MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-11 / 70. szám

1905. márczius 14. 3 » felvonásos uj operettet, melyben egy igen érde- 1 kes kettős szerepet fog bemutatni. — Vasárnap ) délután lesz e szezonban második előadása j az újonnan felelevenített Ingyenélök-nek, Vidoi . Pál népszínművének, melyben legutóbb is a j legnagyobb szeretettel ünnepelte a közönség ! Blaha Lujzát egyik legjobb szerepében. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 11 A Nemzeti Szinház ^ —s^ és a magyar szerzők. — Somló Sándor levele. — A színházi szezón második felének kétségtelenül egyik legnevezetesebb és legirodalmibb eseménye a Nemzeti Szinház magyar cziklusa. Somló Sándor igazgató programmjának egyik legszebb, sarkalatos pontját valósítja meg, mikor egyidőre tisztán magyar drámaírók rendelkezésére bocsátja a kitűnő vezetése alatt álló színpadot. A jövő héten veszi kezdetét a nagyjelentőségű magyar cziklus és ebből az alkalomból valóban érdekesnek és aktuálisnak tartjuk közreadni Somló Sándor igazgatónak azt a levelét, melyet a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének mult vasárnapi első közgyűlése alkalmából az egyesülőt elnökéhez: Bérezik Árpádhoz intézett. íme a Nemzeti Szinház igazgatójának nagyérdekü levele: Méltóságos Uram ! A Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének mai alakuló gyűlése alkalmából igaz tisztelettel és őszinte örömmel üdvözlöm Méltóságodat s mindazokat, a kiknek ezen közhasznú egyesület megalakulásában részük van. Teljes mértékben osztozom azokban az elvekben, a melyek megvalósítására a magyar színpadi szerzők a mai napon egyesülnek, hiszen igazgatásom rövid ideje is tanúságot tesz erről: műsorunk kétharmad részét magyar darabok előadása tölti be; sikerben és . irodalmi értékben legalább is a külföldi darabokkal egy színvonalon állóak. Biztosithatom Méltóságodat, hogy életem legszebb feladatának a magyar drámairodalom fejlesztését s a magyar drámaírók buzdítását, istápolását tekintem s a színpadi szerzők egyesülete ily irányú működésében bízvást számithat az én lelkes, odaadó közreműködésemre. Nagy sajnálatomra megtisztelő meghívásának nem tehetek eleget s elfoglaltságom az alakuló ülésen való megjelenésben megakadályoz, de nem mulaszthatom el, hogy legalább ez uton ne üdvözöljem Méltóságodat és a magyar szerzők egyesületének minden tagját, a kikkel egynek érzem magamat a magyar drámairodalom fejlesztésére irányuló minden törekvésükben. Fogadja Méltóságod igaz tiszteletem nyilvánulását. Budapesten, 1905. márczius 5. Somló Sándor igazgató. Színházi pletykák. Budapest, ntárczius 11. A két „János vitéz". — Egy kis revánzs. — Az egyik János vitéz halad a 150-ik előadás felé a Királyszinház- ban és most járja be diadalutját az egész országban. A másik János vitéz ellenben Gaál Mózes mesejátéka, a melyet a gyerntekszinházban szoktak előadni a kicsinyek óriási örömére. Ennek a két János vitéz-nek tulajdonképpen semmi köze se volna egymáshoz, ha Zilahi Gyula, aradi színigazgató véletlenül nem ugyanakkor hozta volna szinre Aradon, a Gaál Mózes kisgyermek-darabját, a mikor a Kacsöh Pongrácz és Bakonyi Károly János vitéz-e először került szinre a Királyszinház-ban. Akkor mindenkinek, a ki Bakonyi és Kacsóh iránt érdeklődött, rosszul esett ez a tüntetésnek látszó ellen-előadás, csak a szerzők mosolyogtak magukban, mert ők megérezték, hogy az csak az ő malmukra hajtja a vizet. Nem szólottak tehát semmit, — egeszen mostanig. Most azonban mindkettő levelet kapott Zilahi aradi direktortól, a melyben ez meghívja őket az igazi, az ő János vitéz-ükhöz, a mely hódítási útjában Aradra is megérkezett és a napokban fog ott szinre kerülni. A két kitűnő szerző eljöttnek látta az alkalmat egy finom revánzsra és megírta válaszát Zilahi-nak. A Bakonyi levele igy hangzott: Kedves direktor ur! Fogadja szívből jövő köszönetemet megtisztelő meghívásáért, de nekem elvem az, hogy csak premierre menjek el. Tekintve, hogy a János vitéz az aradi színházban legfeljebb csak repríz, elvemhez hiven kénytelen vagyok lemondani a kitüntetésről. Bakonyi Károly. Kacsóh Pongrácz ellenben a következő sorokat irta: Mélyen tisztelt igazgató ur! Meghívása rendkívül megtisztelő rám nézve. A premierre azonban szerénységből sem mehetek el. Tudtommal elődöm Gaál Mózes ur sem volt jelen a János vitéz premierjén, ennélfogva én mint másik szerző természetesen szintén nem lehetek jelen a János vitéz bemutatóján. Kacsóh Pongrácz. .'. . így maradt el a János vitéz két szerzője az aradi premierről. Orlando. Színházi élet. Budapest, márczius 11. A nagy Sarah vasúti kalandjai. Sarah Bernhardt-ról irja egy angol lap a következő történetet. Még 1881-ben történt St.