MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-11 / 70. szám

1905. márczius 14. 3 » felvonásos uj operettet, melyben egy igen érde- 1 kes kettős szerepet fog bemutatni. — Vasárnap ) délután lesz e szezonban második előadása j az újonnan felelevenített Ingyenélök-nek, Vidoi . Pál népszínművének, melyben legutóbb is a j legnagyobb szeretettel ünnepelte a közönség ! Blaha Lujzát egyik legjobb szerepében. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 11 A Nemzeti Szinház ^ —s^ és a magyar szerzők. — Somló Sándor levele. — A színházi szezón második felének kétség­telenül egyik legnevezetesebb és legirodalmibb eseménye a Nemzeti Szinház magyar cziklusa. Somló Sándor igazgató programmjának egyik legszebb, sarkalatos pontját valósítja meg, mikor egyidőre tisztán magyar drámaírók ren­delkezésére bocsátja a kitűnő vezetése alatt álló színpadot. A jövő héten veszi kezdetét a nagyjelentő­ségű magyar cziklus és ebből az alkalomból valóban érdekesnek és aktuálisnak tartjuk közre­adni Somló Sándor igazgatónak azt a levelét, melyet a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületé­nek mult vasárnapi első közgyűlése alkalmából az egyesülőt elnökéhez: Bérezik Árpádhoz intézett. íme a Nemzeti Szinház igazgatójának nagyérdekü levele: Méltóságos Uram ! A Magyar Színpadi Szerzők Egyesületé­nek mai alakuló gyűlése alkalmából igaz tisztelettel és őszinte örömmel üdvözlöm Méltóságodat s mindazokat, a kiknek ezen közhasznú egyesület megalakulásában részük van. Teljes mértékben osztozom azokban az elvekben, a melyek megvalósítására a magyar színpadi szerzők a mai napon egyesülnek, hiszen igazgatásom rövid ideje is tanúságot tesz erről: műsorunk kétharmad részét ma­gyar darabok előadása tölti be; sikerben és . irodalmi értékben legalább is a külföldi da­rabokkal egy színvonalon állóak. Biztosithatom Méltóságodat, hogy életem legszebb feladatának a magyar drámairodalom fejlesztését s a magyar drámaírók buzdítását, istápolását tekintem s a színpadi szerzők egyesülete ily irányú működésében bízvást számithat az én lelkes, odaadó közreműkö­désemre. Nagy sajnálatomra megtisztelő meg­hívásának nem tehetek eleget s elfoglaltságom az alakuló ülésen való megjelenésben meg­akadályoz, de nem mulaszthatom el, hogy legalább ez uton ne üdvözöljem Méltóságo­dat és a magyar szerzők egyesületének min­den tagját, a kikkel egynek érzem magamat a magyar drámairodalom fejlesztésére irá­nyuló minden törekvésükben. Fogadja Méltóságod igaz tiszteletem nyil­vánulását. Budapesten, 1905. márczius 5. Somló Sándor igazgató. Színházi pletykák. Budapest, ntárczius 11. A két „János vitéz". — Egy kis revánzs. — Az egyik János vitéz halad a 150-ik elő­adás felé a Királyszinház- ban és most járja be diadalutját az egész országban. A másik János vitéz ellenben Gaál Mózes mesejátéka, a melyet a gyerntekszinházban szoktak előadni a kicsinyek óriási örömére. Ennek a két János vitéz-nek tulajdonképpen semmi köze se volna egymáshoz, ha Zilahi Gyula, aradi színigazgató véletlenül nem ugyan­akkor hozta volna szinre Aradon, a Gaál Mózes kisgyermek-darabját, a mikor a Kacsöh Pongrácz és Bakonyi Károly János vitéz-e először került szinre a Királyszinház-ban. Akkor mindenkinek, a ki Bakonyi és Kacsóh iránt érdeklődött, rosszul esett ez a tüntetésnek látszó ellen-előadás, csak