MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)
1905-03-26 / 85. szám
2 1905 márczius 26. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 26. A Magyar Királyi Operaház csütörtökön mutatja be gróf Zichy Géza: Nemo czimü dalmüvét Rákoczy-korabeli dalmüvét, melyről már számunk e gy külön czikke is szól. Az illusztris zeneszerző uj alkotását a legnagyobb érdeklődés előzi meg. Rendkívüli érdeklődesre tarthat számot a pénteki Mignon-e\öadás, melyen Rothauser Teréz, ez a német operai színpadokon előkelő művészi hírnévre emelkedett, magyar énekesnő énekli a czimszerepet. A művésznő jövő hétfőn Carmen czimszerepében lép fel másodszor. (A szerk) kedden a Bajazzo-t és az Álom balettet, szombaton Sámson és Delilá-t adják. Jövő vasárnap a Nemo-1 ismétlik meg. * A Nemzeti Szinház eredeti cziklusában pénteken este mutatja be Pakots Józsefnek, az ifjú magyar irodalom egyik izmos tehetségének, Tévelygő lelkek czimü színmüvét, melylyel mai számunk egy külön czikkében bővebben is foglalkozunk. Az izgalmas cselekinényü darabtól szép sikert vár a szinház igazgatósága és müvészszemélyzete s a közönség részéről is nagy érdeklődéssel várják az újdonságot. Szerdán Olgá-1 adják, kedden és csütörtökön pedig Sardou Boszorkány-a szerepel a műsoron. Pénteken, szombaton és jövő vasárnap este a Tévelygő lelkek-et ismétlik meg. jövő vasárnap délután Lady Windermere legyezője kerül szinre. * A Vigszinház-ban A szentbernáti barátok, Ohorn szenzácziós színmüve, folytatja zajos sikerű pályafutását a műsoron s a színháznak ez a nagy vonzóerejü újdonsága kerül szinre a hét minden estéjén. A darabot estéről-estére telt házak előtt s a közönség zajos tetszése mellett adják. A szentbernáti barátok nagy sikerére való tekintettel hosszú ideig nem lesz bemutatója a színháznak. Csütörtök délután a Diákélet-ei, vasárnap délután az Arany patkót adják. A Magyar Szinház-ban Rajna Ferencz revüje, az Ex lex, e héten összesen tiz előadásban kerül szinre, mindenkor a rendes esti helyárakkal. Mai számunkban adjuk közre a zajos sikerű újdonság első tiz előadása jövedelmének kimutatását, a melyből kitűnik, hogy az Ex lex az idei színházi újdonságok legnagyobb sikerű darabjai közé kezd emelkedni, mely minden valószínűség szerint a szezon végéig diadalmasan műsoron fogja magát tartartani s a melyben a Magyar Szinház páratlan sikerű kasszadarabot talált. A közönség a fényes kiállítású és tarkaságban szinte szenzácziós revün esténként a szorongásig tölti meg a szinház nézőterét. A Királyszinház- ban egész héten ismét csak a János vitéz, a színháznak ez az eseményszerűig páratlan kassza-darabját adják, mely most már százöt enedik előadásához közeledik s még egyre zsúfolt házakat csinál. János vitéz szerepét az esti előadásokon Fedák Sári, a két délutáni előadáson — csütörtökön és jövő vasárnap — Papp Miksa játssza. — A Királyszinház következő újdonsága, melynek melynek bemutatója azonban még nincs meghatározva, A danczigi herczegnő angol operett lesz Küry Klárával, mint vendéggel, a czimszerepben. * A Népszínház e heti műsorát a Pálmay- j esték sorozatos vendégjátéka tölti be, A farkas meg a bárány czimü egyfelvonásos franczia operettben és Suliivan klasszikus Mikádó-jában. A diva ragyogó művészete — szinte fölösleges mondani — a saj;ót éppúgy elragadta, mint a közönséget s a Népszinház-ban megindult Pű/may-esték zsúfolt házak előtt fognak folyni. A legnagyobb magyar operett-művésznőt a közönség a leglelkesebben ünnepli s mellette ! nagy művészi sikere van Ledofsky Gizellának Székely Irénnek, Petiá;s Sárinak, Kovács-nak' Újvári- nak és Pinté r-nek. Jövő vasárnap délután Katinka grófnő, kerül szinre. