MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-16 / 106. szám

1905. április 18 3 MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« 1. kép. {Előjáték.) színigazgató az szövege. Ripka Lenczi vidéki ex lex állapot folytán tönkre ment. mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkot Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magéntudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban mái Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte szinházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megje'. íik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor í er költ szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség v jzetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll r szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke bizto sitva látsrik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harcz készség oltalma alatt. RGO KIRÁLY SZÍNHÁZ. »A danczigi herczegné« szövege. I. felvonás. Hübscher Kata mosóintézete, Párisban, 1792-ben. Lefebvre őrmester kedves, szókimondó menyasszonya: Kata mosóintézetének udvarán különös esemény játszódik le, az ostrom napján. Egy üldözött és megsebesült royalista : De Bethume vicomte keres menedéket Katánál. A derék leány, hogy megmentse a nemzetőröktől, a kik halálra keresik, hálószobájába rejti őt. Lefebvre, a ki az ostromból tér vissza, gyanú fog és azt hiszi, hogy a vicomte Kata kedvese. De a vicomte meggyőzi őt a tévedéséről és összebékíti a szerelmeseket. Ő maga — Lefebvre segítségével — álruhában megmenekül és kis 7—8 esztendős fiát Kata és Lefebvre gondjaira bizza. Reynier kapitány hirül hozza, hogy Lefebvre hadnagy lett és hogy Kata mint markotányosnő, követheti jövendőbeli férjét harczba. II. felvonás. A fontaineblaui kastély parkja 1807-ben. Madame Sans-Géne, mint Lefebvre marsall neje, sok gúnynak és csipkelődésnék van kitéve a császár udvaránál — különösen Napoleon két nővére részéről — egyenes, nem nagyon választékos modora miatt. Éppen azon fárad a marsallné, hogy nevelt fiának: az ifjú De Bethune vicomtenak szerelmi ügyét hozza rendbe. Az ifjú vicomte ugyanis szereti Napoleon egyik udvarhölgyét: Renée de Saint-Mézard kisasszonyt, a ki viszontszereti. Napoleon megérkezik és miután Lefebvre marsallt, hadi erényei elismerésül, a danczigi berezegi czimmel tünteti ki, nagy megütközéssel vesz tudomást a marsallné egy ujabb illetlenségéről. Sans-Géne ugyanis a parkban cserélt ruhát és ruhái ott feküsznek a kert egyik kőpadján. A császár megelégeli a marsallné viselkedését és azt parancsolja Lefebvrének, hogy váljék el feleségétől, a ki hozzá mint danczi i herczeghez, semmiképen sem illik. Bármennyire tiltakozik is Lefebvre, a ki szereti hitvesét, ez ellen: a császár hajthatatlan. Már uj feleséget is jelöl ki a számára: Saint-Mézard kisasszonyt, De Bethume vicomte, mikor a caászár tervéről és akaratáról értesül, megtagadja a császárt, leoldja kardját és lábaihoz dobja. Ezért Napoleon börtönbe vetetti, hogy majd a haditörvényszék ítéljen fölötte. III. felvonás. Madame Sans-Géne és a szerencsétlen Saint-Mizard kisasszony keresik a módot, hogyan lehetne Napoleont akarata megmásitására birni. Lefebvre hozza nejének a császár levelét, melyben Napoleon tudomására hozza Sans Génenek, hogy az ifjú vicomteot halálra Ítélték, de ő, a császár, kegyelmet gyakorol, ha a danczigi herczegné beleegyezik abba, hogy férjétől elváljék. Sans-Géne legelőkelőbb ruháját ölti fel, megjelenik a parkban, mulató udvar körében és kieszközli, hogy a császár őt néhány perczig — négy szem közt — meghallgassa. Mikor egyedül marad Napoleonnal, eszébe juttatja a régi szép időket és felmutatjá neki régi, még most is kiegyenli tetlen mosókontóját, a mellyyel még hadnagykorából tartozik, neki. Napoleon megindul, megmásítja elhatározását és ugy egyenlíti ki a régi tartozást, hogy beleegyezik Renée és a vicomte házasságába és Lefebvre is megtarthatja a maga szerelmes, hűséges feleség

ét. Fogak szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Párisban első dijat nyert fogsorok azonnal megszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakittatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi Intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 50. I, tm. Fogorvos : Löffler Emil. Teknikai főnök: Eroiiminn S. Tanós plombák 3 kor.-tói, foghúzás érzés—-— telenitve 2 kor-árt. * Pogad: reggel S-tót este 8-ig. Vasár- és ünnepnapokon is = Mérsékelt árak. — Részletfizetésre is. ——— A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a ieányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát balálra kínozza gonosz mostohája ; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva rában nagy a szomoiuság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét ós leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától is elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskájlát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Elei tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának. Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bii magával és utánna rohan, haza: szép Magyar országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. iüuxznáfyorv i ' ' TTT 1sé%fínomU& fbtyadékvt A keze! 3 nap alatt bársonysimává és hófehérré teszi. 1ÜVE6 90 FIUÉR.4ÜVE6 RENDELÉSNÉL FRANKO. EHM JÁNOS a Nemzeti Szinház bérházában , . éV MNZ« MISKA é* Nál ha

n£. minden este N»g/vár«dríi versenyez. ] Berketz István utóda Gyűjtő-telepek: IV., Váci-utca 51. VI., Izabella-utca 6<i. Vidéki mebiiatások jutányosán és pontosan eszközöltetnek. Postaküldemények czimzendők: IX., Kinizsi-utcza 14. Árjegyzék ingyen. Telefon 63-36. j vra.,tE?

so. • kelme-, selyemfestő- és vegytlsztltigyára, Budapest, Kinizsi-utcza ;I4. sz.