-Louisben, az akkor még meglehetősen piszkos és jelentéktelen városban, a hol a művésznő hosszabb ideig vendégszerepelt, hogy két titkárja rábeszélte, hogy ékszereit adja oda egy ékszerésznek javítás és tisztítás végett. A művésznő nehezen bár, de végre mégis engedett a kérésnek, s csak a legszükségesebb ékszereket hagyva magánál, a többit elküldte az ékszerészhez, a kit titkárjai ajánlottak neki. Mily nagy volt azonban Sarah meglepetése, mikor összes ékszereit az ékszerész kirakatában meglátta. Köztük ezüst czigaretta szopókák, dohányszelenczék, pipák stb., melyeknek az élelmes üzletember kitűnő reklámot csinált. Sarah Bernhardt szerfölött bosszankodott az ékszerész eme cselekedete miatt s ékszereit azonnal hazahozatta, melyekkel különben nagyon meg volt elégedve. Az ékszerész bocsánatot kért, hivatkozott az üzlet pangására, melyet igy szépen föllenditett s egy gyönyörű szép, türkiszszel kirakott czigarettaszopókát ajándékozott neki. Kevéssel ezután Sarah elhagyta St.-Louist és különvonaton Cincinnatiba utazott, a mely ut azonban csaknem végzetes volt ránézve. Útközben ugyanis a vonatot valami hiba miatt a nyilt pályán megállították s a kocsikat átvizsgálták, miközben egy embert találtak elrejtőzve az egyik kocsi alatt, a kinek a szándéka az volt, hogy ha a vonat azt a helyet elérte, a hol hét czinkostársa várta, Sarah BernhardtPuWmannkocsiját lekapcsolja s ntig a vonat tovább halad, ezt a kocsit ők zavartalanul kirabolhatják. Mikor ezt Sarah Bernhardt megtudta, azonnal visszatért St.-Louisba, a honnan az elfogott ember vallomása alapján rendőrök utaztak ki arra a helyre, a hol a czinkosok a vonatot várták. A rablók és a rendőrök közt véres harcz fejlődött ki, melyben egy rablót megöltek és kettőt súlyosan megsebesítettek. A banda fejét néhány nap múlva felakasztották, a mi Sarah Bernhardt-ra megrázólag hatott. Sarah elbeszélte, hogy életében már négy kivégzést látott: Londonban, Madridban és Párisban. Egy más alkalommal, a mikor Cincinnatiból New-Orleánsba utazott, majdnem vasúti szerencsétlenségnek esett áldozatul Sarah Bernhardt. A vonatnak, mely mindössze három kocsiból állott, egy tavon kellett keresztülhaladnia, mely a hosszantartó esőzések folytán megáradt és a hidat erősen megrongálta. Á vonatvezető, a ki fiatal házas volt, kijelentette, hogy ő nem hajlandó a veszedelmes hidon átmenni és egy másik utat ajánlott a művésznőnek, a mely hat napot vesz igénybe. Sarah Bernhardt-nak azonban nein volt ennyi ideje s ragaszkodott ahhoz, hogy a vonat a hidon menjen keresztül. A vonatvezető végre hosszas rábeszélés után olyan föltétellel beleegyezett, ha a művésznő 2500 dollárt tesz le fiatal felesége számára, melyet ő, ha az ut sikerül, visszafizet. A társaság 27 tagból állott, a kik közül csak négyen tudtak a fenyegető veszedelemről, köztük a Sarah nővére is. A vonat teljes gőzzel száguldott neki a hidnak ... Sarah maga is visszafojtotta lélekzetét s halálos félelemmel rettegett, a mikor egy hatalmas roppanás, majd recsegés, ropogás hallatszott és a hid, a közepén kettétörve, lezuhant a tóba. Mindez azonban abban a pillanatban történt, mikor a vonat elérte a partot . . . Sarah Bernhaidt mindig borzalommal gondol vissza erre a veszedelmes útjára. Vidéki színpadok. Budapest, márczius 11. Krecsányi Ignácz temesvári színtársulata a mult héten mutatta be a János vitéz-t, a mely egymásután hat estén került szinre, mindig zsúfolt házak előtt. A czimszerepet Malier Irma, a többi főbb szerepeket Szterényi Malvin, Jámbor Ilona, Gyöngyössi Erzsi, Újvári, Környei, Békéssi és Tábori játszták. A társulat legközelebb Az arany patkó és a Mulató istenek czimü darabokat mutatja be. * T. Csige Böske, a Vígszínház tagja, legközelebb Debreczen-ben fog vendégszerelni. A művésznő ez alkalommal legjobb szerepeiben* lép fel. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy trezán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, ira 2 kor. és szappan, ára I kor., használja. Kapható 3alassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min- ien gyógyszertárban és droguériában. Külföldi szinpadok. Budapest, márczius 11. A dersani udvari szinház-ban e héten mutatják be Bahr Hermann: A derék ember némajátéka czimü mellodrámáját, a melyhez Ritter Frigyes udvari karmester komponálta a zenét. * Hansi Niese, a zseniális német művésznő, több esti vendégszereplésre utazott Meran-ba. E hónapban kerül bemutatóra a bécsi Theater in der Josefstadt-ban A mosólány czimü operett, a melynek czimszerepét Hansi Niese fogja játszani. * A berlini udvari Operaház-ban még e hónap folyamán bemutatják Humperdinck: Kénytelen házasság czimü vig operáját. T Legault Mária, az ismertebb párisi színésznők egyike halt meg e héten. Az elhunyt sokáig működött a Comedie Francaise- ben és a Sarah Bernhardt szinház-ban. Legault Mária játszotta először Roxant a Cyrano de Bergerac-ban és Mária Lujzát a L'Aiglon-ban. * Pétervárott, két nappal berlini bemutatója után, mutatta be Hauptmann Gerhart Elga czimü drámáját. A darab megbukott. A kritika is egyhangúlag elitéli a drámát, a mi annál érdekesebb, mert az orosz lapok eddig mindig a legnagyobb elragadtatás hangján irtak Hauptmann darabjairól.