-hangverseny Válogatott hideg Buffet. Pontos kiszolgálás 0> Viráébokor éttermei O (Blumenstöckl). József-tér és Fürdő-utcza sarok. Színház után mindig friss vncsorn. Társaságok részére külön termek száz személyre. Borok és sörök 10 palaczkonkint díjtalanul házhoz szállíttatnak. (7 BMAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. Ripka Lenczi 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már R

;pkát mint debreczeni talvigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is meglelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrségés a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére 611 a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-c a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadserer dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmu tassa neki a jövő képét, a nemzeti hadserege; Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemze i hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke bizto sitva látszik és Ripkáék elszélednek hazafele. Ripka a békéhez a Természet bőkezűséget fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásba i felvonulnak a magyar föld természeti kincse, A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harcv kés7ség oltalma alatt. IBerketz István utóda STiSlIÄ \ Vidéki mebuatasok jutányosán és pontosan esikóiöltetnek. Postaküldemények erimzendók: IX , Kiniisi-utcia 14. Árjegyzék ingyen. Telefon 63-36. Gyüjtő-telepek: SIV, Váci-utca 5'. VI., Izabella-utca Ilii. VII., Kerepesl-nt 78. VIII., Üllői-ut 80. 8IÍ.