MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-09 / 68. szám

1905. márczius 14. 3 VÍGSZÍNHÁZ, KIRÁLY SZÍNHÁZ. ! "= * A »Diákélet« •sövegt 1. felvonás. A szász-karlsruhi prezumpthr trónörököst, Károly Henrik herczeget, ősi szokáshoz hiven, egy évre elküldik az egyetemre, hogy ott tanulmányozza az életet. Első alkalom, hojy a fiatal berezeg szabadba kerül. IQsérőjéül dr. Jüttnert rendelik ki, a ki eddigelé nagyon Jól eltudta rejteni, hogy mennyire fojtja öt az udvari levegő és mennyire örül annak, hogy viszon fogja látni a régi Heidelberget, a hol diákéve i töltötte. A herczeg is nagyon örül a vidámnál; ígérkező egy esztendőnek. Csak Lutz, a fejedelmi komornyik nincs megelégedve, mert attól tar hogy ott, a hol nem respektálják kellően az udvari etikettet, még az ő megszokott méltóságos nyugalmát sem fogják eléggé tiszteletben tartani. 11 félvonás. Nagyban készül Rüder fogadós a herczeg érkezésére. Rokona, a kis Katicza is szörnyen izgatott. Verset is tanult be, hogy azt elmondja a herczeg üdvözletére. Katicza, a diákok kedvencze, a mit néhány kedves és mozgalmas jelenetből hamarosan megtudunk. Az udvariak közül elsőnek Lutz érkezik, a ki a demokrata hangulatok miatt elszörnyülködik, de a herczeg el van ragadtatva. Katiczával megismerkedik, a leányka elmondja neki, hogy menyasszony, egy bécsi legény arája, de nem szereti azt a legényt. Sokkal jobban tetszik meg neki az ifjú herczeg, és ez is nagyon vonzódik az üde mezei virághoz. Jüttner kénytelen belátni, hogy aligha tud eléggé vigyázni növendékére: — Sohsem kapom meg, — sóhajt lel, — a szász nagykeresztet. III. felvonás. Károly Henrik és Katicza szerelme már nem titok többé. A fiatalok boldogok és arra készülnek, hogy kirándulnak, a mikor beüt a katasztrófa. A fejedelemség kormányelnöke hirtll hozza Károly Henriknek, hogy azonnal haza kell utaznia, mert a fejedelmet megütötte a szél. A szerelmeseknek bucsuzniok kell és ez a bucsu meg is történik a darab egyik legpoétikusabb jelenetében. Megrázó módon kiséri Károly Henriket a dr. Jüttner búcsúbeszéde is. IV. felvonás. Két évvel utóbb. Károly Henrik már uralkodik. Megjelenik udvaránál Kellermann, a diákok volt totfaktuma, ás állást kér. Eközben felújítja a herczeg emlékeit, a melyek öt Heidelberghez fűzik. Károly Henrik házasulandó ; amolyan diplomacziai házasságot kel) kötnie. Bánatosan gondol az ö Katiczájára. Nem bir magával. Látnia kell mégegyszer. Es gyors elhatározással siet vissza Heidelbergbe. V. felvonás. Az ifjú fejedelem mégegyszer együtt ül a diákokkal. Nem oly vidám már, a minő volt. Komoran hallgatja a mélabús diáknótákat. Aztán utólszor találkozik az ó Katiczájával, a ki elmondja neki, hogy látta a menyasszony princzesz arczképét, és hogy most már mégis nőül megy ahhoz a bécsi legényhez. Mindennek vége. A volt szerelmesek megígérik egymásnak, hogy sohasem felejtik el az együtt töltött szép Időt, aztán elhagyják egymást örökre. FOGAK szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Párlsban első dijat nyert fogsorok azonnal raegszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással Fögorvoal intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébet körút 50 I sn Fogorvos: Ldffiar Emil. Teknikai főnök: Cntiminn S Tartós plombák 3 kor.-tói, foghúzás érzés——— telenitve 2 kor-ért. Fogad: reggel 8-tól este 8-ig. Vasár- és annepnapoken is Mérsékelt árak. — Részletfizetésre is. Y ^WWWWWVVWV i Eladok és veszek Urasági bútorokat, A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés «IÖL Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: lluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz e; rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Ilus sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett lluskáját. Az Ilus) ;a sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol lluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja lluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. lluska sem maradhat, hasztalan kérMik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, «gymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságéi, lepihen s patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője I. - Énekli: Fedák Sári. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta ast a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskdmhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza ydnos! PÜR&O teljes lakberendezéseket, angol bőrbntorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és smyraauőnyegeket, függönyöket,' olajfestményeket, gázét villamos-csillárokat. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Mulató istenek« szövege. ' Előjáték. Az Olympus urához, Jupiterhez kihallgatásértés segítségért esedezik Menandrosz színigazgató, kinek rendkívül rosszul megy a színháza. Jupiter segíteni akar rajta, s elhatározza, hogy egy sláger-operettet ad neki, illetve él át a számára. Menandroszszal és Merkúrral légi liftjén leszáll a földre. De Junó sem maradt tétlen, tudomást szerezve isteni férje ujabb kalandjáról. Titokban felölti Alkmene alakját, hogy a földre szállva, hites urát, Jupitert, megtréfálja. I. felvonás. Jupiter Ámphitrion alakjában kurizál az igazi Ámphitrion feleségének, Alkmenének, a ki a csel folytán nem más, mint maga Junó. Mercur pedig Sosias, Amphytrion inasa képében udvarol a Sosias teleségének, Charisnak. Megérkezik a csatából az igazi Ámphitrion és az igazi Sosias, kiket természetesen csalóknak tartanak. Ezek azonban igazuk tudatában be akarnak menni a házba, de zárt ajtókra találnak. II. felvonás. Ámphitrion tisztjeit és a görögöket tanuságtételre hivja föl személyazonosságának igazolására, de ezek Jupiterhez állanak. Sosias azonban utána jár a dolognak és kisüti, hogy Ámphitrion képmása nem más, mint Jupiter maga, ki Alkméne szobájában töltötte az éjt. Az igazi Ámphitrion kétségbeesése azonban csak egy pillanatig tart, mert Junó fölfedezi magát s Ámphitrion karjába adja hü feleségét, az igazi Alkmenet. Dr. JUTABST JÓZSEF oörgyógyász, k. egészségtan-tanár BMpoló és Arcz-szépitö intézete —

Budapest, LY-, Kossuth-Lajos-uteza 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; tonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmasz3zázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka ímitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, Izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők nek distingvált keresetforrás). Operákat, operetteket és kuplékat otthon hallgathat 6rammopliopv- PhonographOB. El

.8r.nd0 ryártminyt ijínl Révész Gyula és T" Budapest, IV., Muzeum-körut 19. Hengerek és lemezekben legújabb mOsor. XHIKX** JÉ«AÉSOAÍKAÉBOS*. MFEÍ HÉKI»II*XL»U»I X*. XORMK I „MANUMOLLIN." Jj Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt hóm ehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétküldi: | CZETTLf!R GYULA gyógyszsrtsz * BUDAPEST—BUDAFOK. 1 Kapható: Törők József gyógyszertárában, $ Király-utcza 12. és az 'Opera* gyógyszertárban Andrássy-ut 26 sagTZ^^ Budapest, Ujrilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) ) A> egéai bálban. Telefon 11—11