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 26. Két újdonság. 1 „ „Nemo". — Az „Operaház' csütörtöki újdonsága. — Az Operaház e héten mutatja be gróf Zichy Géza: Nemo czinü dalmüvét. A méreteiben is hatalmas mü csaknem az öszszes magánszereplőket foglalkoztatja. Gróf Zichy Géza uj munkája magyar tárgyú. Magyar a hangulata, levegője, színmagyar a zenéje. Ez az első magyar opera, a melynek minden egyes üteme a nemzeti stílust juttatja kifejezésre. A Nemo hőse a Rákóczy induló ismeretlen szerzője: Elek, Jusszuf bég renegát török udvari ember fia, a ki Zrinyi Ilona utolsó üdvözletét hozza magával Rákóczy Ferencznek a Boszporusz távoli kikötőjéből. A darab Elek (Nemo) történetét és tragikumát mondja el. Gyönyörűen festi Rákóczy udvarát és a kuruczvilág örömeit, bánatát. A Nemo zenei részének betanítását Szikla Adolf karmester, a rendezés munkáját Alszeghy főrendező végzi, de jelen van az összes próbákon maga az illusztris szerző is. A Nemo premier-szinlapja a következő: nemo Opera 3 felvonásban és 1 előjátékban. Irta és zenéjét szerzette : gróf Zichy Géza. Személyek: Zrinyi Ilona Vasquezné M. I. Badinyi Klára V. Krammer T. Laczkó ... Szoyer I. Fejedelemasszony Flattné Nemo A'ányi Rákóczy Ferencz ... Takáts Bercsényi Miklós Beck Dessaleurs, franczia követ Gábor Hollandi követ . Mihályi Andrá-^y ... Ney D. Jusszuf bég Szendrői Vay Ádám .. Várady Sennyei Kiss 1-ső j ... Dalnoki 2-ik t kurucz Hegedűs 3-ik j ... Kornai A darab zenei szépségeiről sok jót beszélnek színházi körökben. Előkelő zeneértők előtt a Nemo zenéje nem ismeretlen, mert Zichy Géza gróf koronaherczeg-utczai palotájában néhány bizalmas jellegű est keretében bemutatta már müvét a sajtó képviselőinek, művészeknek, zeneértőknek. Ez alkalommal valósággal elbűvölte a hallgatóságot a balkezü gróf mesteri, utolérhetetlenül virtuóz zongorajátékával. Ha nem csalnak az előjelek, a héten igen hangos premierestéje lesz az Operaház-nak. A Nemo premierjére a legnagyobb külföldi lapok is elküldik képviselőiket. II. „Tévelygő lelkek." — „Nemzeti Szinház" pénteki újdonsága. — A magyar-cziklus harmadik darabja. Szerzője egy érdekes, halványarczu, szőke fiatal ember, Pakots József. Újságíró, a ki főképp politikával foglalkozik, de azért igaz hivatása az irodalom, a költészet. Versei és novellái révén már országszerte ismerik s mint drámaíró ez alkalommal először mutatkozik be a közönségnek. A szerző egyik napilapunk szerkesztőségében dolgozik és a hideg várakozó álláspontjával néz a premier elébe. — Nem szándékozom a próbákon jelen lenni — mondja — mert csak fölösleges izgalmaknak tenném ki magamat. Izgatottsága érthető. Igazán merész és szép témát dolgozott fel, a melynek nehézségeivel nemcsak a szerzői talentumnak kellett megbirkóznia, hanem a közönség társadalmi felfogásával és az erkölcsi igazságszolgáltatás követelményeivel. Kissé hátborzongatóan kezdődik a darab, mert valakit megyilkolnak benne. Kezdetben senki sem