a szerzők mosolyog­tak magukban, mert ők megérezték, hogy az csak az ő malmukra hajtja a vizet. Nem szólottak tehát semmit, — egeszen mostanig. Most azonban mindkettő levelet kapott Zilahi aradi direktortól, a melyben ez meghívja őket az igazi, az ő János vitéz-ükhöz, a mely hódítási útjában Aradra is megérkezett és a napokban fog ott szinre kerülni. A két kitűnő szerző eljöttnek látta az alkal­mat egy finom revánzsra és megírta válaszát Zilahi-nak. A Bakonyi levele igy hangzott: Kedves direktor ur! Fogadja szívből jövő köszönetemet meg­tisztelő meghívásáért, de nekem elvem az, hogy csak premierre menjek el. Tekintve, hogy a János vitéz az aradi színházban legfeljebb csak repríz, elvemhez hiven kénytelen vagyok lemondani a kitüntetésről. Bakonyi Károly. Kacsóh Pongrácz ellenben a következő sorokat irta: Mélyen tisztelt igazgató ur! Meghívása rendkívül megtisztelő rám nézve. A premierre azonban szerénységből sem mehetek el. Tudtommal elődöm Gaál Mózes ur sem volt jelen a János vitéz premierjén, ennélfogva én mint másik szerző természetesen szintén nem lehetek jelen a János vitéz bemutatóján. Kacsóh Pongrácz. .'. . így maradt el a János vitéz két szer­zője az aradi premierről. Orlando. Színházi élet. Budapest, márczius 11. A nagy Sarah vasúti kalandjai. Sarah Bernhardt-ról irja egy angol lap a következő történetet. Még 1881-ben történt St.-Louisben, az akkor még meglehetősen piszkos és jelenték­telen városban, a hol a művésznő hosszabb ideig vendégszerepelt, hogy két titkárja rá­beszélte, hogy ékszereit adja oda egy ékszerész­nek javítás és tisztítás végett. A művésznő nehezen bár, de végre mégis engedett a kérés­nek, s csak a legszükségesebb ékszereket hagyva magánál, a többit elküldte az ékszerészhez, a kit titkárjai ajánlottak neki. Mily nagy volt azonban Sarah meglepetése, mikor összes ékszereit az ékszerész kirakatában meglátta. Köztük ezüst czigaretta szopókák, dohányszelen­czék, pipák stb., melyeknek az élelmes üzlet­ember kitűnő reklámot csinált. Sarah Bernhardt szerfölött bosszankodott az ékszerész eme cselekedete miatt s ékszereit azonnal hazahozatta, melyekkel különben nagyon meg volt elégedve. Az ékszerész bocsánatot kért, hivatkozott az üzlet pangására, melyet igy szépen föllenditett s egy gyönyörű szép, türkisz­szel kirakott czigarettaszopókát ajándékozott neki. Kevéssel ezután Sarah elhagyta St.-Louist és különvonaton Cincinnatiba utazott, a mely ut azonban csaknem végzetes volt ránézve. Útközben ugyanis a vonatot valami hiba miatt a nyilt pályán megállították s a kocsikat átvizs­gálták, miközben egy embert találtak elrejtőzve az egyik kocsi alatt, a kinek a szándéka az volt, hogy ha a vonat azt a helyet elérte, a hol hét czinkostársa várta, Sarah BernhardtPuWmann­kocsiját lekapcsolja s ntig a vonat tovább halad, ezt a kocsit ők zavartalanul kirabolhatják. Mikor ezt Sarah Bernhardt megtudta, azonnal vissza­tért St.-Louisba, a honnan az elfogott ember vallomása alapján rendőrök utaztak ki arra a helyre, a hol a czinkosok a vonatot várták. A rablók és a rendőrök közt véres harcz fejlődött ki, melyben egy rablót megöltek és kettőt súlyosan megsebesítettek. A banda fejét néhány nap múlva felakasztották, a mi Sarah Bern­hardt-ra megrázólag hatott. Sarah elbeszélte, hogy életében már négy kivégzést látott: Lon­donban, Madridban és Párisban. Egy más alkalommal, a mikor Cincinnati­ból New-Orleánsba utazott, majdnem vasúti szerencsétlenségnek esett áldozatul Sarah Bern­hardt. A vonatnak, mely mindössze három kocsi­ból állott, egy tavon kellett keresztülhaladnia, mely a hosszantartó esőzések folytán megáradt és a hidat erősen megrongálta. Á vonatvezető, a ki fiatal házas volt, kijelentette, hogy ő nem hajlandó a veszedelmes hidon átmenni és egy másik utat ajánlott a művésznőnek, a mely hat napot vesz igénybe. Sarah Bernhardt-nak azonban nein volt ennyi ideje s ragaszkodott ahhoz, hogy a vonat a hidon menjen keresztül. A vonatvezető végre hosszas rábeszélés után olyan föltétellel bele­egyezett, ha a művésznő 2500 dollárt tesz le fiatal felesége számára, melyet ő, ha az ut sikerül, visszafizet. A társaság 27 tagból állott, a kik közül csak négyen tudtak a fenyegető veszedelemről, köztük a Sarah nővére is. A vonat teljes gőzzel száguldott neki a hidnak ... Sarah maga is visszafojtotta lélekzetét s halálos félelemmel rettegett, a mikor egy hatal­mas roppanás, majd recsegés, ropogás hallat­szott és a hid, a közepén kettétörve, lezuhant a tóba. Mindez azonban abban a pillanatban történt, mikor a vonat elérte a partot . . . Sarah Bernhaidt mindig borzalommal gon­dol vissza erre a veszedelmes útjára. Vidéki színpadok. Budapest, márczius 11. Krecsányi Ignácz temesvári színtársulata a mult héten mutatta be a János vitéz-t, a mely egymásután hat estén került szinre, mindig zsúfolt házak előtt. A czimszerepet Malier Irma, a többi főbb szerepeket Szterényi Malvin, Jámbor Ilona, Gyöngyössi Erzsi, Újvári, Környei, Békéssi és Tábori játszták. A társulat legközelebb Az arany patkó és a Mulató istenek czimü darabokat mutatja be. * T. Csige Böske, a Vígszínház tagja, leg­közelebb Debreczen-ben fog vendégszerelni. A művésznő ez alkalommal legjobb szerepeiben* lép fel. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy trezán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, ira 2 kor. és szappan, ára I kor., használja. Kapható 3alassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min- ien gyógyszertárban és droguériában. Külföldi szinpadok. Budapest, márczius 11. A dersani udvari szinház-ban e héten mutatják be Bahr Hermann: A derék ember némajátéka czimü mellodrámáját, a melyhez Ritter Frigyes udvari karmester komponálta a zenét. * Hansi Niese, a zseniális német művésznő, több esti vendégszereplésre utazott Meran-ba. E hónapban kerül bemutatóra a bécsi Theater in der Josefstadt-ban A mosólány czimü operett, a melynek czimszerepét Hansi Niese fogja játszani. * A berlini udvari Operaház-ban még e hónap folyamán bemutatják Humperdinck: Kénytelen házasság czimü vig operáját. T Legault Mária, az ismertebb párisi színész­nők egyike halt meg e héten. Az elhunyt sokáig működött a Comedie Francaise- ben és a Sarah Bernhardt szinház-ban. Legault Mária játszotta először Roxant a Cyrano de Bergerac-ban és Mária Lujzát a L'Aiglon-ban. * Pétervárott, két nappal berlini bemutatója után, mutatta be Hauptmann Gerhart Elga czimü drámáját. A darab megbukott. A kritika is egyhangúlag elitéli a drámát, a mi annál érdekesebb, mert az orosz lapok eddig mindig a legnagyobb elragadtatás hangján irtak Haupt­mann darabjairól.

Next

/
Thumbnails
Contents