sejti a gyilkost, aki a színpadon felemelt fővel jár kel, de lassanként - és mint a szerző maga kijelentette, ez volt a darab felépítés legnehezebb része, — egyre emelkedő hullámként nő a sejtelem, a mely mind jobban fojtogatja a bűnöst, amig végre mindenki tisztában van vele, hogy ő gyilkolt. Miliő-darab Pakots Józsefnek ez az erkölcsrajza s a szerző a ki két évvel ezelőtt irta meg müvét, a mely a bírálóbizottság egyhangú elismerésével találkozott, most végre elérte azt a czélját, a mely minden irónak elsőrangú ambicziója. A szereposztást az itt közölt színlap mutatja: TÉVELYGŐ LELKEK. Társadalmi erkölcsrajz három felvonásban. Irta: Pakots József Személyek: Kisfáy Tamásné Máthé Miklós Katinka Laczi, ispán ... . Özvegy Gomorráné Márton, öregbéres Vizsgálóbíró Anna Márkus E. Pethes D. Ligeti J. Rózsahegyi Vizváriné Gabányi Horváth Keczeri 1. Hatósági kiküldöttek, gazdasági cselédek. Idő: Jelenkor Szinhely: Vidéki kuiia. A fő női szerepet Márkus Emilia játssza. A legbonyodalmasabb lelkek egyike él a hősnőben. Egy nagyvárosi leány, a ki a vidék csendes magányába kerül, egy öreg falusi férj oldala mellé. Unatkozik és tudja, hogy itt nem érti meg senki. A mikor pedig eljön az egyetlen férfi a ki megérti, akkor elbukik. S épp ez a férfi gyikolja meg az urát. Nehéz helyzet ez a szerelmes nőnek, főképp, a mikor ő az egyedüli személy a darabban, a ki tudja, hogy ki a bűnös. De még nehezebb feladat a szerzőnek egy ilyen lelki bonyodalmat megcsinálni s kifejleszteni. Pehies-nek is nagy szerep jut a darabban. Ő a gyilkos, azonban csak utolsó felvonásban derül ki a büne. Mert ő maga vallja be az asszonynak, a ki mindent sejt és úgyszólván kényszeríti a vallomásra. De ezzel nagyon sokat árultunk el a darab meséjéből, a mi elvégre is a szerző és a színészek feladata — a premiéren. Omikron. Színházi pletykák. Budapest, márczius 26. Vasárnapi apróságok. (I. A direktor jelmeze.) A Fészek müvészklub minapi jelmezestéjét különös türelmetlenséggel várták a Vígszínház művészei, élükön Hegedűs Gyulával. A jelmezes mulatságon ugyanis kifigurázták az orosz forradalmi állapotokat: a programm szerint egy sereg művész, mint orosz csavargó, vagy forradalmár jelent meg, ezeket aztán — tréfás mókák közepette — börtönre vetette Trepov, a vérszomjas kormányzó, a kit Hegedűs Gyula személyesített a jelmezes mulatságon. Hire jáit, hogy a Fészek mulatságán a Vígszínház igazgatója: Faludi Gábor is meg fog jelenni, még pedig — a programm szerint — ő is orosz forradalmárnak öltözve. HegedüsTrepov és segédje: Győző Lajos, pokoli gyönyörűséggel gondoltak arra, milyen élvezetes lesz ez egyszer a saját direktoruk felett bíráskodni és őt — börtönre vetni. Elérkezett az est, Hegedűs és Győző pompás kosztümjeikben szívszorongva várták igazgatójukat az orosz csavargók csoporljában. De egy kis nem várt meglepetés történt. Faludi direktor megneszelte, hogy mi vár reá és ezért az estéjén, mint — Kapnist gróf, orosz nagykövet jelent meg. Gazdag, előkelő, aranykardos diplomata-kosztümben. És Hegedüs-Trepov kénytelen volt őt — rangjához illően — a legnagyobb reverencziával fogadni. (II. A plágium.) Rajna Ferenczet aggodalmas arczczal fogadja a minap a Magyar Szinház-ban nagysikerű revüjének egyik főszereplője: — Baj van, óriási baj, kedves szerző uram 1 — Nos, mi az?
